Megcsináltam!!!!!!

Tegnap sikeresen lefutottam a siófoki félmaraton távot, és most nagyon boldog, büszke és fáradt vagyok! :))))) 

Most csak röviden jelentkezek, mert még a fotók nincsenek feltöltve a gépre, de annyit mindenképp írok, hogy szuper délelőtt volt tegnap!!! :) 

Végre megismerhettem Pannit, akitől rengeteget tanultam futás és kitartás terén, együtt startoltunk, és jót futottunk. :) 

Nekem három kört kellett teljesítenem, szuper útvonal volt, mert a Balaton mellett is futottunk, ami nekem amúgy is szívem csücske, egy olyan rész volt, ami nehezebb és unalmasabb volt, de végig tartottam a tempómat, 170-es pulzus környékén, igaz a harmadik körben már fáradtam, mert dél is elmúlt és nagyon meleg volt, így kicsit lassabb lettem, de a kitűzött időmet végül percre pontosan tartani tudtam. :) Ha emlékeztek még, itt többször írtam, hogy ha 2 óra 20 percen belül beérek, én nagyon elégedett leszek. :) 

Nos, a végleges időm 2 óra 20 perc 34 másodperc lett, tehát ennél jobban nem is tudtam volna megtippelni az időmet. :)))) 

Ahhoz képest, hogy két éve még öt percet sem bírtam egy huzamban futni, most magamnak is bebizonyítottam, hogy lehetetlen nem létezik!!! :) Igenis bármit el lehet érni, ha nagyon akarjuk! :) 

Már újabb terveim is vannak, de az nem a maratoni táv lesz, azt már soknak találom, nem vonz annyira. :) Viszont ezt a félmaratoni távot bármikor megpróbálnám újra, most az a tervem, hogy az időn szeretnék majd legközelebb (talán ősszel) javítani. :) Mert célok mindig kellenek, ezek visznek előrébb és előrébb!!!

4 körül értünk haza, 6-ra már általános iskolás osztálytalálkozóra mentem, addigra jött ki rajtam a fáradtság és most picit fáj a lábam is, a lábfejemnél, de majd holnap rendbe rak a csontkovácsom megint. :) 

Nagyon jó hangulat volt a versenyen, szuperül meg volt szervezve minden, a startszámfelvételtől a frissítőkig a verseny alatt, minden. Siófok pedig egy nagyon szép, TISZTA város, kellemesen csalódtam, másképp élt az emlékeimben, hiszen már vagy tizenvalahány éve nem voltam arrafelé. 

Indultak sérült, beteg gyerekek is a versenyen kísérőkkel, nagyon édesek és lelkesek voltak, komolyan megható volt nagyon. 

Örülök, hogy ott lehettem, hogy pont Siófokon sikerült életem egyik legnagyobb kihívását teljesíteni! :) Jöhetnek az újabb célok! :) 

Képek nemsokára jönnek a tegnapi napról. ;) Addig is kellemes vasárnapot Mindenkinek!!! :)