Szóval a lábszáram már rendbe jött, azzal már semmi gond nincs, DE mivel az okos fejemmel végig terheltem a fájós lábamat, így ugyebár máshogy tartottam a lábamat futás közben, hogy kicsit jobb legyen a fájós lábamnak, de ezzel pedig azt érte el, hogy leterheltem a csípőmet, a combizmaimat, szóval csak rosszabb lett a helyzet sajnos.
Jó négy hetet pihentettem, bringáztam, konditerembe kezdtem el járni és hétfőn már nagyon nem bírtam magammal, este lemerészkedtem egy fél órás kocogásra. Óvatosan indultam, direkt nem hajtva, nem is éreztem a fájdalmat sehol az elején, de olyan 20 perc után enyhén jelentkezni kezdett megint felül, a csípőm körül. 5,15 km-t mentem, feljöttem és éreztem, hogy ugyanott tartok fájdalmilag, ahol eddig... megint fáj, ugyanott, majdnem ugyanúgy. :(((
Mivel szeretnék ott lenni az augusztus 11-ei éjszakai hat órás Suhanj6 futáson (a többi nyári versenyről már lemondtam...), így másnap felhivtam az ortopédiát és kértem időpontot egy olyan dokihoz, aki sportsérülésekre is specializálódott. Másnap mehettem is, úgyhogy a csütörtöki délutánom a fogászaton kezdődött (még mindig gyökérkezelés...), aztán irány az ortopédia. Hamar bejutottam, a dokinak nem volt újdonság, amikor elmeséltem a problémámat, egyből mondta, hogy ez egy alattomos futós sérülés, mivel futás közben nem fáj a lábszárnál, ezért vagyunk hajlamosak nem hallgatni a jelekre... pontosan így történt velem is. Forgatta ide-oda a lábamat és azt mondta, hogy reménykedjünk, hogy "csak" izomgyulladás, elküldött röntgenre, majd hétfőn kell visszamennem.
A speciális futócipőbe ő még egy speciális talpbetétet is felirt, mert annyira bedől állítólag a lábam, hogy kell, így kisebb az esély a lesérülésre. Mikor már köszönt el, megkérdeztem, hogy mennyi esély van arra, hogy augusztusban egy hatórás futóversenyen induljak? Rámnézett szigorúan, hogy mennyit futnék? mondtam, hogy párban futnék... láttam, hogy agyal, kérdezte, hogy akkor kb. három órát? Mondtam, igen, de kb. óránkénti váltásban (mintha az valami más lenne :D ), erre elmosolyogta magát, hogy hétfőn megbeszéljük, látnia kell a röntgenképeket.... még aznap meg is csináltam a röntgent, hétfőn megyek vissza.... és reménykedek, hogy nincs semmi komolyabb baj és rendbe jövök Suhanj-ra!!!!!
A saját hülyeségem ez, szóval végülis megérdemlem a kényszerpihenőt, még ha szenvedek is rendesen.... de megint nem hallgattam a jelekre. :(
HIányzik a futás, ott tudok a legjobban feltöltődni, de azért most próbálkozok a konditermes edzéssel is, tegnap egész jól ment, voltam spinningen is (lightos alapspinning volt ez , 20 perces), aztán edzettem felsőtestre, és eliptikus tréneren is voltam egy órát. Ma pedig csak fél órám volt, így felugrottam bringázni egyet az ülőbringán. Szóval nagyon kihasználom a bérletemet, szuper, hogy pont a metromegállóban nyilt ez a terem, ahonnan a buszunk megy hazafelé, szóval csak két lépés a metrótól és a busztól. :)
Talán még van időm az augusztusi nyaralásra újra formába hozni magam,cél megint a lila gatya, mint tavaly. :))) Egyenlőre van még mit dolgozni, hogy úgy álljon, ahogy kell. :(
Azért van egy bónuszfotóm is, hétvégén esküvőn voltunk és a kozmetikusom kisminkelt szépen, ilyenkor mindig olyan jó a jól sikerült fotókat nézegetni. :))) (persze egész alakos nem sok készült, azzal nem voltam annyira elégedett, mint a fejemmel :D )
Azért van egy bónuszfotóm is, hétvégén esküvőn voltunk és a kozmetikusom kisminkelt szépen, ilyenkor mindig olyan jó a jól sikerült fotókat nézegetni. :))) (persze egész alakos nem sok készült, azzal nem voltam annyira elégedett, mint a fejemmel :D )
10 megjegyzés:
Ejnye Bambi! Mindig ezt csinálod!!! Láttam az endon, hogy csak nem bírtál megmaradni a fenekeden, de nem szóltam semmit. Remélhetőleg a dokira fogsz hallgatni. Ha nem enged a Suhanj-ra, akkor jól megbüntetted magad :(((
Tegnap délután elmúlt a lábfájásom és este úgy feküdtem le, hogy ma megyek futni, de elolvastam a bejegyzésed és elnapoltam. Nem kockáztatok, egy nap nem a világ, de a lábnak sokat számít.
Ami a cipőbetétet illeti, meglepett. Látod, elmentél beméretni és mégis kell mellé betét. A következő cipővásárlásnál én is beméretem a lábam, mert ez nem játék. Ebből jöhetnek a fájdalmak és nem is sejtjük. Kimegyek valahova és ott veszek cipőt is egyúttal, persze az majd jövőre lesz.
Várom a hétfői "itéletet" és remélem csak kezelés kell és pihenés. Szorítok és pihenj!!!!!
Azt hittem, hogy négy hét pihentetés elég lesz, ezért merészkedtem le hétfőn kényelmes tempós 5 km-re...tudnom kellett, hogy okés e vagy sem. De így legalább elmentem dokihoz, bár ezután már rögtön a fájdalom elején el fogok menni. (remélem, hogy nem sűrűn kell mennem azért a dokihoz!)
Én sem gondoltam volna amúgy, hogy még + talpbetét is kell a speckó cipőmbe, bár anno az eladócsaj is mondta, hogy ha úgy érezném, hogy még nem teljesen kényelmes a cipő, akkor tehetünk bele extra betétet.
Hétfőn okosabb leszek és remélem, hogy valami kezeléssel rendbe tudnak hozni augusztus 11-re....
Te is pihenj még, most ne legyek a példaképed inkább!!! ;) :D
De! :) Pont az a lényeg, hogy példaképem vagy most is, csak nekem helyesen kell döntenem, tanulnom a TE hibádból :D Sajnálom nagyon, mert tudom mit jelent neked a futás nélkül, de ez lecke nekem is :(. Ma nem mentem ki és holnap meglátom, lehet csak laza 20 perc lesz.
Ezért nem akartam én az idén versenyre rohanni, nehogy engem is elkapjon a bizonyítási vágy, mint általában az újakat és aztán ha törik, ha szakad, hajtom magam. Jövőre is ráérek, addig megerősödöm.
Gyógyulj meg Bambi! Várom az eredményt, szorítok!!!
Most már legalább tudom, hogy ha futás közben nem fáj, az nem azt jelenti, hogy ok.
Mielőbbi felépülést! Jobbulást!
Nagyon jó ez a kép :)
Drukkolok, hogy mihamarabb rendbejöjjön a lábad! Addig pedig nagyon ügyes vagy, hogy lejársz a konditerembe. Jó lesz az a lila gatya a nyaralásra, ha ilyen kitartó leszel továbbra is. :)
A képen pedig szép vagy, nagyon.
Szia! Már régóta olvaslak, és látom, hogy gyakran van valamilyen tipikus futósérülésed. :( Én ugyan nemrég kezdtem el rendszeresen és komolyan futni, de teljesen megszállottja lettem a témának és a futósérülésektől tartva beszereztem egy szuper futócipőt, feltúrtam a netet, könyveket olvastam. És legnagyobb megdöbbenésemre mindig ugyanoda lyukadtam ki: a mezítlábas futáshoz. Oldalakon keresztül tudnék írni erről, mert egy alig kimeríthető téma, de a lényeg az, hogy ezek a szétpárnázott, alátámasztott sarokrészes, zselés csodacipők elkényelmesítik a lábat, a lábfej minden izmát, a szalagokat és inakat stb. Mindeközben pedig egyetlen egy objektív kutatással sem tudják alátámasztani a futócipő gyártók, hogy ezek a cipők csökkentenék a lábat érő terhelést. Sőt! Mivel kényelmesebb a futóélmény a cipőben, ezért kevésbé vagyunk óvatosak és nagyobb erővel ütjük neki a talajnak a lábunkat. Míg ha mezítláb futunk, akkor félősebbek vagyunk, óvatosabban rakjuk egymás mellé a lábunkat és ha megfigyeled, akkor kisebbeket is lépünk, megváltozik a futótechnika, a lábak nem "ingáznak" ide-oda a csípő alatt. Elsőre biztosan furcsának fog tűnni a véleményem, de gondolj a világ legjobb futóira, akik közül nem egy mezítláb nyert olimpiai aranyat, gondolj azokra a törzsekre, akik életformaszerűen rengeteget futnak (tarahumarák)egy szál magukra kötözött szandálkában - nem szenvednek a nyugati világ futósérüléseitől, nincs lúdtalpuk, nem fáj a csípőjük.
Nem akarom megváltani a világot, de szerintem érdemes kipróbálni, én sem dobtam el a drága cipőmet, de minden edzésbe beiktatok pár km mezítlábas futást, már az élményért érdemes kipróbálni, csodás érzés. :)
Mielőbbi jobbulást!
Kata
Köszönöm a soraitokat!! :)
Kata, irsz esetleg valahol a mezitlábas élményeidröl? szivesen olvasnék rola.
Hol futsz mezitláb? betonon vagy füvön vagy hogy képzeljem el ezt? olvasgattam már én is erröl és láttam is már idösebb futót a Duna mellett mezitláb futni, de nekem egyböl az ugrott be, hogy azzal nem gyilkolnám e jobban a csigolyáimat..
Köszönöm amugy a tanácsokat, ha valamikor (remélem hamarosan) újra tudok futni, akkor óvatosabb leszek.
Nem, nem írtam még erről, de ajánlom ezt a könyvet, ez foglalja össze a legjobban (az eleje kicsit nehezen indul): Christopher McDougall: Futni születtünk (és ehhez kapcsolódóan van Facebook oldal is: https://www.facebook.com/FutniSzulettunk)
Én eddig még csak füvön próbáltam, illetve letaposott földúton, nem szeretném, hogy megvastagodjon a bőr a talpamon és hobbitlábam legyen. :)
Szerintem érdemes kipróbálni, ha már cipőben úgyis fáj a lábad, először talán csak egy-egy hosszabb séta erejéig, de a te lábad, te tudod, hogy mik a határaitok. :)))
Kata
most vettem meg a könyvet, de még csak belelapoztam! :-) akkor érdemes lesz időt szánnom az olvasásàra! köszi!!
Akkor ez a Sors keze, remélem, hogy Neked is tetszeni fog. :) K.
Megjegyzés küldése