Pillanatok, amik még bevillantak a hétvégéröl:
-Part Üdülö Balatonkenese-Akarattya:
életem egyik legretrobb helyszine, már csak Revicky Gábort hiányoltam. :D :D viszont a konyhafönök nagyon haláli, csillagos ötös neki!!!!! A reggeli tojásrántotta azért nem lett a kedvencünk... :D
Az üdülöben több, mint 200 rendör volt elszállásolva, kicsit érdekesek voltunk a sok fekete egyenruhás között a szines kis futocuccainkkal. :D :D
-Pannival jó darabig kereszteztük egymást, annyira jó volt öt látni és biztatni, mindig mosolygott! :) Sikeresen teljesítették a versenyt párosban!!!
-Àdit is beértük, ö nem mosolygott,ami nyugtalanná tett engem, mert Àdi MINDIG mosolyog, féltettem nagyon, egész éjjel sokat járt a fejemben, hogy vajon beér e... de beért, legyözte a Balatont, büszke vagyok rá nagyon!!!!
-Szigliget: a tudat, hogy a domboldalon ott van Benny anyával, még ha nem is tudtak kijönni nekem szurkolni, nagyot lenditett rajtam. :) Ismerek minden bokrot, kilométert a bringauton, imádtam ott futni!!! :)
amikor ráfordultam a bevezetöútra, megint azt éreztem, amit autóval is: hazaértem!! :)
-Balatongyörök után beültünk vacsorázni, szintén retro éttermet (Panoráma étterem) sikerült kifognunk, nagy hasú tulajjal, Humor Herold pincérrel, összekevert rendelésekkel, izetlen levessel, de jól esett, mert ültünk, pihentünk, meleg kaját kanalaztunk. :))) Megkivántam a mákos gubát, de nem volt.... :(
(azért másnap Marcsinál Szigligeten a Kikötö étteremben megkaptam, mintha tudta volna, hogy mire vágyok!!!!! :) )
-Keszthelyen meg akartunk állni, de nem találtunk jó helyet, így inkább tovább mentünk... jó volt végigmenni a gesztenyés soron, nosztalgiáztam kicsit az évekröl, mikor többet jártunk le Alsópáhokra... :)
-WC hiány.... na, ez nem volt kellemes, nekem állandóan pisilnem kellett. Toi-toi budik alig voltak, maradtak a benzinkutak, ha épp nem állt kigyózó sor..egy idö után már mindegy volt, hogy a férfi vagy a nöi lett elöször üres, csak klotyó legyen. Legemlékezetesebb pisilés: éjszaka, sötét, déli part, Zoli fut, mi várjuk. A kocsi mellett könnyitettem magamon, térdig érö gazban... csak röhögni tudtam, ahogy a kocsiban a tesómékat láttam... eredmény: fél percen belül 5 (!!!!!) szunyogcsipés a hátsómon. :)))) még kedden is viszkettek. :D
-Déli part: nem elég, hogy uncsi, még korom sötétben is értünk oda... egyedül betojtam volna, de örültem, hogy Eszter ott teker mögöttem. :))) viszont volt egy érdekes hangulata annak, hogy koromsötétben, fejlámpával futok a Balcsiparton.. :)
-Eszter: még most is röhögök, ha eszembe jut, hogy miket próbált szegény mondogatni, hogy ne unatkozzunk. èn loholok ezerrel, hogy tartsam a jo tempot, ö teker mögöttem és probál szóval tartani. :) + persze magát ébren tartani. :))) szösszenetek: "nézd csak, dizsi!! milyen jó lenne most ott lenni, táncolni ahelyett, hogy itt futunk/tekerünk, nem?" "képzeld el, az edzöteremben én is probáltam futni, beállitottam a futogépet, elindult, de marha gyors volt a tempo, nem értettem, hogy miért... hát km/óra helyett mérföld volt beállitva.."
De ami a legjobb: Ricsi társunk nagyon ügyesen, gyorsan fut. Egy váltopont után nekiiramodott éjszaka, Eszter lemaradt... tekert Ricsi után, sötét is volt, így kiszurt egy Ricsire emlékeztetö futot, odatekert mellé, és odaszólt neki, hogy "most megvagy", a srác ránézett fejlámpával a fején, tehát elvakította, szinte semmit nem látott Eszter, és mondta, hogy: "phhuuuu, messze még a vége", semmi egyéb, Eszter csodálkozott is kicsit.... tekert... tekert... beszélni nem beszélt, ő csak futott, futott, közben számtalan gondolat végig futott Eszterben, ő az? nem ő az? vajon van Ricsinek ilyen kabátja? nem magasabb? ilyen a haja? stb... mígnem megkérdezte, hogy ne nézze őt hülyének, de őt Ricsinek hívják? :)) Mire a srác: "nem, én Tamás vagyok". :D :D Így Eszter elköszönt, a srác pedig még odaszólt, hogy de kár, mert milyen jó, hogy vannak még ilyen kedves emberek. :))))
még most is röhögök ezen... :D
-Alvás: megbeszéltük, hogy nem alszunk, csak pihenünk néha... ahhoz képest az utolsó váltopontra autózva Zsuzsi már néha elpilledt mellettem, igy én is engedtem a fáradtságnak... az utolsó váltopontnál még böven volt másfél óránk Ricsi érkezéséig, így szinte gombnyomásra pontban 3-kor mind a négyen bealudtunk a kocsiban. :)))) Milu hivott negyed 5-kor, hogy Ricsi elindult a 7 kilométerére... ugy ugrottunk ki a kocsiból, mintha már a sarkon lenne a Ricsi és váltani kellene. De nagyon jot tett az az egy óra alvás, kellett!!!!
-DK Team: imádom öket, egytöl egyig!!!! Imádtam, hogy a HullaDK csapattal kereszteztük egymást mindig, nem sokkal mögöttünk értek be. :) a DK csapatból is mindenki körbeért, ügyesek vagyunk!!!! Beszélgetni sajnos nem volt idönk senkivel, pedig örültem, hogy végre élöben is láthattam Beust, Erikát, Bécit, Andit, Tücsit, Petrust, Adrit, Mártit, Gaborchit,Noncsit, és még rengeteg ismeröst, akikkel eddig csak neten kommunikáltunk. Majd legközelebb talán több idönk lesz csevegni is. :)
-Suhanj!: Eddig is felnéztem rájuk, de ezután még jobban!!! Amikor Zoliékra vártunk a Club Aliga elött, hogy együtt befussunk, felbukkantak a Suhanj! Csapat tagjai, a tolószékes kisfiúval ,zászlóval és futottak a célba...hát nehéz volt megállni, hogy ne sirjam el magam... aztán a célbaérve ott mosolygott Gergö is, aki kerekesszékkel teljesitette a szakaszait, gratuláltunk egymásnak, még most is látom a boldog mosolyt az arcán!! Ezek nagy dolgok, példát lehetne róla/róluk venni!!!!
-vaDKörték: imádlak Titeket!!! Mindenki egy külön egyéniség, így voltunk teljesek!!
Köszönöm Nektek ezt az élményt!!!!!
1 megjegyzés:
Alsópáhokra??? Én odavalósi vagyok!! Keszthelyen születtem, Páhokon éltünk, na tessék erről írni nekem, hogy is volt ez priviben! :))) (nagyk kukac chello pont hu )
Megjegyzés küldése