2013. március 25., hétfő

Káosz...

...egyenlőre.

Múlt hétfő óta új munkahelyem van, mégpedig egy olyan, amire mindig is vágytam (???)! :)

Régen (időszámításunk előtt) is szerettem volna irodában dolgozni, de aztán megfertőződtem a hotel szakmával és ott is ragadtam jó hosszú időre. :) Nem is volt gond addig, míg Benny nem született meg, sőt, még babakorában sem volt gond, hogy néha eljártam dolgozni, mert vigyáztak rá a nagyszülők. 

De aztán mióta ovis, nehéz volt összeegyeztetni a hotelezést vele, ezért léptem egy kicsit tovább és kezdtem "új életet" a kereskedelemben. Gondoltam, hogy nem lesz leányálom, de már a szabad vasárnapok és az ünnepnapok is vígasztaltak a döntésemben. Sajnos a cég, akit választottam mégsem olyan szép és jó, mint ahogy én, mint addigi törzsvásárlójuk gondoltam, a háttér már korántsem olyan szuper, ráadásul januártól a bevásárlóközpont, ahol dolgoztam is elég nyugis volt, és az "elég nyugis" jelző még visszafogott volt..... konkrétan néha halálra untuk magunkat, éreztem, hogy kezdek leépülni agyilag és már január közepén tudtam, hogy nem fogom kibírni azt a minimum egy évet, amit ott terveztem dolgozni, úgyhogy újra keresgélni kezdtem.

Elég gyorsan szembe jött velem egy hirdetés, irodába kerestek segítséget, heti 25 órára, a kritériumoknak megfeleltem, vesztenivalóm nem volt, hát elküldtem a papírjaimat. Elég hamar kerestek is, voltam beszélgetésen, utána próbanapon, aztán mikor már nem is számítottam rá, felhívtak, hogy engem választottak. :) Nem volt egyszerű eljönni a bevásárlóközpontból, mert több kolléganőm is felmondott velem egy időben, így nem engedtek el minket könnyen, de múlt hétfőn már végre kezdeni tudtam az irodában.

Így egy hét után azt mondom, hogy szuper dolog hétfőtől péntekig állandó délelőtt dolgozni (8-13 dolgozok), délután Bennyvel lenni, DE azért már látom a hátrányát is ennek a munkabeosztásnak: délután mindent csak Bennyvel tudok intézni, mint pl. bevásárlás, kanapé nézegetés stb... , P-vel alig találkozunk, mert épp váltjuk egymást (én alszok, mikor ő hazajön éjjel, ő alszik, mikor én reggel elindulok, ő épp megy dolgozni, mire én délután hazaérek....) , de ő most megbeszélte, hogy minden második hétvégén szabad lesz, így egy kicsit talán tudunk családi életet is élni.... 

Ami a legjobban háttérbe szorult a múlt héten, a futás volt, ugyanis sehogy sem jött igazán össze. Szerdán P apukája elment Bennyért az oviba, akkor volt fél órám, mert előtte dolgom volt, így két tókör fért bele és szombaton jutottam le, amíg anyukám vigyázott Bennyre. 

De bízom benne, hogy beáll majd itt is egy rendszer, ha jobb idő lesz, akkor munkából hazafelé tervezek futni pár metrómegállót, annak csak annyi a hátránya, hogy utána a játszótéren végig a futócuccban leszek... :) ez eddig ugyanis nem jutott az eszembe. :D 

Az elmúlt hétre még hozzá jött, hogy Benny beteg, visszaesett megint, úgyhogy P is egyből mélyvízben kezdett, nem kellett vinnie Bennyt az oviba, de helyette délelőtt neki kellett lekötnie és rendeznie a kis beteget. És ez folytatódik ezen a héten is, ugyanis tegnap az ügyeleten voltunk, középfulgyulladása van, sokat nem aludtunk szombat éjjel. :(((( 

Úgyhogy kicsit szét vagyok még csúszva és elég sokszor nyitogatom a nasis szekrényt is, most semmi erőm nincs odafigyelni arra, hogy mit eszek..... ja, és még van egy pont is az i-re... ma kinéztem reggel és már megint minden fehér volt, behavaztunk. Március 25.én.... elég már ebből a hidegből, látni sem bírom. :((( 
Ebben az időben már nem igazán látom meg a jót, kifogytam a pozitivumokból. :/

De talán már tényleg nincs sok hátra..... azért a szülinapunkat nem hótaposóban szeretném ünnepelni két hét múlva. :)

2013. március 20., szerda

Wien Energie Halbmarathon

Megcsináltam!!!

2 óra 8 perc 34 másodperc alatt..... megint javítottam 3 percet!!! :) 





Az időjárás sajnos nem volt kegyes hozzánk, igaz, hogy sütött a nap, de nagyon hideg volt és erős szél fújt, szóval megszenvedtünk ezért az éremért. :((( 

A tesóm fél 9-kor startolt a nordic walking szakasszal, neki volt a leghidegebb, le is fagyott a keze, mivel végig fogta a botot ugye.... de ügyes volt, egy óra körüli ideje lett a 6,8 km-re. :) 

Edit barátnőm 9:45-kor startolt, ő is eléggé vacilált, nem akart megfázni.... de ő is ügyes volt, szépen lefutott az egy kört, újabb éremmel gazdagodott. :)))) 

Mi 10-kor indultunk, eredetileg dzseki nélkül akartam futni, a DK-s cuccaimban, tök jól kitaláltam az outfit-emet (mintha ezen múlna :D ), de a végére még a dzseki is maradt, a sapka és a sál is.... még a kesztyű is hiányzott az elején, de azt már túlzásnak tartottam március 17.én.... 

Elég rossz volt, hogy a kör egyik felén szélcsend volt és erősen sütött a nap, ott azon mérgelődtem, hogy miért nem vettem le a dzsekimet.... aztán átértünk a másik oldalra, ahol iszonyatosan erős és hideg szél fújt, ott pedig már örültem, hogy van rajtam dzseki... így ment ez három körön keresztül. :( 

A szélcsendes részen jó tempót tudtam tartani, de a szeles részen lassabban haladtam, ott eléggé kivette az erőmet a futás. kb. a 17. km környékén már nagyon untam az egészet, legszivesebben ott hagytam volna az egészet, de aztán kicsit enyhült a szél, megint ment pár km, de a 20.nál már azon agyaltam, hogy legalább sétálni kellene kicsit, viszont ránéztem az órámra és tudtam, hogy már itt a vége és ha kitartok, akkor meg lesz megint az időm javítása, úgyhogy rákapcsoltam és még pár futót leelőzve beértem a célba 2 óra 8 perc után. :))) Október óta sikerült 3 percet javítanom, ami talán jobb időjárási körülmények között akár még több is lehetett volna.... de ezen nem is agyalok, a lényeg, hogy megcsináltam, és így is elégedett vagyok. :) 

Április 14.én jön a következő félmaraton, A FÉLMARATON, amit már két éve várok.....

Vienna City Marathon

U.i.: végre át tudtam játszani a gépemre a garminnal mért adatokat is, ezen a linken megnézhetitek a félmaraton elemzését:

http://connect.garmin.com/activity/286832053

2013. március 16., szombat

Holnap félmaraton!

vagy inkább így: Holnap félmaraton???

Mióta Benny van, megtanultam, hogy lehet tervezni, de nem mindig alakulnak úgy a dolgok, ahogy mi szeretnénk... Sajnos most is így alakult, ugyanis péntekre kidőlt szegénykém, magas láza van már két napja és ma már az orra is folyni kezdett, szóval borítékolt neki még jó pár nap itthonlét....
 
Nekem pedig az elmúlt hetem elég zsúfolt volt, az utolsó napjaimat töltöttem az S.Olivernél, hétfőtől új, gyerekbarátabb munkaidőm lesz, amit már kiváncsian és kicsit félve is várok. Eddig mindig volt minimum 1-2 délelőtt, amikor intézhettem a dolgaimat, futhattam, míg Benny oviban volt, most ez változik, hétfőtől péntekig délelőttönként dolgozni fogok. Furcsa lesz először, de kárpótolnak majd a délutánok, amiket vele tölthetek és persze a hétvégék is. :)
 
A péntek lett volna az egyedüli nap, amikor P-vel elhozhattuk volna a bringáinkat a szervízből, amikor sarokülőt nézhettünk volna a nappaliba, mert tönkrement a mostani és amikor még futhattam volna egy utolsó átmozgatót a vasárnapi félmaraton előtt, de Benny már hajnalban lázasan ébredt, így buktuk az utolsó közös délelőttöt P-vel, maradtunk itthon Bennyvel.
 
Mondjuk annyiban nem bántam, hogy iszonyatos szél fújt, szerencsére nálunk nem volt akkora hókáosz, mint ami Magyarországon, de a hideg szél is elég volt ahhoz, hogy ne dugjuk ki az orrunkat a lakásból. Mondjuk így most már nem tudom, hogy jutnak haza a bringáink, de majd vagy P hazahozza őket egyesével vagy majd valamelyik délután P szülei vigyáznak Bennyre, én hazahozom az enyémet, ő pedig majd valamelyik délelőtt az övét. Még kitaláljuk, ez legyen a legnagyobb gond...
 
A kanapét majd megnézem én valamelyik délután, lefotozom és P választ fotó alapján. :)))) ez még a könnyebb feladat. :D
 
A futás igy elmaradt, pénteken azért elugrottam a startszámokért, elhoztam Edit barátnőm és a tesóm számát is, Edit 6,8 km-t fut, a tesóm pedig 6,8 km-t nordic walkingol. Tavaly polóban nyomtuk, idén nagykabát lesz, nagyon úgy néz ki....
 
Bár ma elég bizonytalan voltam és agyaltam, hogy mi legyen, mert agyilag kicsit szét vagyok csúszva most, hogy Benny beteg lett, nem érzem magam teljesen felkészültnek a 21,1 km-re. Úgy volt, hogy Benny ma ott alszik P szüleinél, de ez is sztornó lett, elvileg reggel 8-ra jön majd az apósom érte és átviszi magukhoz, én pedig majd odamegyek érte. Ma még lázas volt, nemrég adtam neki lázcsillapítót, olyan kis gyámoltalan ilyenkor, és segíteni sem tudok neki nagyon, ez a legrosszabb. :(
 
Szóval most kicsit harc van bennem a holnapi nap miatt, mert egy részről nagyon vártam már ezt a versenyt, a szezonnyitó futást, másik részről pedig az "anya" viaskodik az ellen, hogy elmenjek és jól érezzem magam, miközben a kicsikém beteg... pedig ha nincs láza, akkor élénk, játszik, eszik, nincs gond, de attól még háborog a lelkem kicsit. :((
 
Meglátjuk, hogy milyen éjszakánk lesz, egyenlőre a szénhidrát feltöltéssel nincs gond, egész nap eszek.... :((((  Remélem, hogy az áprilisi Vienna City Marathon előtti napok nem így fognak telni.... :(

2013. március 10., vasárnap

Újdonságok

Kis helyzetjelentés az elmúlt hétről...

A hét elején a laptopommal valami gond volt, nem tudtam rendesen netezni, telefonról pedig nincs sok kedvem blogra pötyögni, így elmaradtak a beszámolók. Nem lustálkodtam ettől függetlenül, egyszer elmentem az Alte Donauhoz futni, 13 km-t mentem, egy teljes kört, aztán pénteken felkeltem 6:15-kor és hosszú hónapok után újra reggel, munka előtt futottam a tó körül, nagyon jó volt. 

Mondjuk felkelni nehéz volt, kb. tíz percig vaciláltam, hogy menjek vagy sem, de végül erőt vettem magamon és nem bántam meg. Érdekes volt a régi, megszokott reggeli futókkal találkozni, mosolyogva köszöntöttek, én pedig élveztem az előbukkanó napot nézni és hallgatni a madarak csicsergését. Már vártam nagyon, most már talán jobban fel fogok tudni kelni hajnali futásokra... :)

Szombaton reggel hazajöttünk anyáékhoz, délután jöttünk-mentünk, szépítkeztünk, este Roberta barátnőmmel ültünk be az egyik kedvenc helyünkre egy kis pletykázásra, éjfélkor mentem haza, de ma reggel már 9-re megint Dunaújvárosban voltam, hogy a BSI dunaújvárosi futócsapattal fussak a Duna parton. Mivel mára még terveztem egy hosszabb futást, így én két körre készültem, szerencsére akadt társaságom, leendő UB csapattársammal, Zsuzsival futottunk végig. Lassú tempót terveztem, de a fiúk olyan szinten tartották a tempót, hogy végül a 15 km-t 1 óra 33 perc alatt tettük meg. De nem bánom, mert néha szeretem magamból kihozni a legtöbbet, teljesen más, ha valaki fut előttem és "nyulazik", mintha egyedül diktálnám a tempót. Mondtam is a Zsuzsinak, hogy elviszem a fiúkat jövő vasárnap, hogy fussanak előttem, hátha úgy sikerülne 2 óra alá tornázni a félmaratoni távot. :)))) A két kör után viszont kellemesen elfáradtam, még beugrottam a pékségbe, aztán jöttem is hazafele pihenni. 

Délután még benéztünk a decathlonba, ma csak egy futózoknit vettem, jövő héten a tschibonál futócuccok lesznek, így arra tartalékolom a pénzemet, mert szeretnék én is szoknyás gatyát venni. Bogi és Roberta már rendeltek, Zsuzsi is szeretne, én is veszek és még Riki is talán beszerez, akkor aztán csinosak leszünk a vaDKörték csapatban. :) 

Háromtól az Ultrabalatonos vaDKörték csapat pár tagjával ültünk össze és felosztottuk a távot egymás között, hogy ki merre fog futni, kezd körvonalazódni a június elsejei hétvége. :) Pár dolog mondjuk még mindig kicsit kusza nekem, de addigra még megszervezzük jól és szuper jó buli lesz ez a Balaton futás. :))) 

Ami fix, hogy nálunk majd Bogesz startol el a Club Aligától, aztán kezdődnek a váltások.... rám a Csopak - Balatonfüred 8 km, Badacsonytördemic-Balatongyörök 10,7 km, a Balatonberény-Balatonmáriafürdő 3,2 km és a Siófok - Balatonvilágos 7,5 km esik majd, ez összesen 29,4 km lesz kb. 24 órán belül. Futok majd délelőtt, estefelé, éjjel és reggel. Amit mindenképp szerettem volna táv, az a Badacsonytördemic-Balatongyörök szakasz, mivel anyáék nagy valószínűséggel Szigligeten fognak Bennyre vigyázni, így tudnak majd jönni drukkolni nekem. És eleve ismerem azt a szakaszt, mivel minden nyáron ott bringázunk. :))) 

Kezdem várni ezt az egész Ultrabalatont, jó bulinak ígérkezik, és a csapatunk tagjai is nagyon jó fejek, nem lesz gond, ha rajtunk múlik. ;) :)

2013. március 3., vasárnap

Március első futása

15,68 km Bécs egyik legszebb részén....

Már egy ideje a fejemben körvonalazódik pár útvonal, amit szeretnék lefutni, mint ez a mai is, de szépen majd mindegyik sorra kerül. :)
 
Mivel már nem sikerült neveznem a mai jótékony futásra, így szerettem volna mégis valami különleges futást beiktatni mára, úgyhogy az egyik kitalált útvonalat terveztem be mára.
 
Már reggel 6 után a szó szoros értelmében a hasamra sütött a nap, minden jónak ígérkezett egy tökéletes futásra. Bennyt Opa elvitte délelőtt, náluk ebédelt, P konditerembe készült, én pedig autóval elmentem a Donauparkig, ott leraktam a kocsit, megettem egy banánt, mindent összekészítettem a futáshoz, a hátizsákomba tettem innivalót, müzliszeletet, banánt, vékonyabb dzsekit, baseball sapkát és egyéb dolgot, amiről azt gondoltam, hogy szükségem lehet rá.
 
Azért becsapós volt az időjárás, mert hűvös szél fújt, így maradt a vastagabb futódzsekim, csak egy réteggel kevesebbet vettem fel alá, és a baseball sapka helyett is a vékonyabb sapkát vettem fel, ami jobban védi a fülemet.
 
A Donaupark széléről indultam, ahol a szeptemberi női futás volt, érdekes volt újra ott lenni, ott futni azokon a részeken, ahol a versenyen is futottunk. :)
 
 
Aztán átfutottam egy kis hídon a Donauinselre, Bécs egyik legnagyobb sportparadicsomára, P-vel sokat bringáztunk arra, az egyik kedvenc helyünk.


 
Ott végig futottam a víz mellett egészen addig, ahol a 2-es metrónak a megállója van és ahol le lehet kanyarodni az Alte Donauhoz, amerre már többször futottam. Most is végig mentem az egyik oldalán, rengeteg futó jött szembe. Mindenki intett, vagy köszönt, ezt nagyon szeretem Bécsben.

 
Aztán átfutottam az Alte Donau másik részére, végigfutottam a csücsökig, ahol a 6-os metró jár és ahol majd két hét múlva a félmaratont is futjuk. Ott jutottam át az Alte Donau másik oldalára, ahonnan indultam és ahol a kocsit is hagytam. Ezen a képen látszik, hogy a kiinduló pontom még a másik oldalon van:

 

 
Itt még volt egy kis táv a csücsökig, ahol átjutottam a másik oldalra. :)

 
Végül még mentem egy kört a Donauparkban és így értem vissza 15,68 km után a kiinduló ponthoz. Kellemesen elfáradtam, közben néha ittam pár kortyot, ami jól jött. Néha kellemetlen volt a szembe szél, az lassított a tempómon, de végig tudtam tartani a kényelmes "kirándulótempót" és a 160-as átlagpulzust. :)
 
Jó kis délelőtt volt, utána hazajöttem, tusoltam, hajat mostam és elmentünk P-vel pizzát enni a cégüknek az egyik éttermébe, isteni a pizzájuk. (www.eatalico.at) Onnan besétáltunk a belvárosba, üldögéltünk a napon a Stadtparkban, megint sétáltunk egy csomót és végül az anyósomék behozták Bennyt a városközpontba, és úgy jöttünk haza.
 
Szuper nap volt, szuper programokkal és szuper napsütéssel!!! :)