2015. március 29., vasárnap

Lassee 3 órás futás

avagy egy újabb határomat léptem át tegnap....

Úgy kezdődött, hogy Zsolti pár hete megtalálta ennek a versenynek a leirását a neten és megnézte, hogy nincs is olyan messze ez a Lassee Bécstől... Ő mindenképp akart menni 6 órás futásra, csalt minket is, hogy mi is menjünk vele, lesz 3 órás futás, 5 km és gyerekfutás is. Olvasgattam a leirást, láttam hogy a 3 és a 6 órát futók kapnak érmet a célban, ez már felkeltette az én kiváncsiságomat is, mivel köztudottan éremgyűjtő vagyok. :))) 

Így végül beneveztünk a 6 és a 3 órás futásra, ha már futunk, akkor legyen meg az az érem róla. :) 

Én nem terveztem semmi nagy dolgot, mivel a télen nem igazán volt motivációm és nemrég kezdtem újra futni, így a tervem csak annyi volt, hogy kényelmesen, pulzusra figyelni "futogatok" valamennyit, ha fáradok, akkor kicsit leállok, leülök, aztán majd a 3. óra végére visszamegyek a pályára az éremért. :))) lesz , ami lesz! 
Nem igazán hittem magamban, hogy 3 órán keresztül én tudok és fogok is futni, de 6 órán keresztül csak üldögélni sem akartam, mig Zsolti fut.

Az elmúlt hetekben visszajött picit a lelkesedésem, újra az érzésért futottam, amiért régen, és élveztem minden egyes kilométert, de sosem volt kötött edzés, csak épp amennyit volt kedvem futni. És ez így jó.

Szóval eljött a tegnap reggel, mivel nincs autónk, busszal indultunk neki a kalandnak. :) Fél 9-kor indult a busz Bécsből, fél 10-re értünk oda, kis vidéki városka ez a Lassee. Felvettük a startcsomagot, a chipet és elmentünk átöltözni a helyi suliba. Én is felvettem azért már a melegítőm alá a futógatyát, hogy ne fázzak, mert elég hűvös volt.

11-kor elrajtoltak Zsoltiék, rengeteg gyorslábú ultrafutó volt a mezőnyben, nagyon durván nyomták. Zsolti is tartotta szépen a tervezett sebességét, jól ment nagyon. Várakozni nem volt olyan jó, mert hideg szél volt, már minden kabátomat magamra vettem, jöttem-mentem, hogy ne fázzak. A hátam közepére nem kívántam a futást, nem akartam nekivetkőzni és a hidegben futni... 


Aztán 1 óra után én is készülődni kezdtem azért, végül az új Nike Lunartempo cipő mellett döntöttem, hogy ha nem birom, majd átveszem a másik Nike-t, de ez színben passzol a DK polómhoz és a gatyámhoz. (mert ez is fontos!! :D :D )


Eljött a 2 óra és elrajtoltunk mi is. Jól megindultak a többiek, majdnem én is, de aztán eszembe jutott, hogy Bogesz azt mondta, hogy ismer már és tudja, hogy nem fogok úgyse lassitani, mert elkap a harci hév és menni fogok, mint a golyó... Úgyhogy ezek a mondatok végig ott voltak a fejemben és pont ezért VÉGIG figyeltem a pulzusomra! :) Nem hagytam sodorni magam a többiekkel, hanem elterveztem, hogy az elején mindenképp 160 alatt akarom tartani a pulzusomat, 155 környékén, lesz, ami lesz. Ha lassú leszek, akkor lassú leszek, de 3 órát kell futnom, úgyhogy be kell osztanom az erőmet. Magam is meglepődtem, hogy a155-ös pulzus környékén is mentek a 6:10-6:20 kilométerek, úgyhogy így mentem szépen körbe. Egy kör 1900 méter volt, pont jó volt így, a pálya jó volt, egyenes, egyedül az egyik oldalon a szembe szél volt kellemetlen, ott mindig feljebb ment a pulzusom és lassítani kellett. Viszont a másik oldalon be lehetett hozni az ottani lassulást, úgyhogy jól mentek így a körök. :) 

Az első óra után 9,7 km-t mentem, ami a pulzusomhoz és magamhoz képest nagyon szuper, gondoltam, hogy a második órában ez a tempó már úgysem fog menni és lassítanom kell... Másfél óra után is még szuperul ment, pulzus tökéletes volt, én jól bírtam, még mindig ment a tempó. Egy ideje már pisilnem kellett, viaskodtam magammal, hogy lefutom a félmaraton távot és utána majd elmegyek. De kb. a 15. km-nél már nem bírtam, úgyhogy beugrottam egy toi-toiba, aztán futottam is tovább felfrissülve. :))) Még mindig hozva az addigi tempót a pulzussal. Ha már a 160-at láttam, újra lassítottam. Mert Bogesz a fejemben volt, hogy "úgysem bírod ki, hogy ne repülj" :D :D Csak azért is kibírtam, persze attól még repültem, csak jó pulzussal. ;)

Pisiszünettel 2:11 lett a félmaratoni időm, terven belül voltam, mert kb. 2:15-ön belül terveztem még előtte napokban. Aztán beindult a matekozás innen... és ha az beindul, akkor onnantól nincs megállás, hanem általában mindig megpróbálom elérni, ami a fejemben összeáll. :) 

A 3. órában kicsit lazítottam a pulzus dolgon, 165-ig engedtem feljebb menni, hogy picit mehessenek a tempósabb kilométerek, de még mindig ne rohanjak eszeveszetten. Régebben versenyeken a 165 már alacsonynak számított, legtöbbször 170 fölött szaladtam, persze 6 perces kilométerek alatt, de most ezt nem akartam, nehogy lesérüljek. Elértem a 25 kilométert, akkor arra gondoltam, hogy eddig ennyi volt életem leghosszabb futása, 25 km, most már bármennyit is futok e fölött, mindenképp átléptem egy újabb határomat... De láttam és éreztem, hogy meglehet a 28 km, mert a tempót nagyon jól tartottam, úgyhogy mentem tovább. Nem éreztem magam fáradtnak, végig zenét hallgattam, nagyon jó hangulatom volt, élveztem minden egyes percet és a félmaratoni táv után sem éreztem azt, hogy elég lenne a futásból.

Az utolsó egész köröm 2 óra 49 perckor volt, még volt 11 percem arra, hogy amennyit birok lefussak az 1900 méterből.... itt már nem fogtam vissza magam, éreztem hogy mindjárt vége. Majdnem meglett még egy újabb kör, az utolsó kanyarig jutottam aztán, túl is szaladtam a kürtön, mert nem birtam kikapcsolni a zenét, ott bénáztam vele és csak azt vettem észre, hogy már mindenki megállt. :))) visszamentem pár métert és vártuk a szervezőket, hogy felírják a tört kör eredményeit. 

és vége volt... futottam 3 órát, életem leghosszabb futását, 28,7 kilométert. Kellemesen, nem meghalósan, minden egyes kilométert élvezve. És tudjátok miért élveztem? Este erre is rájöttem: mert nem volt kötelező!!! Nem az volt, hogy indulsz egy 30 km-es versenyen és ott csak azt futhatod, mert le KELL futnod.. itt én döntöttem el, hogy kiállok ha elég, vagy megyek, ahogy jól esik. És ezért sikerült ilyen jól. Mert minden perce egy szórakozás volt. 


Zsolti 6 óra alatt 62,3 km-t futott, nagyon büszke voltam rá is! az UFO mezőnyben 5. lett a korcsoportjában ő is! Jók voltunk, na. :))) Később kiderült, hogy én pedig a 3. lettem a korcsoportomban, így kaptam egy bronz kupát és felállhattam a dobogóra. :) amiről régebben mindig poénkodtunk Erikával ;) , az most valóra vált, tényleg dobogós lettem, igaziból. :)))) 



Kicsit azért csalódtunk is, mert mégsem volt érem idén, állítólag küldtek e-mailt róla, de csak felületesen olvastam el, pedig leirták, hogy mégse várjunk érmet. Azért a kis kupa kárpótolt, mégsem jöttem el üres kézzel, ha már ennyit futottam. :))) 

Az eredményhirdetés után még gyalogolhattunk kb. 3 km-t a vasútállomásig, a világ végére, az már kicsit nem esett jól egyikőnknek sem, este 10-re értünk Bécsbe... még ettünk a vasútállomáson, és kb. éjfélre haza is estünk. :) 

JÓ kis nap volt, altatni nem kellett minket, elfáradtunk. Sokat nyújtottam a futás után is és este is, és egész délután még rajtam volt a kompressziós szár is, így most nagyon minimálisan érzem csak a tegnapi futás hatásait. 

Annak örülök a legjobban, hogy kimásztam a depis gödörből, hogy újra örömöt ad a futás és újra élvezem a szabadban töltött időmet. A 3 óra futás alatt nem mondom, hogy nem fordult meg a fejemben a maraton lefutása, de aztán rögtön jeleztek is a vészcsengők, hogy pont ezt nem akarom, nem akarok muszájból futni... más dolog egy körözős versenyen róni a köröket és így "összeszedni" 20-30 vagy akár több kilométert, mint mondjuk lemenni egyedül edzésként és úgy futni 3 vagy akár 4 órát... az még most sem vonz. 

Jó volt ez így, pont jó! Teljesen elégedett vagyok a tegnapi eredményemmel, főleg úgy, hogy az utóbbi időszakban megváltozott a futással a kapcsolatom, már nincs annyi lehetőségem, mint régebben volt, de amikor van, akkor futok, amennyi jól esik. 

Örülök, hogy Zsolti a párom, régebben sokat álmodoztam róla, hogy milyen jó lenne, ha olyan társam lenne, akivel futhatok együtt versenyen vagy egyébként is. Igaz, ő már az UFO kategória, és tegnap inkább csak integettünk egymásnak egy-egy fordulónál, mert más a tempónk, de jó volt néha látni őt és erőre kapni őt látva. :) 

Szóval most jó.... boldog vagyok és büszke! :)

Főleg arra vagyok büszke, hogy végig okosan tudtam futni, nem kapott el a hév, hanem magamhoz képest lassabban, de pulzusra figyelve futottam, ezért még maradt elég erő a végéhez, hogy hajrázhassak egyet. :)

Hobbifutóként kellemes élmény volt ;)

https://connect.garmin.com/activity/731425129
AVG : 6:19
Átlagpulzus: 161


2015. március 24., kedd

Stagnálás

Még mindig a 70-es rabságában....

Kezdem elveszíteni a türelmemet és a kitartásomat, mert a mérleg még mindig nem akar barátságosabb számot mutatni, egyszerűen nem mozdul a 70-es környékéről.... minden nap mást mutat, de 70-nél kevesebbet soha... :( 

Illetve egyszer láttam, de az sem itthon volt, hanem anyáéknál múlt hétvégén, futás után, reggel, akkor 69,4-et mutatott... örültem is nagyon. :) erre hazajöttem és azóta megint 70,4 vagy 70,2.... de semmiképp sem 6-ossal kezdődő. :( 

Nem értem én ezt... nem eszek félre, mozgok, mindent úgy csinálok, mint 5 éve. De valami mégsem megy úgy.... anno ennyi idő után már bőven lentebb voltam a 70-nél. Március elejére terveztem a 70 alá menni és most már mindjárt vége a márciusnak is még ugyanott toporgok. :( 

Egy valamit nem csinálok úgy, mint régen, ezt most probálom javitani, nem iszok eleget... de most komolyan ezen múlna?? És talán nem pihenek annyit, nem alszok annyit. A fene tudja... futni futok újra egész jól, itthon tornázok, bár picit kevesebbet, mint régen. De a kajára figyelek azóta is... 

Kicsit demotiváló ez a helyzet.... mert amig legalább dekánként is megy le valami, akkor van motiváció. De amikor lemondok az édességről, a rágcsákról stb...-ről és nem megy le semmi, akkor nehéz tartani magamat fejben, hogy márpedig megyek tovább ezen az úton. :( 

A héten háromszor tervezek futni. Egyet holnap, oviból haza reggel, aztán holnapután, szintén ugyanígy, de csak laza átmozgató lesz mindkettő, mert szombaton elmegyünk Zsoltival egy futóversenyre Bécs mellé. Ő 6 órát fog futni, én 3-at. Nem tervezek nagy hajrát magamnak, csak azért neveztem erre a távra, mert ezen a kettőn van érem. :) És érem az kell, ha már versenyre megyünk :D Majd szépen komótosan elkocogok három órát. 

Aztán jövő héttől, ha még mindig 70-et mutat ez a ****** mérleg, akkor bevetem újra a búvárruhát, az izzasztógatyát... abban fogok futni. Mindjárt április, a szülinapom, és még mindig dagadt vagyok. :(  És perszer az Ultrabalaton is a nyakunkon, ahol nekem 35 km körül futnom kell(ene)... és addigra mindenképp 65 kg körül tervezek lenni, hogy minnél kevesebb súlyt kelljen cipelnem majd futva. 

Ha van tippetek, akkor ne habozzatok, írjatok, hogy mi lehet a baj, mivel tudnám kicsit beindítani újra a fogyást!!! Mert az öt évvel ezelőtti jól bevált dolgaim kezdenek idén megbukni valahogy. :(

2015. március 18., szerda

Új hét

....illetve annak is már a közepe :D

Kezdem a lényeggel: nem, még mindig nem vagyok 70 kg alatt.... és igen, hajtépős smiley jönne most ide!!!!! :)))) 

Az van, hogy nem vagyunk barátok most a mérleggel... hogy most összefügg e azzal, hogy megjött hétvégén, vagy a nappal vagy a holddal vagy én már nem is tudom hogy mire fogjam, de most épp tagnálás van... illetve 10-20 deka le-fel ugrálása. Pedig nem is mérem magam minden nap, de ha ráállok, akkor csak felbosszant az a kis genyó mérleg. :) Pedig nem eszek félre, mégha így most még nagyobb a kísértés, akkor sem, pont ezért... hogy ne ezért mutasson többet már ez a dög mérleg, mert telezabáltam magam valami tiltólistás dologgal.

Tartom a napi 5, néha 6 kaját, tényleg főleg csak fehérjetartalmú dolgokat eszek, sok zöldséget, lassan már kecske leszek, annyi zöldet eszek, tornázok, futok.... Annyit csinálok most másképp, mint öt éve, hogy akkor szigorúbb voltam, este 6 után tényleg nem ettem. De ezt most nem tudom megcsinálni, ha Bennyvel néha 5-fél 6 mire hazaesünk és még most jön a jó idő, amikor majd ovi után játszótérre megyünk és addig lent maradunk, mig le nem megy a nap.... Úgyhogy olyan 7 körül eszek utoljára. Ha kibirom.... ma pl. nem bírtam ki és nemrég ettem még egy kis túrót két teáskanál dia wellness eperlekvárral összekeverve, mert éhes voltam. Vagyis inkább nassolhatnékom volt és nem akartam Benny csokiját megdézsmálni, így maradt az egészségesebb verzió. :)

Tegnap voltam futni, egy órát voltam lent és nagyon jól esett. Megint jól ment, pulzushoz képest is jót futottam. Ilyenkor nagyon jó érzés a futás végén feljönni, mert teljesen feltölt. És még fejfájást is elmúlaszt. :) 

Holnap lesz egy éve, hogy a roaDKillers csapattal körbefutottuk a Balcsit négy nap alatt.... jönnek az emlékek, kicsit hiányzik, hogy idén nem vagyunk ott. Nagyon szuper négy nap volt... pont a válóper utáni nap mentem le Füredre. És pont rá egy napra mutatták be nekem Zsoltit a tihanyi kompon. :))) A sors keverte a kártyáit rendesen.... Idén kimarad ez a verseny, de lesznek majd szintén hasonló jó hangulatúak, ahol ott leszek én is.

Most beneveztünk a jövő hétvégén lévő Lassaer Futásra, ez itt van Bécstől nem messze, lesz 6 órás, oda Zsolti megy, aztán lesz 3 órás , oda én megyek :D , és lesz 5 km-es és gyerekfutás is. Azért választottam a 3 órás versenyt, mert akkor ugyanazon a pályán futunk majd együtt és a végén lesz érem. :) mert az érem fontos... de nem fogok 3 órán keresztül golyóként futni a pályán, azért annyira nem őrültem meg, de amennyi jól esik, azt lekocogom ott. Szépen, kényelmesen, komótosan. (Bogesz, nem röhög!!! :D )
De ha már futóverseny, akkor kell az érem... szóval megyünk futni! :) Áprilisra még nincs semmi verseny azt hiszem. Szurkolni megyünk majd ki a Vienna City Marathonra. Akartam váltóban futni, de végül nem jött össze a csapat... és amúgy is már marha drága lenne, 40 euró/fő... és abból egy fő 5 km-t futna. Az elég durva 5 km futásért, ennyit fizetni. :( 
Mindegy, majd lesz valahogy.... 

Először a fogyáson marad továbbra is a hangsúly. Ultrabalatonra szeretném a 65 kg-t.... szóval most már el KELL indulnia tovább.... Még két hónapom van. Nem lehetetlen, és meg fogom csinálni! Mert fontos és egy csapat számít rám! :) + persze a nyári ruháim is várnak rám. :))) 

2015. március 15., vasárnap

Wien Energie Lauf 2015

Ezennel az idei futószezont megnyitottam.... :) 


Nagyon vártam már ezt a versenyt, mert 2011 óta minden évben ott voltam, kivétel tavaly, amikor csak szurkolói üzemmódban vettem részt, mert épp be volt csípődve a derekam. Akkor Andi barátnőm futott, idén ő szurkolt nekünk. :) 

2011-ben 38:20 perc alatt futottam le a 6,8 km-t, akkor nem is értettem, hogy honnan tudok olyan gyorsan futni. :) 2012-ben megint ezen a távon indultam, akkor fájt a torkom nagyon, nem ment annyira jól, 41:27 perc alatt értem be. 2013-ban félmaratont futottam már, eddigi legjobb időmet mentem itt 2:08:34 lett a vége. :) Tavaly ugye nem futottam, bár volt nevezésem, idén pedig mivel télen nem igazán tudtam futni, így megint a 6,8-as távra jelentkeztem, mert azt persze eldöntöttem, hogy ott szeretnék lenni mindenképp idén megint.

Az elmúlt időszakban nem igazán ment jól a futás, sok kedvem sem volt hozzá, nem voltam motivált, kicsit talán kiégtem, vagy nem tudom, hiányzott az az érzés, amiért futni kezdtem, az öröm érzése. Kicsit már átestem egy "muszáj futni" kategoriába és abba is, hogy 5 km után jön a 10 km-es táv, aztán a félmaraton és több félmaraton után KELL a maraton lefutása... Idővel aztán rájöttem, hogy NEKEM NEM KELL maratonfutás, én az örömért szeretnék futni, amennyi kedvem van a futáshoz egy-egy napon, akkor annyit fogok futni. Ha elég a kis kör, akkor kis kör lesz, de ha van még kedvem lent maradni, akkor maradok. Mint régen.... kiléptem egy csomó futós csoportból, nem gyűjtöm a kilométereket sem, hanem csak magamért futok és azért, amit a futás ad. A feltöltődésért, a kikapcsolódásért, a stresszlevezetésért, a bánat kifutásáért stb.... magamért, csakis magamért!!! 
Mert NEKEM így jó.... 

Szóval pár hónapja nem csak a diétával kapcsolatban kattant a fejem, hanem a futással kapcsolatban is. Óvatosan újra kezdtem pulzuskontrollal futni, sokat nyújtok esténként, hogy a lovaglóizmom ne bánja megint a duhajkodásomat, tornázok itthon és diétázok továbbra is, hogy minnél kevesebb súlyt kelljen a lábaimnak tartaniuk futás közben. 

A hétközbeni futások alatt teljesen úgy éreztem, hogy eltunyultam, átlag 7-es kilométerekkel futkároztam, ez kellemes tempo volt. A múlt héten kedvem támadt picit pörgősebben futni, de amikor 6:30 körülre jött ki egy kilométer, már majdnem meghaltam. :) Este fájt is a lábam picit... na, ebből kiindulva lőttem be a mai futásra azt, hogy ha már 45 perc alatt leszek, akkor teljesen oké lesz. 

Tegnap dolgoztam, aztán este összejöttünk pár magyar lánnyal Juditnál, akinek a szülinapja volt. Este 8-kor indult a traccsparty, ettünk, ittunk vagy négy üveg Hugot és végül 2-kor kerültem ágyba.... nem mondom, hogy könnyű volt reggel felkelni, a hátam közepére nem kívántam ezt a futóversenyt. :) Megreggeliztem, aztán átmentem a helyszínre, ahova nemsokára Andiék is befutottak. Andi húga, Moncsi Dunaújvárosból jött ki erre a versenyre, már többször lefutotta a félmaratont, de hivatalos versenyen még sosem, ezért szeretett volna itt lenni és egy éremért újabb félmaratont futni. :) Összekészülődtünk, utolsó simítások, fotózás, aztán 9:45-kor én kezdtem a sort, indult a Fun Run futam.

Hideg volt, de tudtam, hogy futás közben nem fogok fázni, így csak egy hosszú ujjú felső és a DK polóm volt rajtam, sál és sapka azért kellett. :) Rajt után indultam, ahogy szoktam, vitt a tömeg... nem hallgattam zenét, nézelődni akartam, töltődni az emberekből, a hangulatból. Azt vettem észre, hogy csippant az órám, 1. km 5:43.... hoppá, erre nem számítottam, hogy 6 perces kilométerek alatt én fogok mostanában futni.. de mivel nem éreztem durvának, és a pulzusom is csak a szokásos verseny alatti volt, mentem igy tovább a tömeggel. Második km 5:46.... na, akkor már elkezdtem matekozni.. hogy ha sikerülNE 6 percesek környékén maradni, akkor mennyi lenne az időm a végére... és ha már a matekozás beindul ugye... :)))) 

3. kilométer 5:53... még mindig 6 percesek alatt... ekkor elém keveredett egy idősebb nő,valami futóklubos poló volt rajta, majdnem egy tempót futottunk. A kanyar után már új kitűzött időm volt: megprobálni 40 perc alatt beérni, meglátjuk mi lesz. :) 

4. kilométer 5:58... gondoltam akkor mostantol már picit lassulni fogok ezek szerint, de a matek szerint még igy is bent vagyok a 6-os átlagsebesség alatt, szóval most már nem lesz gond. :) az 5. km 5:53 lett és beért minket a 10 órakor startoló félmaraton csapat első futója, egy feka srác, aki ment, mint a golyó... :)))) na, mindenki ott nevetett, hogy jó csigák vagyunk, ő már letol minket a pályáról. :) De mentünk tovább, én pedig picit közeledtem a futóklubos pólós nőhöz és már kezdett zavarni, hogy ott megy előttem. :) 
A 6. kilométernél már tudtam, hogy mindjárt vége, az megint 5:52 lett és onnantól még jobban rákapcsoltam. :) Leelőztem a fehér pólós nőt, aztán már rá is fordultunk a befutó egyenesre, ami kb. 300 méter volt. Ott már nem érdekelt semmi, mentem mint a golyó magamhoz képest, mert láttam az órámon, hogy meglesz a 40 perc alatti idő. 

A vége 39:23 lett, egy perccel rosszabb, mint a 2011-es futásom, de elégedett vagyok!! Már nagyon régóta nem tudtam 6 percesek alatt futni, és most annyira könnyedén ment, nem éreztem azt, hogy haldoklok közben vagy ilyesmi. :) Jól esett minden egyes kilométer és végre megint élveztem a futást. Mint régen.... valami visszajött és ez jó!!! :)

Persze 21 km-en keresztül ezt a tempót nem bírnám tartani MÉG.... ahhoz még idő kell, hogy újra visszajussak arra a szintre, ahol tartottam már egyszer. Egyenlőre megelégszek azzal, ha heti 2-3-4szer lejutok újra futni. És fogyok szépen lassan... Aztán a többit majd meglátjuk. 

Miután beértem az én távomon, még ott maradtam Moncsinak is drukkolni, nagyon ügyes volt, 1:59-es félmaratont futott!!! És olyan könnyedén, lazán, szinte el sem fáradt... :) Nagyon örült az érmének, de meg is érdemelte!! 

Utána ők is útnak indultak, én is hazajöttem, de még délután is fel voltam töltődve a délelőtti élményekből... na, valami ilyesmikért szeretek futóversenyekre járni! :) És valami ilyesmi érzésekért szeretek futni. :) 





2015. március 13., péntek

Készülődés

Kezdem a lényeggel: neeem, még mindig nem hagytam el a 7-es számot.... ááááááááááá :))))

De amúgy megjött, szóval valószínűleg ezért stagnál a súlyom, de mindegy, tartom továbbra is a kaját úgy, ahogy eddig, futok, tornázok és majd elindul szépen. :) nem adom fel, nem tol ki velem. :)

Visszaolvastam a blogomat , az öt évvel ezelőtti részeket, akkor is voltak ilyen időszakok, amikor pár napig beállt egy számhoz, de aztán szépen indult tovább, ahogy haladtam tovább én is a diétával és a mozgással. 

Amúgy annyira hihetetlen, hogy mennyire pörögtem akkor, honnan volt bennem ennyi energia? :))) Hajnalban keltem, futottam, diétáztam, programoztunk Bennyvel, mert akkor még otthon voltam, csak heti egyszer dolgoztam , főztem diétásan, főztem neki, nem semmi. :) Oké, most azért dolgozok heti 30 órát, rohanok érte az oviba, egyedül vagyok a napok többségében, szóval picit változott a helyzet is, de azért most igyekszem összekapni magam és amikor tehetem futok, amikor Benny is itthon van, akkor pedig itthon tornázok.

Tegnapelőtt és ma futni voltam kb. 50 percet, egyre jobban rázódok vissza, tegnap pedig kick box aerobikoztam, a végén Benny is beállt, megtetszett neki. :) Minden nap csinálom már hétfő óta a 150 hasprést és a 100 lábemelést, mint régen. Kétnaponta pedig törzsre és picit tricepszre edzek egy-két feladattal. 

A kaját tartom, még mindig nem ettem édességet, jól bírom, erre vagyok a legbüszkébb most. :) Az ivás lehetne jobb, az a legnagyobb mumus most, de valahogy nagyon nem csúszik napközben az innivaló. :( 

Enni szerintem jól eszek, minimális szénhidráttal, ahogy öt éve is csináltam. Sok fehérje, sok zöldség. Ma például megint a kedvenc vacsorám volt: párolt brokkoli és karfiol, rá két evőkanál tejföl, egy marék reszelt mozarella és füstli, ezt összekeverni és jó étvágyat! :) Tegnap pedig a tonhalas cuccot csináltam és abonettet ettem hozzá. (tonhalas cucc: egy doboz cottage cheese metélőhagymás, lila hagyma aprora vágra, egy tonhalkonzert olivaolajas, de az olajat le kell önteni róla, só és bors és ezt összekutyulni. - NYAMI! :D )

Vasárnap pedig kezdődik a futószezon, én 6,8 kilométerrel nyitom idén. Ma felvettem a rajtcsomagot, Andi barátnőm huga is kijön, ő félmaratont fog futni, ha jobb formában lennék, én is azt futnám, de majd legközelebb máshol.... egyenlőre érjem utol magam, a versenyek és a távok megvárnak. :) 


Nagy terveim nincsenek erre a versenyre, szeretném kényelmesen, vidáman lefutni, 45 percen belül már elégedett leszek. :) 2011-ben ugyanitt 38:20 alatt futottam, ez most tuti nem fog menni, de nem baj. Most nem ez a lényeg. Hanem az, hogy futok újra! :))

2015. március 11., szerda

Nem adja könnyen...

Nagyon ragaszkodó szám ez a 70-es :D :D

Szóval ugye én már reménykedtem a hétfőben...

A súlyom így néz ki a héten:
Hétfő: 70,3 kg, kedd: 70,2 kg, szerda: 70,1 kg... fogyok, szóval ne panaszkodjak, de ma már nagyon fogtam a fejem reggel, mikor megláttam a kijelzőt. :) Nem adja könnyen magát a kis szenyó! :))) De én sem hagyom magam, megyek tovább és ha kicsit később is a tervezetthez képest, de hamarosan elhagyom ezt a számot és megsem állok a 6-os aljáig. :D 

Ma dolgoztam 3-ig, Benny P-nél aludt, igy kicsit tovább aludhattam, ami nagyon jól esett. Reggelire három abonettet ettem philadelphia zöldfűszeres kencével, rá egy-egy szelet felvágott és sajt és két retek. Mikor beértem a Nike-ba, hoztam egy capuccinot, aztán délben ettem egy almát és ittam megint egy kis tejeskávét, 3-kor pedig megittam egy vaniliás biotech ultra loss shake-et. Azt hiszem ez a legfinomabb, nem durván édes, de nagyon kellemes ízű.

Reggel esett az eső, egész délelőtt azon szomorkodtam, hogy nem tudok futni menni, pedig ma is P-nél alszik Benny, így legalább időm lenne rá... végül 3 után elállt, épp csak csepergett, de nagyon hideg volt és erős szél is volt. El kellett mennem szülinapi bulikra venni ajándékot, bevásároltam az intersparban apróságokat és volt fél 6 is, mire hazaértem.... egy porcikám sem kívánta a futást. :) 

Ettem egy kis sajtot, snack kolbászkát vagy nem tudom, hogy mi annak a neve, de olyasmi, mint a cabanossi. Picit neteztem, csigatempóval felöltöztem futós cuccba, közben szépen besötétedett. :) Viszont tudtam, hogy ha ma lemegyek futni, akkor nő az esély arra, hogy holnap már nem látom ezt a gonosz hetes számot a mérlegen.... + mindig nyávogok, hogy Benny miatt nem tudok futni, mert nincs kire hagynom, tehát ilyenkor, amikor egyedül vagyok ki kell használnom a lehetőséget, hogy futhatok.

Nagy nehezen fél 7-kor neki is indultam, nem vittem zenét, mert sötétben nem szeretek futni, picit félek, így pedig hallok elvileg mindent. Ami rossz volt, hogy alig láttam az órámat, így nem igazán tudtam a pulzusra figyelni, csak érzésre futottam. Vagyis ez még mindig csak kocogás nekem, mert 7 perces kilométerekkel haladok, én ezt kocogásnak hívom. Most nem mentem nagy kört, mert több olyan hely van, ahol nincs nagy világitás, ugyhogy maradtam egy kisebbik körön, ami végig van lámpával, így 7 km lett 50 perc alatt. Igaz, az első km-en nem igazán mért jól a pulzusmérőm, de végül kihozta az átlagot 155-re, ami végülis nem is lett rossz.

Hazaértem, nyújtottam, tusoltam, hajat mostam. Aztán ittam, mert éhes nem voltam.... ja, és ráálltam a mérlegre... kitaláljátok, hogy mit mutatott???? :))))))) Igeeeee, kereken 70-et!!!! Komolyan mondom, haláli ez a szám :D :D :D Kb. mint Bogesznak a 8-as szám, mindenhol kísérti :D

Most lettem éhes nemrég.... vaciláltam, hogy egyek e. De aztán végül ettem, füstlit és sajtot. Fehérje... Így is bőven belefértem a napi keretbe. 

Amúgy vicces ez a kaloriabázis.hu oldal.... fel lehet vinni a napi mozgást is, ha pl. futsz, tornázol stb... de hogy még ilyeneket is fel lehet vinni mozgáshoz, mint csatornatisztítás, szex - szenvedélyes, előjáték és társai?!?!? tegnap jót röhögtünk Bogesszal rajta. :))) Azért ennyire pontosan nem töltögetem ;) :)))) 

Szóval haladok.... már egyre többen dícsérnek meg, hogy látszik, hogy fogytam. Szeretem ezt hallani és azt is, hogy már nem olyan kerek a fejem. :))))) 

Vasárnap szezonnyitó futóverseny, de csak 6,8 km-t futok. Várom nagyon, végre lesz megint egy új érmem. Csak az idő passzoljon!!! 

2015. március 7., szombat

Schönbrunni szombat

A mai nap Schönbrunn jegyében telt. :)

Délelőtt átmentünk Bennyvel a tesómhoz, aki Schönbrunn közelében lakik, én átvittem a futóscuccomat és amig ők átmentek a játszótérre, addig én Schönbrunnban kocogtam egy kicsit. Ma a régi Nike munkacipőmet vittem, jó volt benne futni, az első két km simán ment 7 perc alatt is a pulzussal, aztán elkezdett zavarni, hogy melegem volt, aztán Schönbrunn tele van apro kavicsokkal, én pedig általában betonon futok, így egyre lassultam és a végén már nem igazán tudtam 160 alá vinni a pulzusomat, pedig néha már a csigánál is lassabban futottam. :( 


Nincs mese, még fogyni kell, hogy újra fittebb legyek és már jöhetne a tavasz is, hogy ne kelljen igy beöltözni. Mondjuk ma már jó idő volt, de nem mertem jobban nekivetkőzni, pedig láttam már rövidgatyában futó fiúkat is és háromnegyedes gatyában futó csajokat is. Lassan én is inkább a vékonyabb gatyámat veszem fel és a vékonyabb dzsekit, jobban járok.

Végülis 9,2 km lett, jó ez, csak rendesen le vagyok pukkanva momentán futás ügyileg, érzem magamon. :( De holnap is el tudok menni majd kora délután elvileg, azt már megint hazai pályán futom, itt az Alte Donaunál, remélem jobban megy majd, nem öltözök annyira be, az tuti.

Ebédre végül rendeltünk két pizzát, mert Benny azt akart enni, mi a tesómmal egy tonhalason osztoztunk meg, szóval egy fél pizza volt az ebédem. 

Reggelire kettő abonettet ettem zöldfűszeres philadelphia krémmel és két-két szelet bécsi felvágottal és retekkel. Utána a jól megszokott tejeskávét ittam. :) 

Szerintem mondjuk ez kicsit kevés volt futás előtt, mert éreztem közben, hogy éhes vagyok, de mindegy.

Aztán ebédre volt a fél pizza, délután egy tejeskávé és vacsorára megettem Benny egy fél zsemléjét, amit reggelről hagyott meg sonkával + két abonettet megint a zöldfűszeres philadelphiával, sonkával, sajttal és retekkel, paprikával. Jól is laktam mára.

Úgy érzem, hogy már összeszűkült a gyomrom, nem birok egyszerre sokat enni és nagyon jól bírom az édességstoppot is, mert a tesómnál sem ettem ebéd utáni desszertet merci csokit, pedig Benny is kínálgatta. :) Nem akarom most elrontani a gyengeségemmel, bár az is igaz, hogy most tényleg nem is hiányzik.

Reggel ráálltam a mérlegre kiváncsiságból, 70,6-ot mutatott.... lassan -5 kilónál tartok! :) És nagyon remélem hogy hétfő reggel már 6-ossal fog kezdődni újra a súlyom! Haladok, szépen lassan. Tesóm szerint már látszik, kezdek leereszteni, ahogy ő mondta. :D




2015. március 6., péntek

Péntek...

Már megint eltelt egy hét, amióta a Nike-ban dolgozok repülnek a napok...

Pedig elterveztem, hogy a héten már többet sportolok, de aztán ez keddig tartott, hétfőn Leslie Sansone-ra gyalogoltam a 3 mérföldet, régen nagyon szerettem, most is jó volt újra leporolni. :) Kedden futócuccban vittem Bennyt az oviba és onnan hazafutottam, leteszteltem az új munkacipőmet, hogy milyen benne futni, jelentem jól vizsgázott a LunarTempo. :) 


10 km-t kocogtam benne, könnyű, kényelmes cipő. :) szerdán és csütörtökön aztán levegőt venni sem igen volt időm és energiám, szerdán ugyanis 8:30-23:00 dolgoztam, leltár volt nálunk + új termék bevezetése is, úgyhogy nagyon későn értem haza és 1 óra is volt mire lefeküdtem. Másnap pedig már 8-ra bent voltam, takaritani kellett az előző napi kupi után, és az a nap is hosszú volt, mert 20:40-kor jöttünk ki. Estére már eléggé zsibogott a lábam, hosszú álldogálásra nem teljesen jó ez a cipő, mert megfájdult a talpam benne. :( 

Tegnap már hulla voltam estére, de ma még dolgoztam picit 3-ig. Úgyhogy hurrá, végre hétvége, két nap szabadság!! :) Szeretek amúgy nagyon a Nike-ban dolgozni, nagyon jó a csapat és öröm a munka, de most tényleg elfáradtam. 

Azért holnap délelőtt átmegyünk a tesómhoz Bennyvel, én elszökök egy kicsit Schönbrunnba futni, addig ők bandáznak ketten, délután pedig majd csatangolunk együtt. :) Vasárnap pedig reggel a csontkovácsnál kezdek, találtam itt Bécsben egy brutálisat, nagyon jól helyrerakott a multkor is. :) délután pedig megint futok, Benny a nagyszüleivel lesz. Így erre a hétre azért sikerül majd a három futást beiktatni, ami már haladás. :) De jövő hét megint szívás, mert hétközben végig dolgozok, így vagy felkelek korán vagy buktam a futást. Esetleg szombaton tudok még futni, de vasárnapra beneveztem a szokásos szezonnyitó futásra, tavaly mondjuk sérült voltam, de előtte félmaratont futottam, előtte két évig pedig a 6,8 km-t, de most is csak a 6,8-ra neveztem, a félmaratont most még nem erőltetem. 

A fogyás alakul, tartom szépen a kajálást, ennyi zöldséget már régen ettem, mint mostanában. :) Édességet is nagyon megállom, a héten egyedül egy lübecki marcipántojást ettem, egy kolléganőnk hozta Németországból, így azt nem akartam kihagyni. De érdekes, mert a fejemben ez már átállt, nem is hiányzik, elvagyok nélküle.

Általában reggelente most natur joghurtot eszek zabpehellyel és almával, aztán munka előtt egy tejeskávét iszok, ebédre vagy viszek itthonrol rizst és csirkemellet vagy veszek lent a DM Vital bárjában salátát (néha tonhal, néha sonkás), délután ha megyek Bennyért, akkor megiszok előtte egy Biotech ultra loss shaka-et, ha egész napos vagyok akkor még este szoktam enni még egy salátát. Este pedig saláta füstlivel vagy csirkehusival vagy sonkával, vagy párolt brokkoli kis tejföllel, bele füstli ilyesmiket, főleg fehérjedús kajákat eszek. 

Már nem állok rá minden nap a mérlegre, megint kezdett frusztrálni, majd megint hetente egyszer, max. kétszer, a lényeg, hogy lassan olvadjanak lefelé a kilók. Jó lenne már végre elhagyni a 7-est és hamarosan azt szeretném látni, hogy 6-ossal kezdődik újra a súlyom. Az már az első kis eredmény lenne. :) dolgozok rajta, szépen lassan....

Amúgy egész tűrhető  most a munkaruhánk, nem érzem nagyon bálnának benne magam ha belenézek a tükörbe, persze messze vagyok attol, hogy elégedett legyek, de legalább már az "elmegy kategoriába" beleférek. :D 

Hosszú még az út, de nyáron hordani fogom A LILA GATYÁT és A farmerruhát! :)