2013. július 27., szombat

Alakulok, alakulok...

Halkan írom, nehogy elkiabáljam, de talán kezdek visszatérni az utamra, ami már nagyon hiányzott...

Az elmúlt időszakban szerintem kevés olyan módszer volt, amit nem próbáltam ki a gyógyulásom érdekében. Sajnos Jenő bácsim messze van, így hozzá nem tudok sűrűn járni, de a múlt heti látogatásom nála mindenképp sikeres volt. Azóta is rajtam van egy kinesio tapasz és rendeltem magamnak a jövőre is egy dobozzal, hogy bármikor legyen itthon, ha szükségem lenne rá. 

Aztán apával hozattam fekete nadálytő krémet és homeopátiás bogyókat, azokat is használom, és újra feltöltöttem a vitaminraktáraimat, szedem újra a magnéziumot, kálciumot, porcmixet, d vitamint. Odafigyelek a kajára, fogytam három kilót és a héten felkerestem egy Bécsben élő magyar lányt, akit Szilvi barátnőm ajánlott, prana nadival foglalkozik. Eleinte szkeptikus voltam ezzel kapcsolatban, de az első kezelés után mintha kicseréltek volna. Megszállt a nyugalom és mikor tibeti masszázs fogásokkal "helyrerakta" a lábamat, úgy éreztem, mintha minden izmom, szalagom a helyére került volna. Nagyon megfogott ez a kezelés.... 

Ez kedden történt. Aznap este elmentem a konditerembe és másfél óra spinning után rámerészkedtem a futópadra... sétálni, gyors gyalogolni akartam, de futás lett belőle. Fájdalom nélküli!!!!! 5 km, nem sok, de futottam, és az érzés leirhatatlan!! Bár utálok futópadon futni, iszonyú unalmas, mégis élveztem. Nem hajtottam szét magam, óvatos tempóval mentem. 

Másnap kicsit fájt a lábam megint, de korántsem annyira, mint régebben egy egy futáspróbálkozás után. Estére el is múlt, így lemerészkedtem fél 9 után két tókörre. Akkor is tudtam beleséta nélkül futni, de csak 7 perc/km feletti tempóval és enyhén éreztem a lábamat, úgyhogy 4,6 km után fel is jöttem, elég volt. 

Csütörtökön és pénteken teljes pihenőnap volt, nem voltam konditeremben sem, iszonyat meleg van, örültem, ha hűvösben lehettem, ráadásul csütörtökön fogorvosnál voltam, aki eléggé megkínzott... 

Ma megint megyek Ágihoz prananadira, négy napos kezelést fogunk csinálni, most egymás után négy nap megyek hozzá egy-egy kezelésre, nem akart egyből elsőre nagy dózis energiával bombázni. Reggel 6 körül felriadtam, és mivel még elviselhető volt a levegő, így futócuccba bújtam és lementem. Bekentem előtte a lábamat Jenő bácsitól kapott bemelegítő krémmel, bemelegítettem lent és go! :) Fájdalom nélkül ment, bár már kezdett meleg lenni, így a pulzusomat nehezen sikerült lejjebb vinni, de tartottam a 6:40 - 6 : 50 közötti kilométereket. :) A nagyobb körre indultam, éreztem, hogy ez a mai végre egy olyan igazi futásszerűség lesz, amilyen már régen volt.... meg akartam adni a tiszteletet neki. :))) Könnyen ment aránylag, attól eltekintve, hogy egyre melegebb lett. :) 
Mikor újra a tóhoz kanyarodtam 6 km körül, akkor vacilálni kezdtem, hogy fussam e a nagyobb kört, ami 9 km körülre jön ki, vagy menjek a kisebb kör végén hazafele, akkor 7,5 km körül végzek... nehéz volt dülőre jutni, mert bírtam volna, de az eszem erősebb volt, legyen ma elég ennyi. Igy is ez a leghosszabb futásom Ultrabalaton óta. 

Eszembe jutottak a barátaim tanácsai: "ne fusd szét magad!" , "Ne hajtsd agyon magad!" , " Óvatosan!" , "Ésszel , fokozatosan terhelj majd újra!" stb... és eszembe jutott minden tervem, amit még idén szeretnék lefutni, a Suhanj, a bécsi női futás, Csandival megkerülni a tatai tavat, a kétnapos siófoki maraton, és az utolsó percben lekanyarodtam a kisebb kör felé, mára elég lett a 7,7 km, holnap is van nap! :) 

Szeretem, ha futással kezdhetem a napot, tele vagyok energiával és most reménnyel is! :) De nem felejtem el a barátaim tanácsait sem, tudom, hogy igazuk van!!! Óvatosan kell visszatérnem arra az útra, ahol június előtt voltam. Nem az időt kell most hajtanom, hanem arra figyelnem, hogy fájdalommentesen tudjak futni. És ez a mai igazi örömfutás volt!!! 

Lassan indulok a prana nadira, már nagyon várom!!! :) Kellemes hétvégét kívánok Nektek is!!!!

2013. július 21., vasárnap

Energiatankolás

A hétvégét Magyarországon töltöttük és sikerült rendesen feltankolnom a jó dolgokból. :)))

Pénteken mentünk munka után, estére értünk Rácalmásra, de Benny persze egyből maradt is a kertben locsolni, gazolni, jönni-menni. :)))) Neki a kertes ház maga a paradicsom!! 

Este még bementem a tescoba kicsit, aztán aludtam is, mert másnap reggel 7-re mentem Jenő bácsimhoz, a csontkovácsomhoz. Mivel ő sportolókat is gyúr, tudtam, hogy jó kezekben leszek a sérülésemmel nála, csak olyan rossz, hogy elválaszt minket 300 km, nem tudok csak úgy átugrani hozzá. Pedig ha megtehetném, már régen futhatnék, ebben biztos vagyok... 

Megnézte, kimasszírozta és megállapította, hogy beszakadt egy szalagom, valószínűleg túlterheltem ugye és az UB-n elég volt egy rossz mozdulat, amitől az amúgy már laza szalag beszakadt és azért fájt annyira. Már akkor mennem kellett volna hozzá, de ugye nem tudtam, hogy mekkora a baj. :((( Most tett rá kettő kinesio tapaszt, megmutatta, hogyan kell használni, jó 8 napig legyen rajta és a harmadik napon kezdjek el óvatosan futni, nyugger tempóval. És később is mindig használjam a bemelegítő krémet, amit adott. Adott még fizioterápiás kis kezelést is és kész is voltam. :) minden reményem benne van, most egyenlőre szexi, fekete tapasszal jövök-megyek. :) de valamit valamiért!!! ;)

Annyit mondott még, hogy nagyon makacs sérülés ez, ha az ember nem piheni ki, akkor sokkal nagyobb baj is lehet , volt olyan focistája, aki három évig szenvedett vele. :((( 
Na, azt azért nem szeretném, így betartok most már mindent!!!!! 

Jenő bácsi után fodrászkodás, majd gyorsan hazaugrottam ebédelni és máris indult a délutáni program, amire már olyan régen vártam: végre összejött megint a fogyis csapatunk egy része és Tubinál a hétvégi telken összeültünk egy délutáni eszem-iszomra. :))) Tubi és Zitus kivételével mindenkit a blogvilágból ismerek, lassan már 3 éve. Az utóbbi időben már nem voltunk annyira aktívak a fb csoportunkban, mert mindenki dolgozik, nyaral vagy éppen ezer felé áll a feje, de ha egy ideig nem is ír valaki, utána megint onnan folytatjuk, ahol abbahagytuk, pont ezért jó ez a csapat. :) Mindig van miről beszélnünk. :))) Először még többen jelezték, hogy jönnek, de végüls közbejött ez-az, rezgett a léc még némelyik kolleginánál, de aztán szombaton mégiscsak sikerült összehoznunk egy szuper délutánt. :) 

Zitust én szedtem össze, mivel egy helyen lakunk (ha otthon vagyok ugye :D ), aztán mentünk is Adonyba, mert Erika (Kismazsi) Ráckevéről jött, egy retro komppal, ami szerintem idősebb, mint én vagyok. :)))) ezer éve nem jártam a kompállomásnál, jó volt, hogy ezt most feleleveníthettem. :) 


Erikát és Zitust kiraktam Tubinál, aztán indultam tovább a pesti busz érkezéséhez, mert azzal Bogesz jött a gyerkőceivel, végre megismerhettem Csanit és Szaszát is!!! Annyira édesek, egyből haverok lettünk. :))) Csani az első percben már "lebambizott" és dumált, Szasza is egyből barátkozott. :) Bogesz pedig egyszerűen csak Bogesz!!! Jó volt újra látni és nem csak viberen bombázni egymást napjában többször a bárgyú üzeneteinkkel. :D :D :D 

Aztán még Csandit is bevártuk, aki Tatabányáról jött busszal, átutazva a fél országot :D , de végül odaért és kezdődhetett a móka. :))) 

Volt a terülj, terülj asztalkámon minden: sütik, sajtos csigák, NUTÁLLÁS KALÁCS Erikától, gyümölcsleves, grill husik, saláta..... azt sem tudtuk, hogy mivel kezdjük. :)))) Persze a szánk be nem állt, annyi mondanivalónk volt, hogy nem álltunk le egy percre sem. :))) 

Szuper délután volt, Csanditól nagyon szép kis hímzett díszt kaptunk, felraktam a kocsiban a tükörre, méltó helyére!!!! 

A végén csak azt vettük észre, hogy elszaladt a délután és sietni kellett a hazafelé induló buszokra, az utolsó kompra.... legközelebb már reggeltől csináljuk a bulit, vagy két naposra tervezzük!!! :)))) Mert még mindig tudunk miről beszélni és szerencsére nem csak fogyókúrás dolgokról. :D :D :D Örülök, hogy vagytok nekem!! Köszönöm ezt a hétvégét! 





 Az volt a cola lightra + a zero colára írva: Csoporttársaim :)))))))





2013. július 11., csütörtök

Írni kellene...


Mostanában eléggé kifogytam az írnivalóból, semmi extra nem történik, telnek a napok, változás nincs: még mindig nem tudok futni. A fájdalom enyhül, de még érzem, különösen ugrálós mozdulatoknál, amikor a testsúly rövid pillanatra csak a bal lábamon lenne. Igy például a múlt héten újra megtalált Péntek Enikö light intervallum torna sem ment. Már az elsö feladatnál fel kellett adnom...

Ami megy: eliptikus tréner, bringa, vibrotréning, spinning, ezeken soha nincs az egész testsúlyom még fél pillanatra sem a bal lábamon. Ùgyhogy most abban találtam meg a kihivást, hogy a konditeremben zsirégetö pulzussal eliptikus trénerezek és probálom megdönteni a 40 perc alatti rekordomat, ami eddig 2,7 km. :))) Nagy kihívás, mi? :D Nekem most ez óriási dolog... persze nem potolja semmi a futást, de a semminél több. 

Mondjuk mióta konditerembe járok, hiztam, szóval érdekesen vagyok én is összerakva, de már próbálok nem is foglalkozni vele... addig, amig rámjön legalább a 80 %-a a ruháimnak, addig nem leszek rosszul. (csak tükörbe ne kelljen nézni....)

Az orvos szerint a gyógyulási idö 4-6 hét, de tegnap az egyik futós csoportban olvastam hasonló sérülésekröl, ott már 4 hónap gyógyulási idö is volt... na, ezt olvasva azért kicsit elkenödtem, de probálok nem gondolni arra, hogy ez velem is elöfordulhat. Kenegetem szorgalmasan a feketenadálytö krémmel, 22.-e után elmegyek egy Bécsben élö magyar lányhoz, aki elvileg sok embert meggyogyitott már, és talán jövö hétvégén még Jenö bácsimhoz is beszoritattom magam, ö úgyis focistákat gyúr, biztos, hogy ismeri ezt a fajta sérülést is... 

Közben tanulom a türelmet, ami marha nehéz, nem igazán jellemzö rám, de most nincs nagy választásom. :( Ùjra olvasgatom Tomán Edina könyveit, sok eröt tudnak adni, éppen tegnap "beszéltük" meg Edinával fb.-on, hogy a könyveit olvasva teljesen eltörpülnek a jelenlegi problémáink, mint például térdmütét vagy akár az én mostani sérülésem is. Sosem szabad feladnunk azt, amit elterveztünk, még ha néha az élet akadályokat görget elénk, akkor is ki kell tartani!!! Nehéz és lassu folyamat, de ki kell tartani, mert utána nagyon jó lesz, mikor elérjük a célt!! :) 




2013. július 1., hétfő

Mennyire igaz!!!

"Most azt hiszed, hogy nem vagy elég. Hogy jobb lenne, ha másnak születtél volna, közben meg elfelejtesz valamit. Befelé figyelni.

Egyetlen mosoly kiszínez téged, az életed, másokét. Igazi, őszinte csak önbizalommal teli, nyitott szívből érkezhet. Jöhet máshonnan is, de az hamis lesz. Olyan valami, amit adsz minden áldott nap, de te sem gondolod komolyan. Kétségek vannak mögötte, meg szomorúság. Elégedetlenség, meg kétely. Várakozás meg vágyakozás, hogy mikor kapod vissza. Pedig elég vagy. Bőven elég.

Igen, lesz, hogy valamivel nem vagy elégedett magadon. Na és? Változtass rajta, ha nem tudsz, akkor meg fogadd el. 
Így vagy tökéletes. 
Az a tökéletes, amiben hiszel, és tudod mindenki el fogja fogadni azt, ami vagy, ha kellő önbizalommal és széles mosollyal az arcodon tálalod. 
Csak ennyi a titok. 
Aki szereti magát, azt könnyedén szeretik mások is, ugyanis látják, mögötte nincs zavar – legalábbis ellentmondásoknak biztosan hűlt helye…

Talán egyszer majd elhiszed, hogy elég vagy.
 Az, aminek születtél, amilyennek születtél. 
Talán majd elfogadod, hogy szép vagy, és pont úgy jó, ahogy vagy. Simulni, alakulni, formálódni kell és fogsz is, de ha ezt nem fogadod el, addig mások figyelmét fogod fürkészni, hiszen a saját megerősítésedet valamivel ki kell pótolnod. 
Ne függj mások visszajelzésétől. Fogadd el azt, aki vagy. 
Szeresd magad. 
Amin nem tudsz változtatni, fogadd el, mert tudod egy életed van, és nem élheted szomorúan, azon rettegve, hogy de te nem vagy elég. 
Mindenki elég."

Oravecz Nora