2013. szeptember 29., vasárnap

Nehéz döntés

Amikor a szív és az ész harcol egymással....

Nagyon vártam a mai esztergomi futást, már hónapokkal korábban jelentkeztem rá, tökéletesnek tűnt, hogy a kényszerpihenő után erre a napra fel tudjak újra készülni egy újabb félmaratont futni. 

Aztán elkezdtek a szürke felhők gyülekezni köré, de én tartottam magam és semmi pénzért nem akartam lemondani róla. Az első szeptember elején jött, az ovis szülőin, ugyanis az ovinak mára egy katolikus ünnepség lett betervezve, ahol az ovisok énekelnek és verseket szavalnak a templomban. Úgy gondoltam, hogy Benny nem fogja még fel annyira és ha igen, majd a nagyszülők elviszik, így ezzel nem is igen foglalkoztam. Tényként kezeltem, hogy én nem leszek itthon, Benny majd megy Opával a templomba... ha megy.

Aztán a múlt heti Women's run-on kicsit gyorsabban futottam a kelleténél, így hét elején egyre jobban éreztem a lábszáramnál megint az enyhe fájdalmat, a másik lábamban pedig enyhe rándulást. Még ez sem foglalkoztatott nagyon, pihentettem, jegeltem és nem futottam, eldöntöttem, hogy vasárnapig nem futok. Meg is javult, már semmi baja nincs a lábaimnak.

Még ez sem tartott volna vissza, eldöntöttem, hogy szombaton átmegyek Esztergomba, ott alszok, mert közben az is kiderült, hogy bizony nincs is olyan közel Bécshez, mint amennyire én hittem, jó 2,5-3 óra út. Gabi barátnőm felajánlotta, hogy aludhatok anyukájánál, aki Esztergomban lakik, az is tervben volt, hogy ő is eljön velem, így csajos estét is beterveztünk. 

Csütörtök reggelre eléggé rosszul ébredtem, fájt a torkom, rázott a hideg, egyáltalán nem voltam jól... ez már kezdett egyre több jel lenni, hogy az esztergomi futást el kellene engednem, de még akkor sem akartam feladni, kapálóztam, és járt az agyam ezerrel, nem akartam lemondani arról, amit már olyan régóta vártam. 

Kedves DK csapattársam felajánlotta, hogy fussunk párosban Esztergomban, mert akkor még úgy gondoltam, hogy ha a 21 km-t nem is, a felét azért lefutnám, így jó ötletnek tűnt a váltófutás, így ott lehettem volna, kaptam volna érmet stb.... ebben maradtunk csütörtökön, hogy akkor ketten lefutjuk. 

Csütörtök estére sem lettem jobban, péntekre iszonyatos fejfájásom lett, ami már átment migrénbe, enni alig birtam, erőm nem volt... reggel még mindig Esztergom mellett voltam, de már minden percben ezen agyaltam... minden érv ELLENE szólt, akármennyire is nem akartam belátni, így végül dél körül lemondtam mindenhol, elengedtem ezt a versenyt. Be kellett látnom, hogy ez nem az én versenyem, bármennyire is szeretnék ott lenni. 

Nehéz volt meghozni ezt a döntést, de ha más kérdezte volna, hogy mit tennék a helyében, mindenkinek ezt tanácsoltam volna... csak magunknak annyira nehéz elfogadni ezt a tényt, nem kívánom senkinek ezt a vacilálást!!! 

Nem mondom, hogy ma 11-től nem volt rossz a tudat, hogy most én is ott lennék, de vígasztalt Benny arca, ahogy a kisovisokkal előadták az énekeket, és ahogy láttam az arcán a mosolyt, mikor a templomban néha odapillantott rám, tudtam, hogy jól döntöttem. 






És köszönöm NEKTEK, akik végig ott álltatok / álltok mögöttem, mellettem,
 sokat jelent minden szó tőletek! ;) :)

2013. szeptember 21., szombat

Women's Run 2013

Idén is szuper volt!!!! :) 

Már vártam a mai napot, ez a rendezvény mindig jó hangulatú szokott lenni, tavaly és tavalyelőtt is indultam a 8 km-en. 

Idén Edit barátnőm sajnos nem tudott jönni, de helyette DK -s csapattársam , Petra kísért el és úgy volt ma reggelig, hogy Timi barátnőm is jön a 8 km-re, de sajnos családi probléma miatt reggel le kellett mondani, így majdnem elbukott mindent.... 

De eszembe jutott még reggel, hogy küldje át a visszaigazoló e-mailt és megprobáljuk felvenni legalább a poloját és a startcuccait, hátha sikerül, legalább azokat ne bukja el... 

Délelőtt még elmentünk a fiúkkal az állatkertbe, Benny nagyon élvezte, de az időjárás engem kicsit aggasztott, mert hol esett az eső, hol száz ágra sütött a nap, így már kicsit izgultam, hogy mennyire fogunk elázni délután a futáson.

Láttunk bébielefántot, mókust, majmokat, a kedvenc koaláimat és még egy csomó cukiságot. :) 









Miután hazajöttünk, készülődni kezdtem, bepakoltam egy csomó váltásruhát arra az esetre, ha eláznánk és három után elindultam a Donauparkba , hogy Petrával találkozzunk és mindent átvegyünk, megnézzünk az 5 órás startra. :) 

Nem voltak még sokan, éppen akörül értek be az 5 km-t futók, úgyhogy gyorsan felvettük a startszámunkat, Timiét is simán odaadták, az időmérő chipjét is, így gondoltam egy nagyot és a jobb cipőmre felkötöttem az övét, a balon pedig az enyém volt... nem igazán szabályos, de ez úgysem volt egy olyan nagy verseny, hogy gond legyen belőle. :) legalább így "fut" velünk Timi is. :))) 

Elvittük a cuccainkat a kocsihoz, épp jött az egyik ismerősöm, aki már túl volt az 5 km-es futáson, mi gratuláltunk neki, ő hajrázott nekünk, aztán indultunk vissza a starthoz. Az eső megint kicsit csöpörögni kezdett, így inkább elvittem a széldzsekimet, amit végül a derekamra kötve futtattam meg, de futás után legalább jól jött, mert akkor már nagyon fáztam.

Gyors fotózkodás előtte, aztán odasétáltunk a startkapuhoz, de közben rájöttem, hogy éhes vagyok, nem is ittam eleget, wc-re még gyorsan be tudtunk ugrani, viszont az üres gyomrom kicsit aggasztott, de végül a 8 km alatt el is felejtettem, hogy éhes voltam. :) 

Eléggé középről startoltunk Petrával, én a szélen szeretek futni, mert úgy jobban tudok előzni, így megint így indultam és az eleje még kicsit döcögősen ment, mert sokan voltunk egyszerre, azért sikerült az első km-t 5:40 perc alatt lefutnom, majd a másodikat 5:27 alatt, és azt egymás mellett futottunk egy csajjal, aki picit leelőzött, de végig tudtam mögötte tartani a tempót a célig, úgyhogy kicsit neki is köszönhetem a végeredményt, mert jó tempót diktált a tudtán kívül nekem is. :)))) Jól ment a futás nagyon, idén megint teljesen más körben futottuk a 8 km-t, mint tavaly vagy akár tavalyelőtt, de nekem tavaly is kevesebbet mért a telefonom, idén is a garmin mindig később jelezte a kilométereket, mint ahogy ki voltak táblázva. Petrának viszont többet mért a mérője 8 km-re, szóval a fene tudja, hogy melyik a legpontosabb.

A tervem az volt, hogy 45 perc alatt érjek be, azzal már elégedett lettem volna, így néha osztottam - szoroztam fejben, hogy milyen lehet ilyen és ilyen tempóval az időm majd a 8 km-re. :) 

Elég hamar vége lett, azt vettem észre, hogy már kanyarodok rá a célegyenesre, így ott még picit ráhajtottam és végül 42:30 perc alatt beértem, ami nagyon jó idő lett magamhoz képest. :) Garmin szerint 7,68 km, de úgy sem rossz eredmény. 

Vicces volt, mert név szerint sorolták a beérkezőket és a bal lábam ért be először, így Timi nevét mondták be, aztán rögtön az enyémet is mondta, de meg volt keveredve a srác, hogy most mi is történt, de gyorsan elvegyültem a tömegbe, nehogy rákérdezzenek, hogy hol a másik futó csaj. :D :D :D 

Kaptunk vizet, zöldségeket, lehetett alkoholmentes sört inni, de én csak a vizet kértem és beálltam egy fa alá Petrát megvárni, mert közben eleredt az eső. Nemsokára ő is befutott, ügyes volt ő is, őt már a végére felfrissítette egy nagy adag eső azért. :) 

Átvettük a befutócsomagunkat, jó kis táskát kaptunk tele egy csomó repiajándékkal, és kaptunk nyomtatott oklevelet is, amit természetesen Timi nevére is kiállítottak. ;) Ő is megkapta a befutócsomagot, a polót, a jobb lábam érte futott, a bal pedig magamért. :) Így végülis nem veszített sok mindent a nevezési díjért, "csak" a futás élményét, de azt majd pótoljuk, gondolatban velünk volt!!!! 

Gyorsan szereztünk Petrával meleg kávét, és kaját, mert futás után eszünkbe jutott, hogy mi éhesek voltunk még nemrég és megvártuk az eredményhirdetést és a sorsolást is. :) 

A sorsoláson tippelős játékon nyertűnk pár dolgot, bár nagyon bénán tippeltünk, de mindenki nyert valamit, úgyhogy a buli miatt jó volt a színpadra felmenni. :)))) 

Kellemesen elfáradva indultunk haza, jó volt este 8-kor beállni a meleg zuhany alá és átmelegedni. :) 

Jó kis délután volt, és az oklevél nagyon tetszik, főleg az a része, hogy 7. lettem a korcsoportomban (36-ból!!!! ) és 77. a 352-ből. . :)) 









2013. szeptember 17., kedd

Mai útvonal

Újabb útvonalat teszteltem :)

Tegnap szólt a főnökasszonyom Grazból, hogy ha ma is olyan nyugis nap lesz, mint tegnap, akkor felesleges ott ülnöm az irodában háromig, irányítsam át a telefont és elmehetek egykor haza. 

Na, a vezérhangya máris elindult a fejemben, hogy akkor a legjobban használnám ki ezt a nyert szabadidőt, futócuccokat belepakoltam a táskámban és A és B tervvel indultam reggel dolgozni. Az A terv az volt, hogy hazafutok megint, de most az irodából, gyors tusolás és irány Bennyért az oviba, a B terv pedig, hogy ha nagyon gáz idő van, akkor konditerembe megyek és utána az oviba. Mióta újra tudok futni, azóta valahogy nem vágyok a konditerembe, imádok a szabadban mozogni, amikor csak tehetem, inkább kint futnék.

Nyugis nap volt, így délben megbeszéltük a főnökcsajszival, hogy akkor én leléphetek 1-kor, úgyhogy háromnegyedkor már teljes menetfelszerelésben vártam, hogy egy óra legyen, még az sem tántorított el, hogy egész nap hol esett az eső, hol nem.... sőőőt, szinte vártam, hogy picit essen az eső a futás közben. :)))) 

Az irodában nagyon hideg volt, 12 fok volt, így elég nehezen szedtem össze magam, de tudtam, hogy amint futok, már nem fogok fázni. :) Háromnegyedes futónaciban, egy hosszú ujjú futófelsőben, a DK polómban és egy széldzsekiben indultam neki + baseball sapi eső ellen. :) a cuccaim beleférte a dzseki zsebébe, így nem kellett a hátizsák.

Kb. fél percet sétáltam az irodától, mire megtalálta a jelet a garmin, eszembe is jutott az egyik DK társunk, aki épp tegnap írta fb-on egy másik társunknak, hogy már most lehet gyakorolni télre a mantrát a garmin órákhoz, hogy "találmármegajelet, találmármegajelet" :D :D :D , na, valahogy így éreztem magam én is ma.

Aztán a jel meglett, indítottam, de a pulzusomat nem találta meg, sebaj, úgysem tudtam még gyorsan futni, mert egy csomó lámpa és gyalogos lassított, így legalább szépen, lassan tudtam indulni. Lefutottam a Karlsplatzig, onnan végig a Ringen, aztán át a Schwedenplatznál, el Tony futóboltja előtt, ahol a cipőinket vettük Bogesszal :) , aztán máris (kb. 20 perc) alatt ott voltam a Praternél, ahonnan eddig indultam kétszer haza a múlt héten. Ezt a szakaszt már ismerem, tudom, hogy mikor mennyinél járok és mikor jön a kanyar fel a híd felé. :) 

Szeretem az őszt, a Hauptalleen a gesztenyesor minden évben gyönyörű, most is jó volt átfutni a fák alatt, néhol teljesen egyedül voltam, szemerkélt az eső, szuper érzés volt. Libabőr effekt...:)))) 





Aztán lekanyarodtam balra a Duna felé, elvileg bringások járnak errefelé, de én is itt szoktam futni, egy alagúton kell átfutni és utána fent is vagyok a hídon, ami átvisz a Dunán. :) Szeretem ezt a részt is, talán mert nosztalgiázhatok, hogy mennyit jártunk hajóval a Dunán arrafelé, szerettem. :)

A híd végén pedig lefotóztam azt a bizonyos kacskaringós lejárót, ami eddig kétszer megtréfált, mire rájöttem, miért is lett annál a résznél az aktuális kilométerem 7 perc fölötti.... ugyanis a gps nem érzékeli, hogy haladok, mert csak azt érzékelheti , hogy egy helyen vagyok, de azt nem, hogy haladok fentről lefelé. :) 



Így ma kitoltam vele és leállítottam fent az orámat és mikor leértem, akkor indítottam újra, nekem ne rontsa le a futós átlagomat. :)))))) 

Végig jól ment a futás, a vége felé eldöntöttem, hogy ma még teszek egy kört a ház körül, hogy meg legyen a 15 km, így legalább kicsit a lelkemnek is jót tett a visszavágó a hétvége miatt, mikor úgy kitolt velem az  a 14 km. :)))) ma megmutattam, hogy sik terepen azért jobban tudok futni. :D :D :D

15,06 km lett a vége és 1:31 lett az időm hozzá. Ez egy átlagos futás, ha jó formában vagyok. :) 

Néha épp nem esett az eső, de néha annyira jó volt, hogy csepergett vagy a vége felé már szépen rákezdett, ma élveztem, szellőztettem a fejemet és jó volt egyedül lenni és figyelni a fejemben a hangokra (nem bolondultam meg :D ), a környezet zajaira, az emberekre útközben. Szeretek futni, na!!! :))))) 

Meg volt mára a feltöltődés, utána jól esett a meleg zuhany és a hajmosás, aztán rohantam is tovább Bennyért, az időjárás miatt az ikeában kötöttünk ki, az mindig jó délutáni program. :) Ő játszik, én megebédeltem. :D 

Jó nap volt ma is! :) 


2013. szeptember 16., hétfő

ATOMfutás Paks

Elöljáróban annyit, hogy keményen megdolgoztam az érmemért. :))) 

 Hirtelen neveztem, de 14 km-es távra, amin még szombaton kicsit elbizonytalanodtam, majdnem rábeszéltek a vaDKörtés társaim az esti tésztapartyn, hogy menjek nagyobb távon, de az eszemre hallgattam és inkább maradtam a kényelmes távnál, legalábbis akkor még nem tudtam, hogy mi vár rám. :D
 

Szombaton szakadó esőre ébredtünk... már az a 14 km is rengetegnek tűnt, de nem vagyunk papírkutyák, irány Paks! :)
 

Odaértünk, rajtszámfelvétel, polófelvétel, ismerősökkel találkozás, fotózás stb... még sok kedvem nem volt futni, de reménykedtem, hogy az eső majd eláll délre. :) 

DK Team csipet csapat :)


Amikor a Garminok találkoznak :)


vaDKörték paksi delegációja :) 
Milán anyukája is futott 7 km-t!!!!!

 

Addigra már vége lett a Brutálatom-nak, az örült versenyzök tóban, sárban, akadálypályán futottak, ráadásul akkor még igencsak esett az esö. Allitolag jó volt, nem volt vészes, hát köszi. :)))))
 

Gyors öltözködés, készülődés, mire pislogtunk kettőt, START... túlöltöztem, úgy éreztem az elején, mondjuk nem is csodálom, mert az első két km 5:23 és 5:29 lett, de a pulzusom tökéletes volt hozzájuk. :) Egy hosszu ujjú futofelsö és a DK-s polóm volt rajtam, a sik részeken sok volt, de a hegy tetején majdnem fáztam, mivel megizzadtam.

Érdekes részeken futottunk át, aztán kezdődött a java..... emelkedők, csúnya és szívatós emelkedők. :) macskakő, sár, szőlőhegy.... néhol azt sem tudtam, mikor merre kell kanyarodni, mentem a többiek után. :) Paks ÖSSZES lépcsőjét beletették szerintem ebbe az útvonalba,mert én ennyi lépcsőt életemben nem láttam még. :) És ennyi emelkedőt sem. 

Tény, hogy nagyon szép volt a kanyargó Dunát látni fentröl és érdekesek voltak a szölöskertek is, de így futóverseny alatt azért meglepö és néha sokkoló volt egy-egy "feladat". :D :D

Mikor azt hittem, hogy már lefelé futhatunk, akkor megint felkanyarítottak minket egy még meredekebb szakaszra. Lett egy 10 perces kilométerem is, vajon abban mennyi lépcső és mekkora emelkedő lehetett? :)))))

7 km környékén azt számolgattam, hogy még ugyanennyi van hátra és örülök, ha 1:30 körül beérek.... ha sík terep lett volna, akkor ma rekordidőt futottam volna, mert nagyon jól mentek az egyenes szakaszok... de sebaj. :)

Jó volt látni a Pacsi Teamből a Zsoltit, a Zugflow pár futóját, a Bajai Futeam-eseket és persze pár DK csapattag is futott ma ezen a "remek" szakaszon. :)))) A rossz idö ellenére elég szép számban jelen voltunk. :)

A lényeg a lényeg, jó volt tudni, hogy csak 14 km-re jelentkeztem, jó volt a megérzésem, hogy nem variáltam. :) Az órám szerint 1:30 lett az időm, tehát hoztam a magamtól várt időt, elégedett vagyok. :) 



Egy kedves DK-s ismerösömnek sikerült elcsipnie a célegyenesben is. :) 




Jó volt ez a verseny, feltöltődtem és még jobban elismerem azokat a futótársaimat is, akik ott voltak és akik akár a 24, akár a 31 km-en is futottak!!!!! 


Mostantól ez a kedvenc érmem, mert az egyik legmelósabb futásomért kaptam és mert ez a hétvége olyan sok jó pillanatot adott nekem!!! ;) :) 



2013. szeptember 13., péntek

Hétvégeeee

Már csak másfél óra! :)

Ma csak 1-ig vagyok, aztán irány haza, bepakolom a maradék cuccot a kocsiba, megyek Bennyért az oviba és indulunk haza!!! Remélem, hogy nem lesz nagy forgalom, jo lenne hat elött már otthon lenni.

Holnap Paks, Atomfutás!!! Várom nagyon, föleg azért is, mert megint a vaDKörtékkel megyünk, az mindig jó bulinak ígérkezik! :) Ráadásul jön pár DK csapattársam is, velük is szeretek összefutni a különbözö rendezvényeken. 

Ma este még tésztapartyzunk egyet Dunaújvarosban a vaDKörtés barátaimmal, lesz móka és kacagás tutira. :D 

Vasárnap pedig tele élménnyel, feltöltödve jövünk vissza Bécsbe.... :) 

Kellemes hétvégét Nektek is!!!

2013. szeptember 8., vasárnap

Rote Nasen Lauf 2013

Egy jó ügyért futottunk!!! :)

Az úgy volt, hogy a DK Teamből egy csapattársam, Petra augusztusban kiköltözött Bécsbe, mert itt kezd tanulni, és megbeszéltük, hogy majd néha futunk együtt, ha úgy adódik. :) 

Jelentkezett ő is a 21.-ei women's run-ra, az éjszakai futásra majd oktober elsejére is, és megegyeztünk, hogy most vasárnap futunk egyet valahol közösen, én az Alte Donaut írtam neki, mert ott már régen voltam, és most picit hosszabbat akartam futni. Írtam, hogy oké e a 12-15 km neki, erre annyit válaszolt, hogy az kicsit sok lesz, de mehetünk. :) Ez volt hét elején....

Közeledett a hétvége, engem egyre jobban kerülgetett a frász, hogy MINDENKI Budapesten fut félmaratont a Nike-on és most nem leszek ott, nem leszek ott Bogesznek sem, nem leszek ott a többiekkel és napról napra nehezebb volt a készülődéseket olvasni fb-on. De mivel nyár elején még nem tudtam, hogy rendbe jön e a lábam eddigre, ráadásul tavaly is dög meleg volt és a nevezési díj is elég húzós, így az eszemre hallgattam és nem jelentkeztem rá. De rossz volt figyelni az eseményeket....

Aztán péntek délelőtt a kolléganőm megemlítette, hogy vasárnap lesz a Rote Nasen Lauf a Praterben, nem megyek?? Már tavaly is akartam menni, de elnéztem az időpontot, idén pedig azt hittem, hogy hónap végén lesz, így nem is kerestem rá.... na, egyből megkerestem a linket, kiraktam fb-ra , hogy a futós barátnőimet érdekli e esetleg és megkérdeztem Petrát is, hogy nem lenne e kedve inkább itt futni vasárnap. :) Rögtön jelentkezett ő is, 9 euró adomány volt a nevezési díj, egyből át is utaltam és készülődtem akkor már a futórendezvényre. :) Annyiban volt egy kis vigasz, hogy tudtam, a többiek pont abban az időben fognak Budapesten futni, míg mi itt kint, így majdnem olyan, mintha együtt futnánk, az érzés ugyanaz lesz, csak a helyszin lesz más. :) 

Reggel autóval mentem ki a Hauptallee-hoz, a Stadion mögé, van egy nagy parkoló ott, még nem voltak sokan, simán találtam helyet. (kifele jövet azért a 8 euro parkolási díjat bekaszálta az automata, de mindegy... :D )

Átsétáltam a metróhoz, ahova Petra érkezett, aztán együtt felvettük a startszámunkat, kaptunk még mellé egy piros bohócorrot és egy kis gyűjtőlapot, amire a lefutott kilométerek után kaptunk pecséteket. Egy lapra elvileg öt kör pecsétje fért, ami 20 km-t jelentett. Akkor már Petrával játszottunk a gondolattal, hogy esetleg pihenőkkel lefutunk legalább egy félmaratont, de majd meglátjuk, hogy megy az egész... :) startolni bármikor lehetett, gyors before fotózás után nekiindultunk. :) 

Még nem volt dög meleg, kellemes futóidő volt, egyre többen voltak a pályán, érdekes volt köztük futni. Voltak sétálók, görkorizók, rollerezők, többször felbukkantak a bohócdoktorok különféle jelmezben, néha vizet spricceltek ránk, néha zenéltek, néha mókáztak, aranyosak voltak. :) Két kilométer után volt a fordító, ott megkaptuk a négy pecsétet mindig, lehetett inni is náluk. Itt néha feltornyosultunk, mert mindenki a pecsétre várt, az elején megállítottam az órámat, de aztán inkább hagytam, mert nem akartam összekavarni az időt, távot stb... úgyhogy lehet hogy ezek miatt is veszítettem métereket, amik a végén pont hiányoztak, de mindegy. :)

Jól ment az első kör, aztán a második is, utána már kezdett meleg lenni, de kitartottam, jött a harmadik is, akkor már fejben gondolkodtam, hogy mennyit is lenne jó futni és pihenjek e vagy sem, de végül elindultam egy negyedik körre is, hogy majd az alatt eldöntöm, hogy pihenjek e végül. :) Na, ekkor már igencsak meleg lett, szenvedtem a kompresszios zokniban, a futógatyában, a sapiban, minden zavart. Viszont nem hagyott békén a tudat, hogy ha még a következő kört lefutom, akkor tele lesz a kis gyüjtőlap és meg lesz a 20 kilométer, utána pedig még pihenés után mindig visszamehetek futni, ha még bírom. Bár nem terveztem ennyit futni, de nem fájt a lábam és nem hajtott a tatár minket, talán pont ezért élveztem végig és fel sem tűnt, hogy már lassan eltelt másfél óra és én még futok. :) 

A negyedik kör után végül elindultam egy ötödikre, így 2 óra 9 perc után tele lett a kis lapocskám 20 kilométerrel. Garminom szerint csak 19,55 km lett, de én azzal is tökéletesen elégedett voltam. :) ez az első garmin link:


Az órám szerint a tényleges mozgási idő 2:05 lett, levonta azokat az időszakokat, mikor megálltam fotózni, pecsételni vagy épp Petrával váltottunk pár szót. :) 

Picit pihentem, körbenéztem a sátraknál, nyújtottam, leadtam a gyüjtőlapot, kértem egy újat és vártam Petrát, hogy ő hogy áll, hogy érzi magát. :) Meg is érkezett, már ő is fáradt és melege volt, az volt a baj, hogy fél 1 után már nagyon meleg volt és kevés volt az árnyékos hely a szakaszon, így már nekem is kezdett a lelkesedésem enyhülni... 

Megbeszéltük, hogy én még egy kört mindenképp megyek, aztán meglátom, hogyan tovább, neki akkor még kettő köre volt hátra ahhoz, hogy elérje a 24 km-t. Nekiiramodtunk, de már éreztem, hogy a lábam nehezebben mozog, nem fájdalmat éreztem, csak fáradtságot, ezért kényelmesebb tempóban haladtam. 

Megkaptam a négy pecsétet, jöttem visszafele, megint játszadoztam a gondolattal, hogy menjek e még egy kört vagy menjek e egy kisebb kört, hogy még 2 km-t hozzá gyűjtsek, de aztán megszólalt a vészvillogó a fejemben, hogy már így is túlteljesítettem a mai napra tervezett edzésadagomat, ideje visszakapcsolni, ha szeretnék a következő időszakra tervezett versenyeken is részt venni. Úgyhogy a kör végén szépen kiálltam, és kifújtam magam, mára elég volt a 24 km. :) 

Ez a második szakaszom linkje: 


Itt 27 perc lett az időm, a tényleges mozgási időm 26 perc, megint a pecsételéssel és a vízivással estek ki percek. :) 

Ha összeszámolom a két futást, akkor 24 km-t (Garmin szerint 23,55 km-t :D ) futottam ma 2 óra 31 perc alatt, ha a levont számokat nézem. Ha a brutto időt, akkor 2 óra 35 perc, még az is szuper idő, elégedett vagyok magammal. :))) 

Ahhoz képest pedig, hogy először csak 12-15 km-t akartam ma futni az Alte Donaunál.... ahhoz képest pedig mega büszke vagyok magunkra, hogy ilyen ügyesen gyűjtöttünk kilométert a bohócdoktoroknak!!!! :)

Petra is lefutotta a 6 kört, a 24 km-t, büszke vagyok rá is, mert saját véleménye szerint most nincs formában... mi lett volna, ha formában lenne?? akkor mennyit futott volna? És ahhoz képest, hogy először sokkalta még a 12-15 tervezett távot is.... :D ;) :) 

Jó kis futás volt, nekem amúgy is szívem csücske minden olyan futás, ahol jótékony célra megy a nevezési díj vagy az egész rendezvény, így ez a Rote Nasen Lauf mindenképp felkerül a kedvencek listámban, jövőre időben figyelni fogom már a nevezést és megint ott leszek vagy ott leszünk! ;) :) 

Így valamilyen szinten ott is voltam a Nike Félmaratonon, meg nem is, én is futottam a mai nap félmaratont, lélekben Bogesszel és a többiekkel voltam, de Bécsben is hozzátettem pár kilométert egy jó ügyhöz!!! :) 

Azért annak örülök, hogy jövő héten Pakson "csak" 14 km-re jelentkeztem, elég lesz az bőven. :)))) 

Indulásra készen a két bohóc :)


Petra a második körben :) 


Itt már közben átöltözött, nagyon meleg lett..., 
de fut rendületlenül tovább :)


Megtelt az első gyüjtőlapom, 20 km lefutva! :)
Jöhet a következő lapocska :)))


24 km a bohócdoktoroknak továbbítva :)


A DK Team ott segít , ahol tud! :) 

Kétszer 24 km tőlünk nekik!!! :) 


Szép volt Bécs, szép volt Budapest!!!!! :)))


2013. szeptember 5., csütörtök

Őszi versenynaptár

Végre itt a futóidő megint!!! :)

Hosszú volt a nyár, nekem még hosszabb, mivel jó két hónapra ugye kispadra kerültem, amit nagyon megszenvedtem... inkább lelkileg volt nehezebb, a lábam gyógyulgatott a maga tempójában, de a lelkem nagyon fájt. :( Annyi volt az enyhítő körülmény, hogy pont nyáron dőltem ki, amikor amúgy sem szeretek annyira futni, max. nagyon korán reggel vagy ha végre picit elromlik az idő, akkor, de a nagy melegekben nekem nem okoz örömet a futás. Úgyhogy maradt a konditerem, ahova szorgalmasan eljártam eliptikus trénerezni, bringázni, spinningelni. 

Megismerkedtem közben a prána nadival is, ami szerintem még segített a felépülésben (köszönöm Ági!!! :) ), így az itthoni kezelések, Áginál tett látogatásaim és otthon Jenő bácsi szépen helyre tette a sérült lábamat. 

Óvatosan kezdtem el újra terhelni, nagyon lassú tempóval kocogtam, sőt, először csak sétáltam és megint váltogattam a kocogást és a sétát. Amint jelzett a lábam, visszaálltam sétára... elég nehezen viseltem a visszatérést, de tudtam, türelmesnek kell lennem ahhoz, hogy ne csináljak megint hülyeséget, elég volt a két hónap kényszerpihenő.

Azt már tudtam, hogy a pesti Nike félmaratont el kell engednem, mert szeptember 8-ra nagyon kérdőjeles volt, hogy felépülök e annyira, hogy 21 km-t le tudjak futni normális tempóval, így inkább egy szeptember végi versenyt kerestem, amit végül meg is találtam. :) Úgyhogy nekem az őszi félmaratonom szeptember 29.én lesz Esztergomban. :)) Sok DK csapattársam is jön, jó bulinak ígérkezik. Bécsből fogok menni vasárnap reggel, így a leglogikusabb lejutnom aznap.

Eddig nem is foglalkoztatott a Nike félmaraton, elfogadtam, hogy nem leszek ott, de ahogy közeledik a vasárnap, és látom az érmeket, a készülődéseket stb, egyre jobban szorul a szívem, hogy ebből bizony én most kimaradok. De tudom, hogy ennek most így kell lennie, felesleges kockáztatni egy sérülést... ráadásul most már marha drága is a nevezési díj, így ez is visszatart. Pedig Bogesznek nagyon jó lenne lelkileg segíteni, ott lenni vele, ahogy tavaly, de marad a gondolatátvitel, abban úgyis annyira jók vagyunk. ;) :D :D 

De hogy ne unatkozzak, szépen gyűlnek a kisebb versenyek is a naptáramba és az átutalandó összegek is a bankszámláról. :))) Most hétvégén még nem lesz verseny, viszont az egyik kedves DK csapattársunk kiköltözött Bécsbe és megbeszéltük vele, hogy vasárnap elmegyünk az Alte Donauhoz futni, a kedvenc helyemre. :) Szolidarítunk az otthon futó köcsög társainkkal, mi is futunk velük, csak 300 km-rel arrébb. :))) 

Jövő hétvégére sem volt verseny eddig, így kitaláltam, hogy akkor hazamegyünk anyáékhoz, de közben kiderült, hogy a vaDKörtés csapattársaim közül szinte majdnem mindenki indul Pakson az Atomfutáson, így persze elindult a vezérhangya nálam is, hogy le kellene menni, hiszen barátságos a nevezési díj és polót és érmet is adnak, ott a helyem! :)))) Több táv is van, a legnagyobbat egyből kilőttem (30valamennyi), a félmaratont is, maradt a 7 és a 14 km, és mivel Roberta is a 14 km-en indul, így én is azt választottam. :) Időközben kiderült, hogy több ismerősöm is ott lesz még, jönnek DK csapattagok is, kellemes szombati napnak igérkezik!!! :) Tehát jövő hétvégére is lett egy verseny. 

Utána hétvégén, 21.én lesz Bécsben a szokásos "rózsaszín pólós" futás, a Women's run, amin idén már harmadszor fogok futni, tavalyelőtt a Running Queen volt a polónkon, tavaly a Laufwunder, idén pedig a Powerfrau lesz a mottó. :) Mindkétszer Edit barátnőmmel voltam, idén még Timi barátnőm is csatlakozik a 8 km-re és a DK csapatból Bécsbe költözött Petrus is épp ma írta, hogy jelentkezett ő is, szóval jó futás lesz az is! :) 

Rá egy hétre, 29.én vasárnap lesz az esztergomi félmaraton, várom nagyon, szintén DK Team találkozó lesz, szép számmal képviseljük majd a csapatunkat. :) Természetesen lesz érem, félmaratonra eddig még nem mentem úgy, hogy nem kaptam volna érmet, ha már "dolgozok érte", akkor legyen is emlékem róla a dicsőségfalamra. :)) 

Oktober elsején lesz a Vienna night run futás, az 5 km futása a Ringen, tavaly és tavalyelőtt is ott voltunk Edittel, idén sem hiányozhatok, főleg, mert szuper jó hosszú ujjú futófelsőt adnak a nevezéshez és tényleg jó hangulatú futás. :) Idén jön Timi , Petrus is , ráadásul egy másik DK csapattársamról is tudok, hogy épp itt lesz Bécsben és jön futni ő is. :)))) Lassan tényleg elindíthatunk egy bécsi DK minicsapatot is, szépen növekszik a létszámunk. ;)

Még a hét elején azt hittem, hogy oktober többi napja már nyugis lesz, de aztán beugrott a königstetteni futás, ahol két éve voltunk Edit barátnőmmel, ott 10 km-t futottunk és azon a versenyen kaptam a második helyezésért a kupát, úgyhogy idén Timivel jelentkeztünk és megnézzük, hogy idén vajon mire leszünk képesek. :) 

Egyenlőre utána már tényleg nincs fix verseny, egészen novemberig, november közepén még lesz Siófokon egy évadzáró két napos Maraton, amire augusztus végén leadtam a jelentkezésemet. Tavaly csak drukkerként voltam ott, de idén futni fogok, ráadásul két nap is. :) Szombaton egyszer 7 km-t, később 14-et, majd vasárnap egy félmaratont. Így jön össze a két nap alatt egy maraton. Ezzel elköszönök majd az idei futószezontól és jöhet a tél, a ropogó hóban futás, a minusz fokokban futás, de annak is meg van a szépsége, amit tavly már végre átélhettem és nagyon tetszett!!! :) 

Így első ránézésre talán soknak tűnhet a sok verseny, de igyekeztem úgy válogatni, hogy ne legyenek nagy távok benne, bírható legyen, és ezek nem a rekordidő hajszáról fognak szólni, hanem az örömfutásról, a csapatfutásról, az élményről, amit egy-egy futóverseny ad. :) Hallgatok a jelekre, most is úgy csinálom, hogy ha kicsit jelez a lábam, akkor két-három napig nem megyek le futni, nem futok rá a fájdalomra. Annyit nem ér, hogy megint kidőljek... 

Például Szigligeten néha annyira mentem volna egy-egy pihenőnapon is, de inkább hallgattam az eszemre és maradtam, féltem, hogy megint úgy járok, mint áprilisban, mikor a sok emelkedőtől megerőltettem a lábamat. 

Most heti 3-4szer futok, mikor mennyi idő és kilométer fér bele, a tempóm meglepően jó, nem erőltetem magam annyira, hogy szenvednék, mégis sokszor meg van a 6 perc alatti km, ezen még én is meglepődök. 
Ma átlag 6:11-es tempóval futottam haza a munkából, de úgy, hogy volt benne lámpa,járda,kereszteződés, fotózások, kacskaringós híd a Duna felett stb... Ha épp nincs olyan jó napom, akkor sem aggódok az időm miatt, hol jobb, hol közepes, hol rosszabb. :) a lényeg, hogy fájdalom nélkül futok!!!!

A héten még szombat reggel készülök és vasárnap Petrával majd az Alte Donaunál. :) Végre itt az ősz, a kedvenc futóidőszakom!!! :)))

Megjöttem! :)

Letelt a nyaralás, hétfőtől újra a régi kerékvágásba rázódunk....

Nem bánom, pont elég volt ez a két és fél hét, most már kicsit vártam is, hogy újra dolgozzak, hogy visszatérjünk a megszokott kis hétköznapokba. :) 

Sajnos a Balcsiban már nem tudtunk idén fürdeni, lehűlt a levegő és a víz is, mire odaértünk, így ez az első olyan évem, hogy csak lábat mostam benne és nem úsztam, viszont cserébe nagyon sok helyre kirándultunk, bringáztunk és futottam jókat, úgyhogy mégis sikerült feltöltődnöm. :) 

Először anyáéknál voltunk vasárnaptól péntekig, ezalatt meglátogattam végre Kinga barátnőméket, akik nagyon hiányoznak nekem otthonról, végre picit tudtunk beszélgetni is, voltunk Pesten VONATTAL (nagyon retrooo volt :D ) kirándulni, Hard Rock Caféban ebédeltünk, voltunk a veresegyházi Medveparkban, ahol Bennynek a játékvonat jobban bejött, mint az élő macik, akiket mézzel lehetett etetni :D , augusztus 20.-án Rácalmáson voltunk a városnapon, ahol szuper koncertek voltak (többek között Vastag Csaba is - lehet röhögni!!!! :P ) , de a Rúzsa Magdi koncert tényleg jó volt, na! :) 

Rácalmáson is futottam kétszer, de ott nem annyira szeretek, mert állandóan lesben kell lenni a kutyák miatt, most is összetalálkoztam egy pitt bull féle vérebbel, aki támadóállásban leste, hogy tovább merek e menni vagy nem, úgyhogy inkább visszatolattam egy kis utcáig és útvonalat váltottam. :) 

Idén vittük a bringáinkat is, így kicsit mobilabbak voltunk, de inkább Szigligeten használtuk őket, ott jobbak az útviszonyok azért. :) 

Pénteken aztán elindultunk Szigliget felé, sajnos megjött a rossz idő is, de nem hagytuk elvenni a kedvünket, Szigliget nekem minden időjárásban TÖKÉLETES!!!! Pénteken még a kikötőben kint tudtunk ülni a füvön lévő asztaloknál, így azt ki is használtuk, de másnaptól már elromlott az idő, esett az eső.

Mi esőben is nekivágtunk a környéknek, voltunk Keszthelyen, Kehidakustányban, Füreden, Tapolcán, szóval nem unatkoztunk. Egy szuper házat béreltünk, mindennek volt helye, gyönyörű rendezett kertje volt, jövőre is szeretnék ide visszamenni!!! 

Kétnaponta eljutottam futni, általában egy kör 5,7-6 km volt, attól függ, hogy megálltam e a molónál fotózni vagy nem. :) Utolsó napokban 8 km-es kört is kitaláltam, az is nagyon jó volt , a tempóm végig minden futásnál újra a régi volt, simán mentek a 6 perc alatti kilométerek. Kivétel a nagy hegyre felfutni, ahol a ház állt, na, ott mindig kellett a 6:15-6:30 egy kilométerhez. :) Megdolgoztatott rendesen egy-egy ilyen kör reggelente. :)

Amikor az idő engedte, bringáztunk is a közelben, egyszer eltekertünk Balatongyörökig, kicsit újraéltem az Ultrabalatont, mert akkor futva tettem meg azt a távot, most ugyanott bringáztam, sőt még tovább is mentünk, de aztán eleredet az eső, így inkább visszatekertünk gyorsan Szigligetre. Igy is 28 km lett az akkori túránk, és nekem mindezt Bennyvel a hátam mögött kellett megtennem, tehát jó 20 kilós kis csomagom volt mindig, ha bringázni indultunk. :) 

Utolsó hétvégén nagyot tekertünk, akkor átmentünk Keszthelyig a bringaúton és vissza, az jó 47 km-es túra lett, szuper volt!! Nagyon jó a bringaút a Balcsi körül, egyszer szeretném körbetekerni egy hétvége alatt mindenképpen!!! :)

Jó volt az a pár nap Szigligeten, nekem az a hely olyan, mint a második otthonom, amint bekanyarodok az autóval a főútról, máris dobban egy nagyot a szivem és érzem már ott a nyugalmat, a békességet. Giccsesen hangzik, de így van..... Ha futok egyedül, ha felmegyek a várba, teljesen ki tudok kapcsolódni, fel tudok töltődni. Minden évszakban imádom, mindegyiknek meg van a maga szépsége.... ősszel is készülünk majd a fogas fesztiválra és lehet, hogy tavasszal is meg tudom majd látogatni egy futóverseny alkalmával, de ez még most körvonalazódik... :)

Úgyhogy jó volt a nyaralás, de már jó volt visszatérni a hétköznapokba is, már Bécsben futottam kétszer azóta, egyszer hétfőn, egyszer pedig ma, ma hazafutottam munka után, nagyon jó volt!!! :) Lassan rendszeresíthetem ezt, mert itt az ősz, mikor már nincs dög meleg, kétnaponta szerintem be fogom iktatni. :)

Turista a fővárosban :D


Eshet az eső, de mi azért is nyaralunk!!! :)

 Balatongyöröknél itt volt az Ultrabalatonkor a váltásom, 
kicsit nosztalgiáztunk, aztán tekertünk tovább :)


 Hévizen kávéztunk egyet Kehidakustány után :)


Tapolcai látogatás, szintén kötelező program :)


Már alakul az új DK utánpótlás... ;)
 Imádja a polóját és ő is futóversenyre szeretne menni :D


Ultrabalaton nosztalgia: Pécsely-Vászoly környéke :)



A szigligeti várban, ami szintén kötelező program :)






Szigligeti kikötő, ahol törzsvendégek vagyunk és
 ahol Benny kedvenc barátnője van, Marcsi néni :)


A szigligeti Várkávézóban is törzsvendégek vagyunk, hol kávét,
 hol gyömbéres limonádét, hol teát iszunk, 
de idén saját készítésű fagyijukat is leteszteltük (minden nap több fajtát :D )


Reggeli futás közben elcsíptem egy napfelkeltét végre! :) 



Áttekertünk Keszthelyre kürtös kalácsot enni... :)
47 km lett a túra, szuper volt! :)))