2012. augusztus 28., kedd

Hurrá, nyaraltunk! :)

Újra Bécsben...

Nagyon szuper két hét van mögöttünk, az időjárás nem okozott csalódást, eddig minden évben kifogtuk a jó időt, ez idén sem volt másképp. :) 

14-én mentünk le a Balatonra, már akkor alakult a meleg, de reggelente még picit hűvös volt. A Balaton akkor még 23 fokos volt, elsőre picit hideg, de mikor már bent voltunk egy ideje, kellemes lett. :) 

Első nap nem strandoltunk, pakolásztunk, Tapolcán bevásároltunk, feltöltöttük a hűtőt, másnap elhoztunk megint két bringát + egy gyerekülést, amit az egész ottlétünk alatt használtunk. Az autóval nem sokat mentünk, csak ha muszáj volt, mindenhova bringával tekertünk el, ami Szigligeten még kisebb comberősítéssel is felér, ugyanis alig akad olyan hely, ahol nincs domb. :)))) 

Bennynek is nagyon tetszett egyből minden, emlékezett szerintem tavalyról a házra, a kikötőre és sok mindenre. Feltalálta magát, sokat volt az udvaron, szinte mindenhol mezitláb szaladgált, néha csupa kosz volt, de sebaj, nyaraltunk!!!! :) 

A napjaink általában úgy néztek ki, hogy délelőttönként valamit megnéztünk a közelben vagy bringáztunk, ebéd valamelyik étteremben, majd a fiúk aludtak és délután strand. Este tusolás, átöltözés és bringával eltekertünk vacsorázni valahova. (általában a kikötőbe vagy a strandra :) )

Voltunk bringával Balatonedericsen az Afrika múzeumban és Badacsonyba is bringával mentünk át, több távot is bevállaltam volna, ha a saját bicajom lett volna ott, de a bérelt bringával nem annyira volt élmény Bennyvel a hátam mögött tekerni, mert elég kicsi mountain bike volt. Már nézegetem az új autóra a bringatartókat, jó lenne egy olyat beszerezni és legalább az én bicajomat magunkkal vinni majd a következő nyaralásokra. 

Néha csak az volt a délelőtti program, hogy kitekertünk Szigliget egyik oldalán, végigtekertünk a bringaúton és visszatekertünk a másik oldalon. Ez is jó egy órás túra volt, tele dimbes-dombos résszel. Nagyon jó színünk lett, bár főleg trikóban, mert a strandon inkább árnyékban voltunk, mert nagyon meleg volt. 

Találtunk egy éttermet bent Szigligeten, ahol még sosem ettem, de láttuk, hogy van délben menü és mivel első próbálkozásnál nagyon finomat ettünk, utána már a legtöbb  napon ott ebédeltünk. Én általában Bennyvel osztottam el az adagomat, ő is jókora adagokat bevágott, de le is rohangálta napközben. :) 

A strandon egyszer kóstoltunk lángost, de valahogy nem voltam elájulva tőle, megvagyok nélküle is. Amin csodálkoztam, hogy valami tizeniksz féle lángost lehetett kapni, szalonnást, virslist, LEKVÁROST (még belegondolni is rossz :D ), és hasonló érdekességeket... nekem a lángos csakis sajtos-tejfölös lehet, máshogy el sem tudom képzelni. De vitték az emberek ezeket a furcsaságokat, mint a cukrot....

Én inkább fagyiztam, kürtös kalácsoztunk, főtt kukoricát végül nem ettem, de azért nem fogtuk vissza magunkat és ha valamit megkívántam, azt megettem. Egyszer nyaralunk a Balatonon egy évben, azt pedig nem fogom végigkoplalni és salátákon élni. Amit mondjuk nem is igen lehet, mert a strandi büfék nem igazán híresek a diétás kosztról. :)))) 

Az eredmény + 2,5 kg, amitől nem vagyok meglepve, de elkeseredve sem, mert lemegy itthon simán. 

Ott háromszor voltam végül futni, inkább aludtam nagyokat reggel, és bringáztunk szinte minden nap. Voltunk hajókázni is és a nagybátyám vitorlásával is ki tudtunk még menni utolsó délután, nagyon jól éreztük magunkat. 

Hazaérkezve majdnem 20 fok hőmérsékletváltozás fogadott minket, mivel Bécsben éppen szeles, hűvös idő köszöntött be, ami engem ki is ütött, két napig migrénnel szenvedtem, ilyen már régen volt, hogy időjárás váltotta ki, de nagyon kiütött... futás és gyümölcsnap is sztornózva lett, pedig nagyon rákészültem mindkettőre. A nagy hőségben már annyi főtt kaját ettünk, hogy P-vel épp azt beszéltük, jó lesz hazajönni és megint kicsit könnyedebb kajákat enni. Én a gyümölcsre voltam kiéhezve, mert a tescoban sosem találtam olyan gyümölcsöt, amit meg is ettem volna, máshova pedig nem mentünk nagyon vásárolni.

Még annyit leírok a nyaralásos beszámolómba,hogy a strandon néha csak üldögéltem és figyeltem az embereket, gyerekeket. Rengeteg duci gyerek volt a strandon és amit szomorúan néztem, hogy főleg csak a sok édes cuccokon éltek, mint pl. ice tea, fagyi, jégkása, jégkrém, palacsinta, lángos, gumicukrok, chips. Voltak olyan gyerekek, akiket a szüleik "lepasszoltak" a homokozó résznél, folyt az orruk, nyáluk, sehol a szülő, de a chips a kezükbe lett nyomva, hogy "foglalják el magukat" a kedves gyerekek... szomorú... Benny is rákapott a palacsintára a kikötő étteremben, de mindig csak akkor kapott, ha megette a vacsoráját vagy ebédjét és akkor is úgy csináltuk, hogy az egy adagot , ami két darab volt, elfeleztük. Egyet evett ő, egyet vagy P vagy én. Mikor hogy.... sült krumplit egyszer evett vacsorára a strandon, de meg is fogadtuk, hogy nem lesz belőle rendszer, mert a strand büfés olajsütők sem arról híresek, hogy sűrűn cserélik bennük az olajat. Úgyhogy inkább rizst evett utána köretnek a legtöbbször. Inni vizet ivott, már azon is reklamált, ha visegrádi ásványvizet kapott, amiben enyhén lehet érezni pici buborékokat. :))) natur aqua viz volt a nyerő nála, mást nem is iszik meg. :) 

Arra is rájöttem megint, hogy rajtunk kívül senkit nem érdekel, hogy hogy nézünk ki. Sok duci nő volt bikiniben, és némelyiknek esküszöm, hogy nagyobb kisugárzása volt, mint akár nekem. Mert az a legfontosabb, hogy elfogadjuk magunkat, és merjünk mosolyogni és bármilyen ruhában jól érezni magunkat.

Elvittem a lila gatyámat, azt "A lila gatyát" , amibe az elmúlt hetekben belefogytam. Az elején nem volt rajtam, egy hét után pedig először nem mertem felpróbálni, mert féltem, hogy már annyit ettem, hogy nem fogom tudni begombolni. Aztán Keszthelyre indulva óvatosan elővettem és belebújtam, örömmel vettem észre, hogy annyit nem ettem, hogy ne jönne rám. :)))) Úgyhogy Keszthelyen már abban feszítettem a fotókon. 

Most megint odafigyelés következik, van pár őszi gatyám, ami még jó lenne, ha kényelmesebben állna rajtam, mire munkahelyet váltok. :) Ma már nem fáj a fejem, este szeretnék futni is, hiányzott a megszokott kis környezetem + jövő vasárnap Nike félmaraton, ahol Bogesszal futunk váltóban, addigra újra formában kell lennem. :) 

És végül pár kép az elmúlt hetekről: 

Reggeli futás közben fotóztam az ébredező kikötőt


..és az ébredező Badacsonyt 


ez is Badacsony, csak egy másik szögből fotózva


Bringával érkeztünk Badacsonyba


kilátás a szigligeti várból

amit sosem lehet megunni :) 



Benny fotózta, bringa szünet alatt :) 


Keszthely, egy örök szerelem :) 


"a lila gatyában" :) 


Nagyon szép lett a keszthelyi főtér


Elmaradhatatlan csöpögős balatoni naplemente :) 


Sümegen :))) 


Sümegi vár


Szigligeti vitorlás kikötőben

szintén elmaradhatatlan pózolós :) 


Nincs nyár Balaton nélkül,

nekem a Balaton a riviéra... :)))) 


2012. augusztus 12., vasárnap

Nyári szünet

Két hét szünet következik....

Mivel mobilnetem nincs, wifi pedig a közelben nincs, a strandra pedig nem fogok laptoppal menni, így két hét szünet következik itt a blogon is, majd nyaralás után jelentkezek. :)

Még két óra és lejár a munkaidöm, utána indul hivatalosan is a szabadságom, hurráááá!!! :)

Vár ránk a nyár..... és a Balaton! :)

amit sosem lehet megunni:



Kellemes napokat Nektek is!

Két hét múlva találkozunk! :)


2012. augusztus 6., hétfő

"Titokban"

Egy újabb fogyókúrás bejegyzés :)

Az elmúlt hónapok azt bizonyították, hogy ha elegem lett a kilóim számából és kiírtam ide, hogy nekiveselkedtem az odafigyelésnek, akkor annak mindig csúfos vége lett, elbuktam, feladtam, elgyengültem...Talán nem is volt annyira fontos és egetverő, hogy leadjam a felszedett kilókat, vagy nem is tudom, hogy miért nem tudtam erős maradni.

Az egész "hízókorszak" tavaly kezdődött, most visszakerestem, hogy év elején kicsit lazáskodtam, 66 kg körül voltam nyár elején, akkor a nyaralásra megint leadtam valamennyit, mert 63-64 kg között mentünk Szigligetre, ami még elviselhető volt. Aztán jött az ősz, jöttek a derék problémák és nem futhattam. Tudom, hogy ez nem kifogás, de mikor a rossz idő is bejött, futni sem tudtam, onnantól beindult újra az esti nassolás, a bánatevés, a fehér kenyér és minden, amiről olyan jól lemondtam...

A sikeres fizióterápia után szépen lassan újra kezdtem futni, amit májusban Siófokon a wink félmaraton koronázott meg. Arra is le akartam fogyni, de valamiért még a félmaraton ténye sem volt elég a kattanáshoz, mert nem igazán sikerült, max. 2 kg ment le...

A futás azért újra az életemben volt / van, újra jöttek vele az örömök, a felszabadultság érzése , viszont mérlegre nem álltam régóta, struccpolitikát folytattam, amit nem tudok, nem fáj.... viszont mérleg nélkül is tudtam, hogy nagyon nem jó irányba haladok, a ruháim kezdtek szűkek, majd kicsik lenni és ahogy újra lassan eltelt a tavasz és jött a nyár, előkerültek a két éve vásárolt nyári ruháim. Akkor ért az igazi sokk, hogy bizony a fele nem jön rám, még a térdemig sem egy-két gatya. :((( Két nap odafigyelés után mertem a mérlegre állni, ami akkor 69 kg-t mutatott.... aki olvas kezdetek óta, tudja, hogy a rekord súlyom eddig a fogyás után 59,7 kg volt. Tehát jó tíz kiló feljött azóta.... újra....

Gabi barátnőm is megint nekiállt fogyózni, mikor pár hét után újra találkoztunk, büszkén mesélte, hogy már lement 2-3 kiló róla. Én pedig ott ültem a bő felsőmben és elszégyelltem magam, hogy már megint idáig jutottam, hogy takargatom magam, mert a hasam egy több hónapos terhes kismamáéra hasonlított és sanszos volt, hogy tőlem is megkérdezik majd, hogy mikorra várjuk a kistesót....

Akkor este hazajöttem és megráztam magam.... a 70 kg-t a mérleg kijelzőjén már nem akartam megvárni, úgyhogy csendben, magammal megbeszélve belevágtam újra a kilók elleni harcba. :)

A facebookos csoportban sem volt mindennapi téma a fogyás, a diéta, közelebbi barátok tudták és a család, hogy most megint szigorítottam. :) Itt sem írtam minden nap róla, nehogy égjek a végén, hogy megint nem jött össze.

Szerencsémre jó meleg napok vannak mögöttünk és mellette itt a dinnye szezon, így most a diétám főbb részét a dinnye alkotta. :) Nem voltam szerintem brutál szigorú magammal, voltak napok, mikor csokit is ettem vagy sütit, de módjával és általában csak délelőtt.

Reggelire legtöbbször egy vagy két szelet teljes kiörlésű vagy tönköly kenyeret ettem pulyka felvágottal vagy cottage cheese-zel, néha abonettet , rászoktam a sok nyers zöldségre (uborka, paprika, lila hagyma), csináltam többször körözöttet, fűszeres túrót. Tízórai a megszokott tejeskávé volt általában, ebéd, ha nagy meleg volt, akkor dinnye vagy néha az, ami éppen itthon volt vagy anyáéknál, de nem nagy adag, délután tejeskávé, vagy gyümölcs (sárgabarack, alma, nektarin, dinnye) és vacsorára fehérjében gazdag fogások. Vagy husi sok zöldséggel, vagy felvágott nyers zöldséggel, vagy túró, cottage cheese, fehérje turmix. Mellé igyekeztem meginni a 1,5-2-3 liter vizet , néha cola lightot, mert ez még mindig a gyengém. :)

Az eredmény, és még ez nem a végleges, mert még van egy hetem nyaralásig, tehát addig mindenképp tartom ezt az odafigyelést, ma reggel a mérleg 63,1 kg-t mutatott! Ezt a számot már legalább egy éve nem láttam, de inkább régebben....

Megint bebizonyosodott, hogy nincs lehetetlen, ha valamit akarunk, nagyon akarunk!!!!

"Kis" odafigyeléssel, sporttal (és ez főleg futás, néha Péntek Enikő tornái) elindulnak a kilók! Semmi trükk, semmi személyi edző, semmi csökkentett szénhidrátos termékek, semmi nem kell hozzá!!!

Elkövettem én is azt a hibát tavaly, hogy egy csomó csökkentett szénhidrátos dolgot vettem, mert hogy diétás... de olyanokat is, amiket amúgy nem is ennék máskor sem. Csak mert csökkentett szénhidrátos.... sütöttem belőlük, ettük (főleg én) és naná, hogy híztam... hiszen ezekben is van bőven attól még szénhidrát, ezeket sem lehet este tonnaszámra enni!

Én azt vallom, hogy ha valaki fogyni akar, akkor igenis kicsit át kell alakítania az életét és le kell mondania pár dologról! Nem teljesen, nem örökre, mert pl. múlt héten én is megettem egy zacskó dragee keksi-t, mert kívántam. De nincs esti nasi, nincs fehér kenyér, nincs cukros üdítő, nincs cukor, édesség, sok zöldség van helyette, sok folyadék, és nem kell félni a gyümölcstől sem, hiszen az egyik legtermészetesebb "adomány" a természettől, most kell enni őket nyáron, mert télen mindent megadnánk egy szem barackért, körtéért, vagy akár a dinnyéért!!! :)

ha emlékeztek még a motivációs képemre pár bejegyzéssel lejjebb, arra a bizonyos lila gatyára, ami a célom volt, akkor most nézzétek csak, hogy miben voltam pár napja:


Sikerült!!! :)

Még pár nap és irány a Balcsi, el nem tudom mondani, hogy mennyire várom és természetesen viszem a futócuccomat is, mert újra futva szeretném a balatoni napfelkeltéket átélni. :))))

2012. augusztus 2., csütörtök

Újra Bécsben

Az elmúlt két hétvégét otthon töltöttük, most két hét Bécs következik, aztán NYARALÁÁÁÁÁS!!!! :)

Nagyon jó volt otthon, barátnőztünk, szépültünk és még futni is eljutottam háromszor.

Mondjuk otthon azért kicsit nehézkesebb a futás, mert vagy bele kell vennem a Duna parti részt is, ami azzal jár, hogy egy elég nagy rész emelkedőn futást is jelent, különben elég hamar befutom a központi utcákat. Azért sikerült elég nagy köröket összehozni, jó volt picit kimozdulni ott is. :)

Valamiért a sport tracker program ott nem akar km-t mérni, de még nem jöttem rá, hogy mivel függhet össze... mert szerintem internetet nem kell használnia, mégis furának tartom, hogy külföldön nem tudok vele futni, mert nem mér távot. :((( Bosszantó, azt hittem, hogy az okos telefon mindenhol okos...

Tegnap már dolgoztam, bringával mentem és bringával intéztem délelőtt is a dolgaimat, így legalább megvolt a napi mozgás, mivel futni nem jutottam le. Ráadásul múlt hét óta kiújult az aranyerem, nagyon szenvedek vele, már azt hittem, hogy kicsit jobb lett, de ma reggelre megint igen kellemetlen. Most már nem tudom sokáig húzni, tényleg el kell vele mennem dokihoz, csak olyan "ciki" terület szerintem. De a fájdalom sem kellemes, úgyhogy össze kell szorítanom a fogaimat és irány a doki...

Pont ezért reggel sokáig vaciláltam, mikor megszólalt az óra fél 6 után, hogy menjek vagy ne menjek futni. Egyik felem már nagyon ment volna, de a másik még punnyadt volna... viszont mivel tegnap a mérleg kicsit szórakozott velem, így győzött a futás utáni vágy és 5:50-kor már lent voltam teljes felszerelésben. :) Az első kb. 1-1,5 km-t a gps is végigaludta (mondom, hogy valami nem oké vele :((( ), de aztán mindketten felébredtünk és végül 47 percet futottam. Jó volt, utána kezdődhetett a nap.

Mire felértem, Benny is már ébren volt, mostanában a tyúkokkal kel, ami nem a legjobb, mert így P-t ébreszti korán, aki néha 1-2 körül ér csak haza éjjel, úgyhogy igazán boldog, ha fél 7 után már kukorékol a kiskakasunk. De még mindig egy szavunk sem lehet, mert este 8-fél 9 körül elmegy aludni és reggelig durmol... de azért reménykedek, hogy visszatér még a régi jó világ, mikor fél 8-8 között ébredt. :))))

Nemsokára indulunk a kiskocsiért, már várom nagyon, olyan jó lesz végre újra saját kocsival jönni-menni. Főleg a Balatonra utazni két hét múlva.... már számoljuk a napokat, P is nagyon várja, imádjuk Szigligetet!!! :)