2013. augusztus 16., péntek

Holiday...

Hú, mennyire vártam a szabit, de aztán nem úgy kezdődött, ahogy terveztem....

Szerda este előkészítettem a futócuccomat másnap reggelre, beállítottam az órámat reggel hatra, a terv az lett volna, hogy végre futok egy hosszút, mert nem kell sietnem sehova, de a sors nem így akarta.... 

Reggel megszólalt az óra, pattantam volna ki az ágyból, de nem volt erőm, és a gyomromat mázsásnak éreztem... nem tudtam, hogy mi ez, de inkább nem mentem le futni, gondoltam majd az alvás helyretesz. Hát később sem lett jobb, végül egész nap feküdtem, ideért hozzám is a hétvégi vírus, ami Bennyt is ledöntötte. Most ez Bécsben és Magyarországon is terjeng, szinte a legtöbb ismerősömön végigment, mi sem maradtunk ki belőle sajnos. :( 

P is kidőlt, ő is feküdt egész nap, dolgozni sem bírt bemenni... én is amennyire Benny mellett feküdni birtam, feküdtem, néha bele-belealudtam kicsit, enni semmit nem tudtam, pár korty kamillateát ittam egész nap. A kaja gondolatára is rosszul voltam, de sem hasmenésem nem volt, sem hányni nem tudtam, csak öklendeztem egész nap. :( pedig azt hittem, hogy jobb lenne, ha kijönne valahol...

Végre este lett, Benny aludni ment, és én is mentem az ágyba, reggel hétig aludtam újra. Ma már egy fokkal jobban voltam, de még gyenge vagyok, viszont már fel tudtam kelni, lementünk a boltba, ettem két vajaskiflit, ebédre pár szem főtt krumplit, ittam colát és este is pár szem főtt krumplit ettem. Most már megmaradok, bár ma a migrénem is megérkezett, mivel megjött, így teljes a "csomag", all inclusive.... :/

Holnap akartunk hazamenni anyáékhoz, de ezt most elnapoltuk, talán vasárnap megyünk, még meglátjuk, hogy holnap mennyire leszünk gyengék...

Azért délután már virtuálisan futottam, leadtam a jelentkezésemet a szeptember 29-ei esztergomi félmaratonra és a novemberi két napos siófoki maratonra is. :) A budapesti nike félmaraton kimarad idén, azt még túl korainak tartottam félmaratont futni és amúgy is marha drága szerintem, marad az esztergomi, ott is sok Dagadt Köcsög lesz. :)))) 

Bécsben is már jelentkeztem két versenyre, az egyik szeptember 21-én lesz, a női futás, ahol tavaly és tavalyelőtt is voltunk a 8 km-en Edittel, idén a rózsaszin pólón a Powerfrau felirat lesz, oda megyek és az oktober 2-ai esti 5 km-es belvárosi futásra is jelentkeztem, ott is már kétszer voltam. :) 

Ezek a fixek eddig, a többi majd spontán lesz szerintem. :) 

Talán holnap már lejutok egy picit futni, hiányzik nagyon, de meglátom, hogy mennyire leszek még gyenge, erőltetni nem fogom, a futócipők megvárnak...

2013. augusztus 12., hétfő

Suhanj!6

Suhantunk hat órát az éjszakában a hétvégén.....

Az úgy volt, hogy a sikeres ultrabalaton után szembe jött velem ez a futóverseny felhívás és feldobtam a vaDKörtéknek, hogy érdekelne e valakit, ez is bulifutásnak ígérkezik. :) Tavaly volt az első, sok DK csapattag is ott volt és nagyon jókat meséltek róla, éjszaka is van, tehát az esetleges nyári hőség talán nem zavar be, így engem mindenképp érdekelt. :) 

Zsuzsi egyből csatlakozott, hogy ő futna velem párosban, Roberta, Milán és Zsozsó, Zoli is ugrottak rögtön, hogy ők is jönnének + a tesóm, aki kísérőnek indult most is. :) Zoli közben lesérült, így mi maradtunk párosban, a többiek egy hármas váltóban indultak. Nevezések megtörténtek, mi Zsuzsival a Nyargaló vaDKörték nevet, Robertáék a DunaújvárosiaK nevet választottuk. 

Én ugye kényszerpihenőn voltam, nagyon izgultam, hogy tudjak futni augusztus 11-én, tehát mindent megtettem a cél érdekében és TUDTAM és HITTEM BENNE, hogy ott leszek és futni fogok. :) Az utolsó hetekben már egész jól tudtam itthon futni, persze még nem vagyok 100 %-os, de azt megbeszéltük a Zsuzsival, hogy nem lesz gond, ha ő többet fut, mint én, maradunk párban. 

Pénteken hazamentünk munka után (kalandos utunk volt: baleset az M1-en, ami miatt elterelés volt, leszakadt az autó aljáról a műanyag borítás és húztuk jó pár km-en keresztül...), este az udvaron bográcsoztunk, másnap délelőtt bementem Jenő bácsihoz, aki még kicsit rendbe rakott a verseny előtt, leragasztott megint kinesio tapasszal, átgyúrt, ebéd után aludtunk picit, aztán még jött egy kis riadalom: Benny rosszul lett, hányt és láza lett, egyből gyomoridegem lett, hogy nekem pedig futóversenyre kell mennem. :((( 

Végül 3/4 6-ra befutott Zoli és Zsuzsi, velük mentünk Százhalombattáig, ahol már Roberta, Milu és Zsozsó vártak minket. Vacsoráztunk az Ebatta étteremben, hangolódtunk az estére, mentek a poénkodások. :) A sikeres vacsora után indultunk is tovább Szigetmonostorra, áthajtottunk Pesten, a Sziget mellett is, ahol már gyülekezett a nép az aznapi koncertekre, volt tömeg rendesen. :))) Sötétben értünk ki Szigetmonostorra, másnap világosban vettük csak észre, hogy milyen gyönyörű a környék!!!! 

Már rengeteg kocsi volt ott, kicsit nehézkesen, de sikerült parkolóhelyet találnunk, összeszedtük a cuccunkat és indultunk a hang és fény irányába. :))) 

Egyből Ulrikba botlottunk, a főszervezőbe, ő adta az első instrukciókat, hogy hol találjuk a DK sátrat, a többieket stb... már rögtön megláttam a DK Sister csajokat, Marcsit és Szilvit, velük is futottam WINK-en Siófokon, örültünk most is egymásnak. :) Megismertem Nitro Tomot és Ingit is végre!!! :) Ingivel még a fb-on ismerkedtünk meg a fogyásom kapcsán, aztán ő is futni kezdett és ajánlottam neki a DK Team csapatot fb-on, azóta ő is lelkes tagja a közösségnek és segítőként volt jelent az éjszakai futáson. :) Kaptam tőle egy futószoknyát, amit ezúton is köszönök szépen!!!!!!!!

Letáboroztunk a DK sátor mellé a fűre, vittünk pokrócokat, rögtön a pálya mellett lett helyünk. Sokan sátrakkal jöttek, ami tényleg szuper ötlet, jövőre megjegyeztem!!!!! ;) :) 

Egyre jöttek az ismerősök, nagyon örültem mindenkinek, végre megismerhettem személyesen Evelint is és több olyan DK tagot, akikkel eddig csak fb-on kommunikáltunk. :))) Megjött közben Pannim is, aki az elsők között volt, akinek hatására futni kezdtem és versenyekre járok, örültem, hogy megint tudunk együtt futni a hétvégén. :) 

Mentek a bolondozások, a készülődések és azt vettük észre, hogy nemsokára éjfél lesz, mindjárt indul a banzáj. :) Tőlünk Zsuzsi kezdte a menetet, úgy beszéltük meg, hogy fut két órát, aztán én jövök. Fejlámpa kötelező volt, világított a sok UFO éjfélkor. :) Szuper rajt volt, rengetegen startoltak el, voltak akik futottak, mint a golyó, aztán voltak a gyorsabb futók, a kocogók, a gyaloglók, kerekesszékesek. Két kilométeres körön futottunk, egy kilométer az egyik irányba, egy a másikba. Középen a célkapu és egy monitor, ahol mindig az aktuális köridőt lehetett később a verseny alatt látni. 

Közben a tesóm beugrott egy DK csapatba, mert kidőlt onnan két ember és már majdnem lemondták az egészet, de megmentettük őket, és gyalogolt egy órát a tesóm is velük, nagyon jól érezte magát ő is!!!!

Míg Zsuzsi és a többiek futottak, mi a pálya széléről drukkolgattunk, ekkor még lelkesek voltunk és nyoma sem volt a fáradtságnak. Zsuzsi nagyon jól ment, szuper tempót tartott, de ő eleve kis duracell nyuszi, nagyon ügyesen fut! :) Azt vettem csak észre, hogy már fél kettő van, lassan szedelőzködnöm kellett... megettem a szokásos szerencsehozó banánomat, végül mégis felvettem a kompressziós zoknimat, a Bambi felirattal, polóban vágtam neki az éjszakai menetnek. :) Egyetlen pici bibi volt, hogy mire futnom kellett, kezdtem újra éhes lenni, ez egy kicsit zavaró volt aztán, de legközelebb majd okosabban csinálom. :) Zsuzsi beért a váltózónába, rajtszámot átadtuk és mehettem. :) Óvatosan kezdtem, mivel fogalmam sem volt, hogy a lábam hogy reagál majd a futásra, és azt is tudtam, hogy szeretnék minimum másfél órát futni, tehát nem akartam egyből szétcsapni magam. Jó volt az ismerősöket látni fent a pályán, köszöngettünk egymásnak, buzdítottuk egymást, a pálya széléről pedig drukkoltak a többiek!! :) Szuper érzés volt!!! Valamikor az elején odacsapódott hozzám Zsigri Kati, aki egyéniben indult a hat óráson és őt is a DK csapatból ismerem, most találkoztunk személyesen először, de mintha már ezer éve ismernénk egymást (mert úgy is van, fb-ról :D :D ), úgy dumáltunk végig jó két kört. :) Tök jó időt futottunk így is, és hihetetlenül lelkes volt, öröm volt vele futni!!!! Aztán ő megállt frissíteni, én mentem tovább és megint egyedül róttam a köröket. Zenét nem hallgattam, a környezetet, többieket figyeltem, jobb volt úgy sokkal. :) A fejlámpát is meg lehetett szokni, de nagyon kellett figyelnem, hogy hova lépek, bár az első két kör után már aránylag kiismertem a pályát. Olvasgattam a polók hátoldalát, ha pedig ismerőst előztem le, mindig odaszóltunk egymásnak egy-egy hajrát. :) 

Zoli többször kérdezte közben, hogy minden oké e, valamikor egy óra futás után szóltam neki, hogy igen, minden oké, még legalább fél órát megyek mindenképp. Az óvatos tempóval (6:40-es átlag) jól bírtam, a lábam sem fájt, de másfél óra múlva szóltam, hogy még megyek két kört, aztán jöhet a Zsuzsi, ha készen van, éreztem, hogy inkább nem erőltetem tovább, mert szerettem volna még reggel is futni valamennyit, úgyhogy 1 óra 45 perc után végül átadtam a pályát Zsuzsinak és így én 15,76 km-t futottam először. :) Jól lenyújtottam, átvettem a megizzadt polómat, sapkámat és ledőltem a pokrócra. Nagyon fáztam, kezdtem fáradni, remegtem iszonyatosan. :((( Felvettem minden létező réteget, amit találtam a táskába, törölközőkkel takaroztam és aztán elnyomott az álom kb. fél órára, ami életmentő volt akkor!!!!! Akartam Zsuzsinak hajrázni, de kidőltem, valamikor háromnegyed 5-kor riadtam fel, de még mindig nagyon fáztam.

Összekaptam magam, elmentem a büfébe egy meleg (langyos volt végül) kávéért, megittam, attól kicsit jobb lett és odamentem a pályához, hogy nézzem, Zsuzsi hogy birja. Ment ügyesen, valamikor 5 után szólt, hogy akkor még megy egy kört és jöhetek én, készülődjek. :) Megint friss polót húztam, friss sapit , és mentem a váltózónába, ahol már a DK-s csajok is várták a többi csapattársaikat, csicseregtek, nevetgéltek és nyoma sem volt a fáradtságnak rajtuk. :))) Végül negyed hat után indultam újra neki, már világos volt, fejlámpa sem kellett. :) Akkor vettem csak észre, hogy milyen szép helyen is futunk, közvetlenül a Duna mellett, nagyon szép volt a felkelő napot figyelni futás közben!!!! azt vettem észre, hogy gyorsabban futok, mint éjjel, a lábam bírta, jól esett az a tempó. (6:20 körüli km-ek). Panni is pályán volt, sajnos a társa cserbenhagyta, mert 22 km után kiállt, így Panni egyedül nyomta a maradékot, de nem adta fel, mert nem egy feladós tipus, többek között ezért is szeretem őt annyira, mert hihetetlen akaratereje van!!!!! Vele is futottam picit, de érthetően ő már fáradt volt, így egy idő után elhagytuk egymást. 

Forrest is még a pályán volt, ő is egyénit futott, az első hat órás versenye volt és nagyon büszke vagyok rá, hogy kitartott és nyomta és nyomta és nyomta egész éjjel!!!! Úgy készültem, hogy az utolsó órában majd futok vele kicsit, de Gyuszi már ott volt vele, így tudtam, hogy már nem lesz gond, így maradtam a tempómnál és először csak két kört (4 km) terveztem be kényelmesen, de mikor láttam, hogy még lehet, belefér a harmadik kör is, akkor kicsit rákapcsoltam. :) A frissítőpontoknál Dettiék énekeltek, táncoltak, hihetetlen hangulat volt, szárnyakra kaptam, felébredtem, nyargaltam. :))))) Mikor a harmadik körnél a célkapunál jártam, a kijelzőn láttam, hogy kb. hat percem van hat óráig, ránéztem az órámra és láttam, hogy ha belehúzok, akkor meglehet a 6. km is és akkor pont kerek kilométerrel végzünk, úgyhogy olyan erőt kaptam, máig nem értem, de lábfájást elfelejtve rákapcsoltam és futottam a célkapu fele egyre gyorsabban, a fejemben csak az járt, hogy meg tudom csinálni, behúzom hat perc alá ezt a km-t és meg lesz!!!!! Átfutottam a kapun, mentem pár métert és megszólalt a verseny végét jelző duda, reggel hat óra lett, és nekem meglett a 6 km 40 perc alatt, ráadásul az utolsó km-t 5:42 alatt tettem meg az időmérő szerint!!!!! :)))) 

Le kellett dobni egy rajtszámmal ellátott kis homokkal teli lufit a földre ott, ahol álltunk, ennek a segitségével számolták ki végül a tört köröket is, Ulrik jött körbe és irta fel mindenkinek a pontos métereket. :) Nekünk a vége 56,055 km körül lett, a tört körös távolság még nincs fent a neten, de így tippeljük, az 56 km az tuti!!!! Persze a nagyobb érdem a Zsuzsié, ő futotta a háromnegyedét, én személy szerint egy félmaratont tettem hozzá, ami magamhoz képest most újra nagy szó a két és fél hónapos kényszerpihenő után!!! elégedett vagyok a közös és a saját teljesítményünkkel is, jó csapat vagyunk!!!! :) 

Megint átöltöztem, szedelőzködtünk, fotózkodtunk, volt, aki bundáskenyeret evett, tombolasorsolás volt (tesóm nyert egy steigenberger méregtelenítő szettet!!!!! :) ), aztán elindultunk hazafelé Zsozsóékkal, mert Zsuzsiék mentek Fehérvárra még onnan. 

Délelőtt még aludtunk pár órát és délután visszaindultunk Bécsbe, feltöltve adrenalinnal, szuper élményekkel, még ma is csak vigyorogni tudtam, többször éltem át a hétvégi képeket!!!! :))))

Jó hétvége volt, jövőre tuti megint ott leszünk, ezt már másnap reggel megtárgyaltuk a vaDKörtékkel. :))) de szerintem sátrat viszünk, úgy jobb lesz!!!! :)))) 

Pár fotó a Suhanj!6-ról:

A Nyargaló vaDKörték startra készen!!! :))) 


Valamikor hajnal 2 után, a fény az éjszakában : 


Itt már reggel lett, az utolsó köröket futom :)


Csodálatos környezet, ami éjszaka fel sem tűnt :) 


 Hajrá DK! :))

 Az utolsó kör előtt, ezután jött a nagy hajrá!! :)


A Nyargaló vaDKörték 56 km után :)) 

Csapatfotó: a vaDKörték csapat Suhanj!6-os különítménye :)))

 

Ingivel :)


DK-s "osztálytársaimmal" és középen az ofőnk, ZsK.! :))))


2013. augusztus 7., szerda

Soha...

Soha ne mondd, hogy soha!!!

Mikor a tesóm érdeklödni kezdett a spirituális dolgok iránt és néha meditált stb.., bevallom fura szerzetnek hittem öt. :) Nem tudtam elképzelni, hogy valaha nekem lesz annyi türelmem és idöm, hogy ilyennel foglalkozzak, pörögtem állandóan, máshogy kapcsolódtam ki.

De a sérülés és a kényszerpihenö lelassított, több olyan dolgot is észreveszek a környezetemben, amit eddig nem. Ìgy kerültem Àgihoz is, ahol a prána nadival ismerkedek. Azt nem mondom, hogy rögtön rohanok egy ilyen tanfolyamra, mert arra aztán most tényleg nincs idöm, de érdekel a téma és szeretek Àgihoz járni, legszivesebben minden nap mennék, mert akár kezelés, akár masszázs után is ki vagyok cserélve. :) A lábam javul, bár még nem 100 %-os, de már óvatosan futok, ha érzem, hogy újra fájdogál, akkor nem megyek annyit, mint szeretnék és lassabban futok. De futok...tegnap pl. teremben futottam egy órát, futógépen (unalmaaaaaaas!!!!!), 9 km lett. Régen ennyi idö alatt ment a 10 km is, de most nem ez a lényeg, tempó majd akkor jöhet, ha már teljesen oké leszek. Most nem ez a lényeg!!! :) 

Szóval Àgi feldobta hét elején, hogy kedden este a mesterénél vezetett meditáció lesz, ha gondolom, menjek el, mert szerinte lelki eredetü is lehet a sérülésem. Ez mondjuk nekem nem igen elképzelhetö, de úgy voltam vele, hogy mivel keddenként úgyis P szülei vigyáznak Bennyre, programom sincs, így megnézem, mit veszithetek? :) 

Elötte még kajáltam egyet a Schwedenplatzon, aztán átvillamosoztam a megadott cimre, ahol már mindenki ott volt. Nagyon hangulatos kis helységben voltunk, egyböl kellemesen éreztem magam. Szólt a kedvenc nadis zeném, Marcival együtt nyolcan voltunk. Puha szönyegeken ültünk, aztán egy kellemes zenére kezdödött a meditáció. 

Marci beszélt végig, mi becsuktuk a szemünket és követtük az utasításokat. Rétre mentünk, aztán ösvényre, aztán erdöbe, hegyre stb... közben nyugodtan kellett lélegezni, a jó dolgokat mélyen beszívni, a rosszakat a szánkon kifújni. Aztán a problémákat, betegséget, fájdalmat fekete felhöként kiengedni belölünk. Èrdekes volt. Aránylag ki tudtam kapcsolni, csak egy feladatnál nem tudtam igazán mit kezdeni, mikor egy kökupacból ki kellett választani egy követ, rá kellett írni egy kérdést, amire választ akarunk kapni, majd visszatenni,ezután mentünk még a hegyre fel, és mikor lefelé jöttünk, elvileg a kövön lett volna a válasz. De mivel nem jutott eszembe semmi kérdés, így válasz sem volt. :) Szóval ezt még gyakorolnom kell... de jó volt, kikapcsoltam arra a 30-40 percre és Marcinak kellemes, megnyugtató hangja van. :) 

Utána még fotókat mutatott az indiai útjukról, varázslatos világ, azt vettem csak észre , hogy már rég mennem kellene haza, mert várnak otthon, de nehezen birtam ott hagyni öket a fotónézegetés közben. :) annyira siettem, hogy rossz villamosra szálltam és elkeveredtem, de végül egy kisebb rohanás után megtaláltam a metrot és fél 10 körül haza is értem. :) 

Szóval ezt is megértem, hogy meditálni voltam. (NEM RÖHÖGNI!!!! :D ) De még gyakorolni fogom, mert tényleg érdekes volt. :) holnap pedig Àgihoz megyek újra, aztán szombat éjjel Suhanj futás. Csak azt éljem túl!!! :)))))

2013. augusztus 3., szombat

Napjaim

Heti összegző

Az elmúlt héten sem tétlenkedtünk, minden délelőtt dolgoztam, aztán vagy Bennyvel voltam vagy valamerre csatangoltam, mint pl. kedden, mikor P anyukájáék vigyáztak az unokára, én pedig kimentem shoppingolni a régi munkahelyemre, de este mérgelődtem is, mert felesleges időtöltés volt, semmi normálisat nem találtam... bár nem is tudom, hogy mit vennék, így pedig elég nehéz shoppingolgatni. :))) Azért meglátogattam a régi kollégákat, az S.Oliverben vettem két felsőt. :) 

A héten Ágival megcsináltuk a négy napos prána nadi kezelést is, mentem hozzá szombaton, vasárnap, hétfőn és kedden, minden nap kezelést kaptam, picit másabbakat mindig és napról napra éreztem a hatását. Bevallom, eddig nem hittem az ilyesmikben, a tesómat is mindig UFO-nak néztem, mikor a Reikiről mesélt, de valahogy Ági most meggyőzött. Hogy most azért e, mert már nagyon akartam futni és ő volt az utolsó reményem és hinni is AKARTAM benne vagy másért, nem tudom, de meggyőzött. 

Megnyugtat a zene, ami a kezelések alatt megy, megnyugtat Ági nyugodtsága, és tényleg érzem néha az energiát, ami árad a kezétől a testemben. A legérdekesebb az, mikor fekszek, be van csukva a szemem, és a tenyere az én tenyeremhez ér, és forróságot érzek. :) + még egy érdekes volt, miután megcsinálta a négy nap kezelést, mondta, hogy már gondolatban is tud energiát küldeni majd nekem, ha valami fáj vagy gondom van, írjak neki és bombáz majd... gondoltam, perszeeeee. :) 

Egyik este lemerészkedtem futni és másnap enyhén fájt megint a lábam, irtam neki és munkaidőben éreztem, hogy iszonyatosan forróság önti el a lábamat, pont a fájósat!!! Írtam neki, hogy ő volt e vajon, mert nem kaptam választ viberen reggel, hogy megkapta e, hogy energiát küldjön. Erre kiderült, hogy tényleg ő volt, olvasta az üzenetemet reggel és rögtön küldött is.... tudom, hogy hihetetlen, de átélni is az!!!! :)))) 

Engem meggyőzött, mert most visszakerestem, és mióta elmentem Ágihoz, azóta tudok fájdalom nélkül futni!!! A múlt héten például eddig 31 km-t futottam és holnap reggel is lemegyek. Nem a tempóra megyek, csak a kényelmes futásra, mert azért érzem rendesen a két hónapnyi kihagyott időt, a lábaim néha ólomként indulnak el, de aztán emlékeznek, dereng nekik valami és szépen bemelegszenek kilométerről kilométerre. :) Ma voltam először Ultrabalaton óta 10 km-nél több futáson, ami egyben is volt, múlt héten szerdán futottam délután 5 km és este 7-et, de így egyben UB óta nem futottam többet, mint egy óra... 6:20-kor már lent volta, nehezen indultam, a pulzusom is picit magas volt, de meleg is volt már eléggé, viszont jót futottam. :) 11 km 1 óra 11 perc alatt és 6:29-es átlagtempóval. Ezzel most tökéletesen elégedett vagyok, ha nézem a kihagyott két hónapot. Az út még hosszú, de már rajta vagyok, ez a lényeg!!! :))) 

Az új cipőmbe beleraktam az ortopédián kapott sport betétet, most úgy futok, elsőre szokatlan volt, de most már szinte fel sem tűnik, kényelmes!!! Remélem, hogy ez is segít majd, hogy ne sérüljek le újra!

Meglátjuk, hogy a jövő hétvégei Suhanj hat órás futáson hogy megy majd, Zsuzsival leszek párban, az Ultrabalatonos csapatban is együtt voltunk. Ő nagyon jó kondiban van, nem gond neki, ha többet fut, mint három óra, így majd ahogy adja a helyzet, úgy fogunk improvizálni. :))) Várom már nagyon!!!

Aztán megyünk nyaralni Szigligetre, ott TUTI, hogy reggelente futással kezdem majd a napot, imádom a felkelő napot megfigyelni Badacsony felett!!! :) 

A Nike félmaratont egyéniben mindenképp elengedtem, nem akarom magam egyből úgy leterhelni megint, ha indulok is, az csak párosban lesz Bogival, ha ő egyéniben indul, de még meglátjuk. :))) az érem tetszik, úgyhogy az birizgálja a fantáziámat, de egyébként a dög melegben végigvonszolt félmaraton táv nem vonz.... 

Szeptember végén lesz majd Esztergomban egy szimpatikus félmaraton verseny, azt beirtam a futónaptáramba mindenképp. :) És közte Bécsben a 8 km-es női futás + majd oktoberben az 5 km-es éjszakai futás a Ringen megint. Ezek a fixek eddig, a többit pedig majd meglátjuk.... Ja, és novemberben a siófoki két napos maraton még a cél. Azt hiszem, hogy ennyi.... de majd a helyzet adja, hogy mit vállalok be fixen és mit nem, igyekszek már okosabban futni, jó lecke volt ez a tavasz nekem....