2013. október 21., hétfő

Elvonulok...

Vannak időszakok az életünkben, amikor kicsit magányra vágyunk, kis önvizsgálatra....

Ez nálam most jött el. Pár napja már írni akarok ide, de nem jön semmi olyan, amit szívesen leírnék ide. Nehéz időszakot élek most, lelkileg elfáradtam, sok minden összejött, ami talán picit lehet tényleg összefügg a sérüléseimmel, kezdem egyre jobban belátni. 

Mikor éppen kilábalok az egyikből, kezdenék újra magamra találni, akkor jön a következő. :( Régen nem volt ilyen problémám sosem, most pedig tavasz óta szenvedek vele... most is kényszerpihenőn vagyok, lassan a siófoki két napos maraton is veszélyben van. Fogalmam sincs, hogy mi lesz addig, de azt tudom, hogy most elfáradtam, egyszerűen már nem megy mindig magabiztosnak tűnnöm és tartanom magam.... 

Nincs erőm odafigyelni magamra, túl sok helyen kell(ene) helyt állnom és túl sok dolgot kell(ene) megoldanom. 

Hogy mikor érem utol magam, fogalmam sincs.... igyekszem nem elsüllyedni a gödörben, azért folyamatosan jár az agyam, hogy mi a megoldás és hogy jutok ki belőle. De nem egyszerű.... 

Ezért most a blogot egy időre szüneteltetem.... nem szeretnék itt panaszkodni, nem szeretnélek lehúzni Titeket. 

Emlékezzetek a vidám és bolondozós Bambira, igyekszek úgy visszatérni ide.... de hogy mikor, ez a jövő nagy kérdőjele!! Dolgozok rajta.....

2013. október 16., szerda

SPAR maraton 2013

Megint egy jót futottunk...

Döcögősen indult, de végül összeállt a csapatunk és egy nagyon jó élmény lett mindannyiunknak ez a vasárnapi nap. :) 

Először ugye vagánykodtam, és feldobtam Bogesznek, hogy fussuk le ketten a maratont, egyikőnk 24 km-t, a másikunk 18-at futott volna. Én lettem volna az első futó, aki a többet futotta volna... Közben Bogesz sógora is szívesen futott volna velünk, így elterveztük, hogy akkor maradunk hárman, én majd futok olyan 18 km körül, ők pedig a többit... Aztán megint variálás, Mourad a 7,8 km-t szerette volna mindenképp futni, így nekem megint a 24 km maradt volna egyben, viszont mivel nem úgy "működtem" a sérülés után, mint ahogy szerettem volna, egyre jobban vaciláltam, hogy bevállaljam e a két távot. Még hét elejéig végig bizonytalan volt, hogy akkor hárman vagy négyen futjuk e, de végül eldöntöttem, hogy kell a negyedik ember, nem vállalom be a 24 km-t, és megkértük Zsuzsit, a vaDKörtés társunkat, hogy mivel ő úgyis fut egyéniben a maraton távon, lefutná e nekünk az első szakaszt, és én váltanám őt a váltóponton, onnantól pedig mi vinnénk tovább a chipet és a csapatunkat. Zsuzsi jó fej volt (MINDIG AZ!!!! :D ) és igent mondott rögtön, úgyhogy utolsó napon még átírattatuk a BSI-nél az adatokat és összeállt a Küzdj az álmodért! csapatunk: Zsuzsi, Én, Mourad és Bogesz, ebben a sorrendben futottunk is. :)

Vasárnap fél 7 után indultunk Robertáékkal, már fél 8 után a parkolóban voltunk az 56-osok terén, simán felértünk és még parkolóhelyünk is volt, tökéletes kezdés. :) Elég szomorkás idő volt, de tudtuk, hogy délre már bőven meleg lesz, úgyhogy lazán öltöztünk fel. Körbenéztünk a sátraknál, örültünk az ismerősöknek és lassan megérkezett Zsuzsi is, és Bogeszék is. Gyors rajtszámkiosztás, készülődés, DK csapatfotó, hirtelen azt sem tudtuk, hogy hova nézzünk, mire Milánék már elindultak a starthoz, ő ugyanis teljes maratont futott, mint Zsuzsi és Ricsi, a vaDKörtés csapatunkból. :) Roberta 7 km-t futott, mi pedig indultunk a váltópontokra.


 


Mivel Budapest tömegközlekedésében teljesen analfabéta vagyok, így Gegéékhez csapódtam és együtt ment át a kis DK csipet csapat a villamossal Budára. :) Tök jó kis kaland volt! :))))) 

A többiek a 30 km-esek startjánál leváltak, sok sikert kívántunk egymásnak, én pedig sétáltam tovább a váltópontomra.

Találkoztam egy DK-s csapattársammal a váltóponton, vele beszélgettünk picit, aztán még wc-re is el tudtam menni, de utána figyelni kezdtem a Zsuzsit, mert már érkeztek a futók. Közben befutott Zsuzsi párja, Zoli is, aki mint megbeszéltük, már vagy ötször hivott a magyar telefonomon, amit én sikeresen a széldzsekimben hagytam, ami pedig Bogeszéknál volt és a következő váltóponton várt, ahova be kellett érkeznem. :) Zoli figyelte Zsuzsit és abban maradtunk, hogy int, ha érkezik, mert akkor kiugrok a váltózónába , hogy észrevegyen. :) Zsuzsi befutott, én kiugrottam, gyors átraktam a chipet a lábamra és indultunk is. Zsuzsi nagyon ügyesen futott, de mondta, hogy hajrá, húzzak bele, nekem csak 12 km volt a feladatom, míg neki akkor még hátra volt 31..... 

Óvatosan akartam indulni, de megint vitt a tömeg, azt vettem észre, hogy megint 5:30 lett az első km, úgyhogy onnantól picit próbáltam odafigyelni és lassítani, mert féltettem a lábamat... Futás közben több DK-s csapattársammal is összefutottam, jó volt őket látni és egy-egy szia, hajrá erejéig egymásra mosolyogni! :) 

Már kb. a második km után éreztem, hogy kezd meleg lenni, megkaptuk a reggeli szomorú idő után a meleget, ráadásul nagyon párás volt a levegő, akkor már még jobban felnéztem a maratont futó társaimra, hogy ennyire feladja az időjárás nekik a leckét a táv legyőzéséhez.... 

Mivel tudtam, hogy előttem nincs olyan sok km, élveztem minden méterét, figyeltem a szurkolókat, a zenekarokat, a futókat, a rakpartot, a hajókat, mindent. :) Igazi örömfutás volt. :) Valahol még Budán jó volt, mert valahonnan fentről lekiabált DK Enci apukája, hogy hajrááá DK, én pedig visszakiabáltam neki, hogy köszönöm és boldog szülinapot, mert pont aznap volt neki. :))) Utána még egy km-ig ezen vigyorogtam magamban. :)))) 

Frissíteni nem álltam meg, nem hiányzott, nyilván hosszabb távnál azért én is máshogy csináltam volna.... a budai rakpart nagyon hosszú volt, ráadásul nem is készültem fel igazán abból, hogy mit és hol is kell futnom, így fogalmam sem volt, hogy melyik hídon jutunk majd át a pesti oldalra. :) úgyhogy futottam a tömeg után. :D

A hídon átérve hihetetlen hangulatot csináltak Suhanj-os lányok, fiúk a szurkolásukkal, annyira jó volt őket látni, itt is köszönöm nekik!!! :) A pesti rakparton is futottunk egy jó darabot, volt benne egy fordító is, nehogy unalmas legyen... :) de akkor már láttam, hogy a javán túl vagyok, nemsokára megérkezek Mouradhoz és vége a szakaszomnak. :) 

 

Ahogy befutottam a váltózónába, bemondták a csapatunk nevét, Mourad kipattant elém, átraktuk a chipet és indult is tovább Bogesz felé, én pedig felnyaláboltam a széldzsekimet és egy tiszta polót, megkaptam a befutocsomagomat, picit beszélgettem még DK csapattársakkal és elindultam Robertához a Hősök terére. :)
/Végül 12,3 km lett a futásom 1:11:26 alatt, ami olyan 5:55-ös átlagtempó, elégedett vagyok. :) /

Odacsapódtam a Suhanj-os szurkolókhoz, még egyszer megköszöntem nekik a jó hangulatot és földalattival visszajutottunk az 56-osok teréhez. 
Robertával megkerestük egymást, lepakoltunk a kocsiba és visszamentünk várni a többieket.

Érkeztek szépen befelé a 30 km -t és a maratont teljesítők, a 39. km-nél táboroztunk le és ott vártuk a többieket. Először Bogesz érkezett, nem fázott ő sem :))) , nagyon meleg lett már addigra. Megbeszéltük Robertával, hogy beállok Bogeszhez az utolsó 500 méterre és együtt futunk be a célba, jó volt kézenfogva áthaladni a célkapun, megcsináltuk, a csapatunk 4 óra 14 perc 46 másodperc alatt teljesített a teljes távot! :)


 

Megkaptuk a csapat érmeit, Bogesz a befutócsomagját, és visszamentünk Robertához várni a többieket és drukkolni nekik az utolsó két kilométerre. :) 

Szépen sorban érkezett Ricsi (akit nem láttunk olyan szélvész volt :D ), Zsuzsi, majd Milu is. :) Megdolgoztak az érmükért rendesen, minden elismerésem, nekem ők HŐSÖK , így nagy betűvel!!!!

Még elkaptuk Moncsit is, DK csapattársunkat is, első maratonista volt ,az utolsó kilométereknél buzdítottuk, hajráztunk neki, ő is szépen beért, büszke vagyok rá is nagyon, tudom, hogy honnan indult, pont ezért nézek fel rá is!!!! 

 Gratuláltunk mindenkinek, kipihegtük magunkat (mondjuk nekünk nem volt sok mindent kipihegnünk, ellenben Miluékkal, akik szépen megküzdöttek a maraton alatt...), és lassan elindultunk hazafelé. :) 

Örülök, hogy idén ott lehettem én is ezen a futáson, tavaly nem jutottam haza, viszont szolidaritásból életem második félmaratonját futottam Bécs mellett és a többiekre gondoltam. :) Idén ott lehettem és megfertőzödtem... eddig úgy terveztem, hogy Bécsben fogom lefutni életem első maratonját, de változott a terv: Pesten fogom, a szurkolók, a barátok, a DK csapat miatt!!!! A jövő évi célom eldöntve: le szeretném győzni az újabb határomat, kezdődhet a felkészülés!!!! 

Első lépés: teljes regenerálódás a sérülésből, mert még mindig nem vagyok 100 %-os..... de valamit valamiért! :)

2013. október 12., szombat

SPAR maraton

Holnap fél 10-től újra úton leszek, most a Küzdj az álmodért! csapattal futunk egy maraton stafétát négyen. :) 

Zsuzsi, aki eleve maratont fut, lesz az első futónk, aztán futok én 12,4 km-t, majd Bogesz sógora vált engem és a végén Bogesz fut és ér be a célba és szedi össze nekünk az érmeket. :)))) 

Startszámok már csak ránk várnak, az időjárás is tökéletesnek ígérkezik. :) 

Jót futunk holnap is!!! 

 

Hajrááá Budapest!!!!! :))) 

2013. október 6., vasárnap

Őszi futás Königstettenben

Két év után újra ellátogattam Königstettenbe az őszi futásra.

Két éve Edit barátnőm hívta fel a figyelmemet erre a futásra, Bécstől jó háromnegyed órára van Königstetten autóval, de jópofa versenynek tűnt, így jelentkeztünk és futottunk egy jót. Ráadásul, mivel a kategóriámban nem indultak sokan, így sikerült egy kupát is nyernem, második lettem a korcsoportomban, pedig nem is futottam olyan űridőt, 59:50 körül értem be, éppen az egy órán belül lett meg a 10 km.

Tavaly aztán nem mentünk át Edittel, de idén épp időben jött velem szemben az esemény leírása, így jelentkeztem és Timi is jelezte, hogy jönne szívesen, úgyhogy őt is beneveztem.

Benny Omáéknál aludt a hétvégén, sajnos az időjárás nem a legjobban alakult, nagyon fújt a szél, hideg volt, sok kedvünk még nem volt a futáshoz Timivel, mikor 3 előtt érte mentem. :) Nem egész fél óra alatt átértünk tőlük Königstettenbe, felvettük a startszámot és a sok ajándékot, amit a szponzorok adtak és készülődtünk a fél 5-ös startra. Vaciláltunk, hogy miben fussunk, hogy ne legyen sem melegünk és ne is fázzunk, végül én egy hosszu ujjú felsőt, a DK trikómat és egy mellényt vettem fel, thermo futógatyában és sapiban futottam. 


Fél ötkor elrajtoltunk, egy mini kört kellett futni a templom körül, és öt nagyot a környező utcákban, amik le voltak zárva és helyi lakosok vigyáztak a rendre és osztogattak vizet, frissítőket. :) 

Már két éve is "szivatott" minket két utca között egy kellemetlen emelkedő, ez idén is ugyanígy volt, a kör ugyanaz volt, mint két éve... Mivel kicsit náthás voltam az előtte lévő napokban és fájt a torkom, fogalmam sem volt, hogy milyen formában leszek, de jól indultam, megint ment az 5:30 alatt simán az első két km. Éreztem azért, hogy nehezebben mozgok, de nem volt vészes, beálltam egy tempóra és próbáltam azt tartani, bár körről körre megéreztem az emelkedőt, hogy egyre nehezebben futok fel rajta, a negyediknél már örültem, hogy egy kör és vége. :) 

Kb. a harmadik körnél már leelőzött az első futó, egy kenyai pasi, úgy szedte a lábait, hogy nézni is alig lehetett, mert hamar eltűnt a szemeim elől. :)))) kicsit demotiváló volt, mert két éve tényleg inkább csak hobbifutás volt, idén azért elég sokan lehagytak minket már a harmadik és a negyedik körben.

Mikor én a negyedik kört befejeztem, akkor ért be az első kettő csajszi is, hihetetlen, hogy mennyire gyorsan tudnak futni.... 

Azért az ötödik körben már örültem, hogy az utolsó, kellemetlen volt a szél, pont az emelkedőnél kapott el minket mindig. :( 

Azért az utolsó kilométerre még maradt erőm, hogy kicsit belehúzzak, főleg, mikor láttam, hogy ha összekapom magam, akkor megdönthetem 10 km-re az eddigi személyes rekordomat, az 57:09-et, amit a DM női futáson értem el május végén. Az utolsó kb. kétszáz méter már lejtőn ment, ott kicsit hagytam magam repülni :) , és végül 56:20 perc alatt beértem a célba, új személyes rekord született, ráadásul egy emelkedőkkel tarkított 10 km-en!!!! :)))) 


Timi már bent volt a célban, ő is személyes rekordot ért el, 52:30 alatt beért!!!!! Nagyon büszke vagyok rá is!!!! 

Mivel átfagytunk, gyorsan átvettük a száraz felsőnket, nehogy megfázzunk, pihegtünk kicsit, és örömködtünk a kis medálnak, amit kaptunk. :) befutott Timi férje és kisfia is, közben lekérdeztük az eredményeket, de sajnos kicsúsztunk a sok UFO csajszi miatt a dobogóról, úgyhogy inkább a hazamenetel mellett döntöttünk, hogy még bele tudjunk huppanni egy kád forró vízbe. :) 

Fotózkodtunk párat, aztán elindultunk haza, egy újabb jó élménnyel gazdagabban!!! :) 


 
 

Most megint egy hét pihi a SPAR-ig, ahol váltót futunk Bogesszel, a Küzdj az álmodért! csapat megint együtt lesz egy futás erejéig! ;) Már várom nagyon!!! :) 


2013. október 2., szerda

Vienna Night Run 2013

Új rekord született!!!! :)

Kicsit nehézkesen indult az idei Night Run futás, de annál jobb lett a vége, nekem tetszett! :)

Tavalyelőtt egyedül voltam ezen a rendezvényen, tavaly Edit barátnőmmel futottunk, idén pedig már időben szóltam Petrának és Timinek is, hogy ha van kedvük, jöjjenek ők is futni velünk, mert jó kis rendezvény ez az éjszakai futás. 

5 km-t kell futni a belvárosban, ilyenkor lezárják a híres Ring-et, ahol a villamosok is járnak és csakis a futóké az utca. Gyönyörűen ki van világítva a legtöbb épület, szól a zene kilométerenként, lelkes szurkolók álldogálnak sorban, tényleg jó kis futás szokott lenni.

Hétfő délután munka után rögtön mentem a startcuccokért, de idén valamit nagyon elbénáztak a szervezéssel, mert óriási tumultus volt már kezdettől fogva a Városházánál, az emberek morogtak, idegeskedtek, káosz káosz hátán, nekem is jó egy órán át tartott minden cuccunkat felvenni, aztán siettem is hazafele Bennyhez. Sajnos Timiék nem jártak ennyire jól, Petra is jó egy órát, Timi 130 percet várt, mire megkapták a csomagjaikat. 

Voltak futók, akiknek elment a kedvük az egész rendezvénytől és nem vették fel a startszámot, sőt, voltak olyanok is, akik felvették, de az időmérő chipet már nem, így sokan anélkül futottak, így nincs hivatalos eredményük. :(

Kedden már odamentem este 7-re a belvárosba, úgy volt, hogy korábban találkozunk Editékkel, de végül előbb befutott Petra és Timi is, aztán jött Edit és Gabi is. :) Gyors fotózkodás, öltözködés, aztán Petrának már indulnia kellett, az ő startja 20:15-re volt kiírva. 








Befutottak a tesómék is, ők vigyáztak a cuccainkra, míg Petra elstartolt, vaciláltunk Timivel, hogy mennyire legyünk beöltözve, miben fussunk, végül én levettem a dzsekit is, sapkát felvettem, bár később zavart, de start előtt még fáztunk, nehéz volt eldönteni, hogy mennyire lesz melegünk futás közben. 

Újabb fotózkodás, aztán indultunk is a startzónába. :) 


Rengetegen voltak, de idén egy fokkal jobban ment a szinek szerinti startzóna, bár azért voltak eltévedt futók is, de sebaj. :) A mi rajtunk 20:40 helyett jó 20:55 körül lett végül, de jó volt végre nekilódulni. :) Csippantak a telefonok, garminok, és hajrá!!! :)

A bal szélén futottam, már ismertem a villamos sínek körüli szakaszokat, tavaly és tavalyelőtt is ott futottam, lehetett egész jól előzgetni, haladni. Az első km-t megint sikerült 5 perc alatt összehoznom, valahogy azt a részt mindig felpörögve futom. :) Éreztem, hogy jobb lesz lassítani, mert megint elfutom az elejét, közben láttam, hogy Timi turbóra kapcsol, csak úgy szlalomozott a futók között, nagyon ügyesen ment. :) 

A harmadik kilométerig megint nagyon jól ment, aztán jött az oldalszúrás, szinte ugyanakkor, mint tavaly... lassítottam kicsit, de nem akartam belesétálni, csak lassabban futottam picit. Jó egy kilométert szúrt, de addigra már elértük az Operát és tudtam, hogy már nincs sok hátra. Picit nehezen mozogtam a lábaim, éreztem azt az egy hét kihagyást, de vitt a lendület, a sok jó gondolat, amin futás közben agyalgattam magamban. :) a Parlament előtt a kanyarban már egyre hangosabban hallottam a zenét, láttam a célkaput, és mintha valaki kézenfogott volna, újra erőre kaptam és belehúztam a végébe. :) Tesómék kiabáltak a széléről, már Petra is ott volt velük, én pedig átszáguldottam a célkapun és ránéztem az órára: 26:43..... végre 27 perc alatt beértem!!!!! Vigyorogtam csak, mint a vadalma, nagyon jó érzés volt elérni egy újabb kitűzött célt!!! :) 

Két éve próbálom az 5 km-es versenyeken 27 perc alá letornázni az időmet, de nem sikerült. 27:05, 27:04 volt eddig a két legjobb időm... és most sikerült!!! :) Nagyon örültem neki! 

Már Timi is bent volt a célban, a megbeszélt helyen találkoztunk a többiekkel, gyorsan felöltöztünk, mert újra elkezdtünk fázni és kis traccsparty után mindenki elindult hazafelé. :) Összességében szerint jó kis futás volt, én jól éreztem magam, jövőre megint ott leszek!!! :) 

És már fent van az eredmény is a rendezvény honlapján, ami szerint a hivatalos időm 26:42 lett és szerintem jól végeztem az összesítésben is, elégedett vagyok. :) 


14048-ból (ennyien futottak chippel) az 5019. lettem, a nők között 7511-ből a 1257., és a korcsoportomban pedig 6363-ból a 1127. :)  
Jól tippeltem, mikor ma azt mondtam, hogy az első harmadban benne vagyok. :))) 

Most pár nap pihi, aztán szombaton megyünk Timivel Königstettenbe futni, két év után újra ott leszek az őszi futáson, ott nyertem a kupát annak idején. :) 

Jövő hétvégén pedig SPAR maraton Budapesten, ma végre fix lett a nevezésünk, újra együtt a Küzdj az álmodért! csapat, Bogesz, a sógora és én futjuk le a 42 kilométert, én két szakaszt bevállaltam. :) Jóóóó lesz, ráadásul a vaDKörték csapattagjaink is jönnek mind + sok DK csapattagunk is ott lesz, igazi futóbuli lesz! :)