2012. július 26., csütörtök

Ez + az

Nem unatkoztunk az elmúlt napokban sem....

Most néztem, hogy múlt hétfőn írtam utoljára, azóta történt ez-az.

Először is hétvégére hazamentünk, szombaton indultunk, nálam pedig aznap este "megérkezett" a migrén, ami vasárnap reggel tetőzött, pont, mikor épp készülni akartam a blogos csajokkal szervezett talira Pestre.

Reggeliztem, bevettem a gyógyszert és mire Roberta barátnőm odaért, igyekeztem összekaparni magam, mert nem akartam otthon maradni. Végül szerencsésen felértünk Pestre és addigra aránylag le is tompult a fájdalom, így csak a szemem alatti extrém karikák jelezték, hogy nem vagyok teljesen a topon. :)

Jó kis nap volt, ebédeltünk egyet, aztán irány a starbucks, ahol egy zsírszegény muffint és egy nagy tejeskávét is benyomtam. :)))) Ott volt Cath kislánya is, Léna, szerintem mindenki nevében elmondhatom, hogy ő vitte a pálmát aznap. :))) Először édesen aludt, de bármikor rezdült egyet, mindenki egyből odanézett a kis hercegnőre. :)))) Délután 4 után indultunk haza, én még utána a decathlonban is mentem egy kört.

Hétfőn végre fodrásznál is voltam, már nagyon gáz volt a fejem és most megint a rövid haj mellett döntöttem, meguntam a "hosszút", már megint csak a gond volt vele, folyton elcsatoltam, annak pedig nem sok értelmét találtam. Most újra "anitás", rövid, világos vörös és szőke. :))))

Vittem a futócipőmet is, de mivel még kedden is tompán fájt a fejem, így otthon mellőztem minden sportot, de ma reggel 6-kor már végre lejutottam és nagyon jó volt, eltekintve attól, hogy kb. 6 km-nél iszonyatosan beszúrt az oldalam, de nem úgy, ahogy néha a levegő miatt szúr, hanem kellemetlenebbül, így a tervezett 10 km-t leszűkítettem 8-ra, ennyi pont elég volt, mert csak szenvedtem volna tovább. Majd talán holnap még lemegyek.

Kedden jöttünk vissza, anyáék autójával, az én autómat apa akarta eladni Pesten, de aztán épp, hogy indult volna vele Pestre, egy ismerős kereskedő félúton lecsapott rá és megvette a fiának. Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan elmegy a kis autóm, ráadásul sajnos sokat bukok rajta a hülye hitel miatt, de most már mindegy....

Tegnap már nekiálltunk itt kint autókat nézegetni, volt egy autó, amit már két hete mindig vissza-visszakerestem a neten, mert szerelem volt első látásra... tegnap ott akartam kezdeni, hogy azt nézzük meg elsőre, és a szerelem csak fokozódott. :))) A kereskedő engedett az árból, megnéztük, nagyon jó állapotban van, ma is még visszamegyünk, mert tegnap szakadt az eső, így nem tudtuk kipróbálni rendesen, de hátha ma ezt még összehozhatjuk és akkor aláírom a papírokat, jövő héten pedig elhozom.... már nagyon várom!!!!

Holnap pedig megint megyünk haza, most jön a tesóm is, keddig maradunk, P őrzi a házat, neki néha dolgoznia is kell. A hétvégén tervben van barátnős beülős este, kerti főzöcske, barátok látogatása, kozmetikus, szóval megint nem fogunk unatkozni. :) És persze még a kocsi eladási mizéria is, még a sok papírmunka... Lesz pörgés rendesen. :)))

A súlyomat tartottam most, se le, se fel, de most nem is figyeltem annyira arra, hogy mit mikor eszek. Még kb. két kilót kellene ledolgoznom, de a három még jobb lenne. :))) majd meglátjuk, hogy mi sikerül belőle.

Lassan indul a nap, reggelizünk, aztán irány az autókereskedés.... kellemes napot Nektek is!!!! :)

2012. július 16., hétfő

Negatív kontra pozitív

Negatív futóélmény után ma jött egy pozitiv :)

Tegnap motiváltan, eltökélten öltöztem be a futócuccomba, terveim szerint egy hosszabbat készültem futni, de az első öt percben egy hülye gyerek keresztül húzta a számításaimat...

Lassan már három éve futok, de még semmilyen negatív dolog nem ért, itt kint Bécsben kifejezetten barátságosak a többi futók is, köszönnek, intenek, mosolyognak, legyen az korán reggel, napközben vagy este. Soha nem gondoltam arra, hogy bármikor is történhet valami, ami megzavarná azt a kikapcsolódásomat, amit egy-egy futás alatt élek át.

Na, tegnap ez is eljött, ugyanis még vaciláltam, hogy merre induljak, hogy legyen a nagy kör, így először egy tókörrel kezdtem, onnan terveztem lekanyarodni a nagyobb köröm felé. Még a felénél sem jártam, kb. hat perce futottam, mikor előttem ment egy kb. 20 év körüli gyerek, aki furcsán sandítgatott hátra, de nem foglalkoztam vele, elfutottam mellette. Illetve futottam VOLNA, ha a gyerek nem áll neki velem futni.. jött mellettem és közben oda-odafordult hozzám.... Na, remek. Először próbáltam ignorálni, hátha lekopik, aztán megálltam a buszmegállónál, ő is megállt, elindultam, ő is elindult, átmentem a másik oldalra, ő is átjött, visszamentem, ő is visszament. Gyorsítottam, ő is gyorsított.... na, akkor már agyaltam, hogy mit is csináljak, persze senki olyat nem láttam, aki segített volna. Jött egy rész, ahol jobbra ment befelé egy utca, ott megálltam és ránéztem, mondtam neki, hogy most már elég lesz, mehet a dolgára. Nézett rám hülyén a bamba fejével, hogy mi lesz elég??? Mondtam, hogy nem kérek kíséretet, mehet a dolgára. Erre a nulla IQ-jával mondta, hogy úgyis lekanyarodik jobbra és egyébként ő egy boxoló. Na, és akkor mi van?!?!? Elindult jobbra, de előtte még megfogta a seggemet és még visszaszólt, hogy jóóóó, jóóóóó baby! A marhája, komolyan felhúzott. Már majdnem hazajöttem, de közben arra gondoltam, hogy nehogy már egy ilyen kis majom elrontsa a futásomat, úgyhogy maradtam, de nem kanyarodtam le a nagy kör felé, mert pont abba az irányba indult a kis hülye gyerek, nem akartam vele újra összefutni a másik oldalon. Úgyhogy maradtam a tó körül, így is 9,55 km-t sikerült 1 óra 5 perc alatt futnom.

Utána még bringával mentem dolgozni, így 5,5 km tekerés is volt tegnapra oda-vissza.

Ma vaciláltam, hogy menjek futni vagy ne, de mivel kedden és szerdán délelőttös leszek, így ott eleve kiesik a futás, úgyhogy Bennyt elvittem oviba, bevásároltam és utána beöltöztem megint a futócuccba, és irány a nagy kör, remélve, hogy ma nem rontja el semmi az élményemet.

Az utóbbi időben a "búvárruhában" futok, érzem is a hatását, szerintem szépen alakul megint a problémás területeken a "puding testem." :))) Az új cipőm egy álom, annyira jól megy benne a futás, hogy tényleg mindig többet és többet akarok kihozni magamból. Ma az időjárás is kellemes futóidő, nincs dög meleg, kicsit hűvös van,  a végére picit az eső is elkapott, de legalább felfrissültem. :)

Jó tempóval voltam végig, 160 körül volt a pulzusom végig és jól bírtam szusszal is. Ezt a kört már régen futottam, de tudtam, hogy meg van a 10 km, ezért akartam ma mindenképp végig futni. Végül 1 óra 4 perc lett az időm és 10,62 km, elégedett vagyok. :))) régen futottam már ilyen jól versenyen kívül, itthon mindig kényelmes tempóval szoktam kocogni, de ma beleadtam apait-anyait és talán a tegnapi nap negativ élménye is kicsit bennem volt, amit ma kiszaladtam magamból. :))))

Megint egymásra hangolódtunk a futással, alig várom, hogy húzhassam a cipőmet és induljak! Ez köszönhető az új cipőmnek, a DK futóközösségnek és az újra fogyatkozó súlyomnak, mert most az a célom, hogy egy hónap múlva Szigligeten ugyanúgy álljon rajtam ez a lila gatya, mint két éve, amikor is 62 kg voltam. :))))
Most ez a motivációs fotóm, kint van a hűtőajtón. :))))



2012. július 14., szombat

Èletjel

Minden oké, csak a héten többet dolgozok...

Mivel annyira akartam menni julius elsején az erdei futásra, így elcseréltem azt a napomat, ezért ezen a héten négyszer leszek délutános és egyszer délelöttös voltam, belehúztam a melóba... Bár egyre jobban érzem, hogy újabb kihívásra van szükségem munka terén is, úgyhogy nézelödök, hátha találok valamit, amiért érdemes lenne lépni innen tovább...

Különösebb dolog nem történt a héten, azon kivül, hogy voltam kétszer reggel futni és készülök még holnap is. Most, hogy picit hült a levegö, reggel majdnem fázok is, mikor 6-kor elindulok a szokásos körömre. De pár km után azért már nincs gond, dolgozik a pulzus rendesen. :)))) Holnap, ha minden jól megy, akkor egy nagyobb futást tervezek, csak ne essen az esö... mert ma eljöttem bringával dolgozni, és kb. fél óra múlva szakadni kezdett az esö és csak nemrég hagyta abba, úgyhogy reménykedek, hogy hazafelé is bringával tudok majd menni. Az autót csak tényleg akkor használom, ha nagyon gáz az idö, mint pl. tegnap, egész délelött szakadt az esö... remek nyár. :/

Ami még a héten történt, és említésre méltó, hogy rátaláltam a DK futóközösségre, és csak ajánlani tudom minden futás után érdeklödönek... Nem tudom, hogy láttátok e vasárnap a Napló adását, amiben Vizl Péter nagy fogyásáról volt szó. Na, abban a riportban is említették a DK csoportot, én elötte kb. két nappal csatlakoztam hozzájuk, Gergö blogjából találtam rájuk.

DK, alias Dagadt Köcsög egy fiatal srác, akinek elege lett a túlsúlyából, és belevágott az életmódváltásba, diétázott és futni kezdett. Elöször persze nehezen ment neki, de nem adta fel, lassan, de biztosan egyre többet tudott kocogni, a gyaloglások rövidültek, és a kilók is elindultak lefelé. Erröl az élményéröl egy blogot vezetett (http://www.dagadtkocsog.blog.hu/) , aztán rátalált egy futóközösségre, ami most már egy saját DK futóközösséggé nötte ki magát. Több száz tagja van a csapatnak, akikben egy a közös: a futás szeretete. Nem számit, hogy hány kg az ember, nem számit, hogy lassan kocog, a lényeg, hogy fut, próbálkozik.

Nagyon jó kis csapat, váltókban indulnak különféle eseményeken, legutóbb pl. az Ultrabalaton futáson teljesítették az egész távot több csapatban!!! Példamutató emberek, minden tiszteletem az övéké és örülök, hogy most már én is csapattag vagyok! Facebookon található a csoportjuk egyébként, akit érdekel, szívböl ajánlom öket!!!!

Emlékszem, Siófokon Panni mutatta meg Gergöt, akkor hallottam elöször a "Dagadt Köcsögröl". :) A polójára már akkor felfigyeltem, és a verseny alatt meglepödve láttam, hogy elég sok futón hasonló poló volt, de akkor még nem értettem, hogy mi lehet, az a "DK - egy csapat vagyunk" felirat...

Aztán a juniusi, bécsi nöi futáson is elfutott mellettem pár magyar lány, akiken ugyanilyen poló volt, akkor is néztem megint csak, hogy vajon mi lehet ez...

Remélem, hogy az öszi versenyeken már én is DK-s polóban fogok futni és büszkén fogom viselni. :)))

2012. július 7., szombat

Jó lesz!!

Jó lesz az új cipő, már második reggel kezdtem benne a napot a tó körül futva és egyre jobban élvezem. :)

Elsőnek még fura volt a nike free után, mert kicsit nehezebb és merevebbnek tűnt, akkor a tónál belül, terepen futottam 40 percet + lépcsőztem egy picit. :) Viszont érezhető simán, ahogy tartja a lábamat, amit még szoknom kell, de nem lesz rossz! :) 

Ma a nagyobb körömet futottam betonon, 6-kor indultam és 7 előtt értem haza, betonon érezhető a legjobban a különbség a két cipő között. Míg a free a "mezítlábas feelinget" adja, addig ez a cipő inkább pont a csapódásokat redukálja le, és nagyon jó volt betonon futni. Könnyedén szedtem a lábam, nem csapkodtam a talpam a földhöz, tényleg kényelmes volt, jót futottam benne. :) Szóval elégedett vagyok! :)))

Nem akarom lehúzni a nike cipőmet sem, mert ő is jó szolgálatot tett egy évig, de tény, hogy mivel az esetek nagyobb részében én betonon futok, ideje volt már egy másik cipő beszerzése, ráadásul mint kiderült, a lábtartásomnak is kell a speciálisan kialakított cipő. Ha csak hébe-hóba futkorásznék néha fél órákat, akkor valószínűleg nem érdekelne, de mivel most már a napjaim része lett a futás + a versenyek is, amik legtöbbje betonon való futást jelent, így tényleg jobb odafigyelnem arra, hogy mi van a lábamon. Nem szeretném az idei telet megint kezelésekkel tölteni. 

Viszont még mindig iszonyat meleg van, tegnap volt egy nagyobb vihar erre felénk, kellemesen lehűlt a levegő, de nem tartott sokáig, mert 7 órától már kezdődik a kánikula, úgyhogy fel kell kelnem időben, ha még kellemeset akarok futni. Legközelebb viszek magammal vizet, mert már fél 7-től éreztem, hogy jól esne egy korty víz. :))) 

Talán holnap is lemegyek + hétfőn, kedd-szerdán délelőttös leszek, akkor úgysem jutok le. :) Ja, ráadásul ma magamra cibáltam a "búvárruhámat" is, Kata juttatta eszembe, hogy bizony nekem olyan gatyám is van, így előkerestem és abban futottam ma reggel. Volt izzadás rendesen, de hátha megint kicsit rendbe szedi a problémás részeket a nyaralásra. :))))) 

Kellemes hétvégét kívánok Nektek, pihenjetek, strandoljatok! Én mindkét nap délutános leszek, de most nem is bánom annyira, mert bent legalább van klima (ha éppen működik :D ). :)))) 


2012. július 4., szerda

Új cipő...

esedékes volt már a futócipő csere és mint kiderült, az eddigi cipőm nagyon nem volt jó a lábamnak....

Eddig teljesen abban a hitben voltam, hogy a kezdő kis középkategóriás asics futócipőmet egy sokkal profibb futócipőre cseréltem le, mikor a nike free-t megvettem tavaly nyár végén és ma kiderült, hogy az egyik lehető legrosszabb cipőben futottam eddig, ami inkább fitnessre van kitalálva, mintsem futásra...

Egy ideje már nézegettem a lehetséges cipőket, de mivel megint 100-150 euróról van szó, ha már futócipőt veszek, így eldöntöttem, hogy ezúttal felkeresem Tony futóboltját, ami olyan, mint otthon a Spuri futóbolt, szakeladókkal, akik maguk is maratoni futók. Először Pestre készültem a Spuriba, de elég össze-vissza a nyitvatartásuk, nekem pedig nem sok időm van, ha otthon vagyok, így végül a bécsi futóboltot céloztam be és ma Szilvi barátnőm elkisért.

A belvárosban van az üzletük, már hosszú évek óta működnek, és csupa jókat olvastam róluk. Minden vásárlóra egy-egy eladó figyel, rászánják az időt, nagyon türelmesek. Vittem direkt sportzoknit is. :)

Ahogy beléptünk, máris jött egy fiatal srác, mint kiderült, neki is szép sport múltja van, félmaratont 1 óra 17 perc alatt futotta, világbajnok rövidtávú futó stb... szóval jó kezekbe kerültem. :)  Leültetett egy fotelbe, ő elém ült egy padra, amire rá tudtam tenni a lábamat és bevizsgálta, hogy milyen a formája, milyen a bokám stb... utána sétálnom kellett ide-oda, hogy meg tudja nézni előlről és hátulról is, ahogy a lábam a földet éri, aztán kocogni kellett. Utána ráállított az üzletben elhelyezett futópadra, felkapcsolt valamilyen lámpát és előttem egy monitoron láttam hátulról a lábaimat, bokámat, mert egy videókamera volt hátra beépítve. Ott már egyből mutatta, hogy bokasülyedésem van és enyhén befelé dőlnek a lábaim. Aztán elindította a futógépet először sétáltam, majd futottam és mint kiderült, ezt felvette a kamera, végig azt a részt,ahogy a lábam a futószalagra ért. Utána lassítva lejátszotta és kielemezte ezt is.

Majd újra leültünk és előhozott két modellt, amit a lábamra ajánlott. Amin meglepődtem, hogy Nike cipőt nem is ajánlott, sőt a Nike free cipőmet nagyon lehúzta, az inkább fitness cipő, de futáshoz, pláne félmaratonhoz egyáltalán nem ajánlott és az én lábformámra pedig abszolút nem. Max. 500 km-t ajánlott bennük futni, ha mégis futáshoz használjuk, amit én már régen túlléptem... szóval "remek" hír volt ezt hallani, pedig azt hittem, hogy profi cipőm van. :))))

Az első modell egy Saucony cipő volt, életemben nem hallottam még róla, a másik egy Asics volt, mindkettőnek ugyanolyan kidolgozása volt, nem hagyja befelé dőlni a lábamat futás közben. Mindkettő szuper volt felvéve, de ez a Saucony egy fokkal valahogy jobban bejött a lábamon. Aztán egyik lábamon az egyik fajta, a másikon a másik cipővel megint futnom kellett a futópadon, hogy kipróbáljam. Ott is a Saucony felé húztam, és Szilvi barátnőm is azt mondta, hogy ő is arra szavaz, mert hátulról nézve tényleg nem dőlt be benne a lábam.

Az asics 150 euró lett volna, a saucony 135. Érdekes volt, hogy a srác nem a drágábbra próbált rábeszélni, hanem ő is azt mondta, hogy ő is úgy látja, hogy ez lenne a befutó nekem. Úgyhogy végül megvettem ezt a számomra még ismeretlen márkájú cipőt, de most rákerestem gugliban és nagyon jó kritikákat olvastam róla. Úgyhogy megnyugodtam, hogy most már tényleg a lábamnak megfelelő cipőm van és alig várom, hogy kipróbálhassam. :)))

Ráadásul pink-fehér, ami eleve nagyon bejön. :)))) Úgyhogy most nagyon fel vagyok dobva, hogy végre szuper futócipőm van! :) Utána még a közeli esprit boltban sikerült kifognunk egy nagyon vagány, fehér chino gatyát, ami mindkettőnkön jól állt, így most egyennadrágunk van, mert olyan jól le volt árazva, hogy vétek lett volna ott hagyni. :)))

Jó napom volt nagyon. :) És mindenkinek, aki komolyan akarja venni a futást csak azt ajánlom, hogy egyszer menjen el egy ilyen szakboltba, nézesse meg a lábát és keressen annak megfelelő cipőt, amivel tényleg nem ront a helyzeten, hanem inkább kiküszöböli a rossz tartást, a megerőltetést stb...!!!!

Este még Péntek Enikő light intervallum tornáját is megcsináltam 4 körben, most rákattantam a tornára, tegnap reggel futással kezdtem a napot, aztán bringáztunk P-vel, és még este Péntek Enikőztem is. :) A meleg miatt duplán folyik rólam a víz, de nem baj, a lényeg, hogy amit kitűztem, el is érjem és egyenlőre jól haladok. :)

Most pedig még vasalás vár rám, sajnos már nem tudom megvárni, hogy enyhüljön az idő, mert óriásira nőtt a vasalásra váró hegy.... :))))

2012. július 1., vasárnap

Egy újabb rekord...

...de egy negatív rekord!! :(


Életem legrosszabb futásán vagyok túl, sajnos ez a nap nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna.


Ha még egyszer nyári futóversenyre akarok menni, akkor légyszi Ti is vágjatok fejbe, hogy észhez térjek, már nálam bolondabb már csak az a kb. 150 ember volt, akikkel részt vettünk a mai futóversenyen a kánikulában...

Bíztam benne, hogy reggel 10-kor még elviselhető lesz a meleg, hát tévedtem, iszonyatos volt. Minimális szellő lengedezett, de a hőség meg volt. Még az sem segített, hogy fák között futottunk, mert ha néha ki kellett jönnünk a napra, még jobban megdobott minket a hőség.

Frissítési lehetőség is csak 4 km-enként volt, tehát egyszer a 8 km alatt. Kevés ilyen melegben ez....

Reggel még vigyorogtam, és izgatott voltam, de már az első körnél éreztem, hogy ennek a fele sem tréfa, ez nagy küzdelem lesz. Először is fura volt az elején, hogy a pázsiton futottunk nagy részben, mindig azt figyeltem, nehogy kimenjen a bokám, mire végre megszoktam a terepet, addigra a melegtől szenvedtem. Pedig ugyanúgy ettem, mint a félmaraton verseny előtt, de nem volt elég ma sajnos.

Az első kört még séta nélkül megtettem, a 4 km-t, de az 5.nél már a feladást fontolgattam. Viszont mivel nagyon nehezen adok fel bármit, így végül győzött a kitartás, de már sokat belegyalogoltam. Kicsit szánalmasnak éreztem magam, hogy kifog rajtam 8 km, de estére már megnyugodtam, hogy ilyen is van...

Az utolsó km-t már tényleg végig szenvedtem és csak az volt a szemem előtt, hogy mindjárt vége... nem mondhatom el, hogy annyira élveztem volna, pedig maga a terepfutás tényleg tetszett, érdekes lett volna mondjuk ősszel vagy tavasszal... de nem július elsején 38 fokban..

Szóval rekord rossz időt futottam, 54 percet, de legalább beértem a célba. :)) Láttam, ahogy egy nőt futás alatt vitt el a mentő és láttam azt is, hogy sokan feladták a versenyt. Akkor nem is voltam olyan rossz. :D :D

Sokszor eszembe jutott ma a "küzdelem" alatt Benny keresztapukája, aki ma Klagenfurtban az Ironman versenyen indult, ahol 3,2 km-t úsztak, 180 km-t bringáztak és futottak egy maratont.... vajon ő hogy bírta a mai napot??? Remélem, hogy épségben van, egyenlőre még nem kaptunk róla hírt, azt mondta, hogy hétfőn jelentkezik. De nem lehetett neki sem egyszerű dolga ma.... :/

Mindegy, ez is megvolt, egy újabb lecke, amiből tanultam: SOHA TÖBBÉ NYÁRI VERSENY!!!! És még egy valamit eldöntöttem: a szeptemberi, pesti félmaratonon nem indulok, max. váltóban Bogival vagy Katával, de nem fogok tudni megint 6 hétig felkészülni ebben a melegben. Inkább majd a jövő áprilisi bécsire jelentkezek, az megint reális a felkészüléssel, még nincs olyan meleg. Mert azért egynek nagyon örültem futás alatt: nem fájt a lábam!!!!! :))))) Úgyhogy talán az rendbe jött, most majd megint óvatosan szoktatom vissza, kisebb körökkel és lassan emelve a távot.

Tesóm csinált pár képet, és talán majd lesz a rendezvény honlapján is a következő napokban, addig íme ez a pár:
Itt még vigyorogtam...


Még itt is, az első km környékén :)))



Itt már inkább csak próbáltam mutatni, hogy milyen happy minden :D



Itt pedig már örültem, hogy beestem a célba :D