Először is, köszönöm a segítségeteket a blog olvashatósága érdekében, most végre volt kis időm, így átállítottam a betűtípust, remélem, hogy mindenkinek olvashatóbb most már! :)
Jól esett az a pár komment is, amiben megerősítetek abban, hogy írjak tovább és hogy meg tudom csinálni újra a kitűzött célt, ígérem, hogy nem okozok csalódást, április 8-ra újra a régi vagy még jobb formámban leszek. ;) :) Ha nem futással, akkor mással, de megcsinálom!!!!
Holnap megyek vissza megint az ortopédiára, ami most jól is jön, mert most tényleg fáj is a derekam, bár azt hiszem, hogy ezt főleg magamnak és Tatarek Rezsinek köszönhetem, mert tegnap a 20 perc Réka has kevés volt és ráhúztam kétszer 10 perces Rezsi blokkot, az egyik direkt hátra dolgoztatott és mivel elég régen nem mozgattam meg a hátizmaimat, most rendesen bedurrantak. Először azt hittem, hogy ez "az" a derékfájás, ami az elcsúszott csigolya miatt van, bár általában futás után szoktam enyhén érezni, de végül leesett, hogy Rezsi barátomnak köszönhetem, mert nekem az izomláz általában mindig szinte kereken 24 órával később jön ki és tegnap ebéd után tornáztam, és ma is ebédre tetőzött a fájdalom.
Meséltem a csajoknak és Nyusz leírta, hogy Rezsi torna után neki is olyan fájdalmai vannak, mintha vesén rúgták volna, én pedig egyből ráismertem erre az érzésre, mert ugyanezt érzem. :)))) úgyhogy csak magamnak tudok gratulálni, de P rendes volt (bár nem mondtam neki, hogy rátornáztam :D), lóbalzsammal jó erősen átmasszírozott, azután tényleg jobb lett. :) még alvás előtt is elvileg kapok egy ilyen lóbalzsamos masszázst, bár bealudt a masszőröm. :D :D
Még tüsszenteni is fájt, rendesen rá kellett készülnöm arra, hogy "óvatosan" tüsszentsek. :))) Bennyt emelni is kissé darabosan tudom, de talán holnap már jobb lesz, majd az ortopédián amúgy is talán átnéznek már. Jó lenne, ha tudnának valamilyen kezeléssel segíteni vagy gyógytornával, de azzal a gondolattal már kezdek megbarátkozni, hogy a hosszú távú futásokat el kell felejtenem. Vagy még egy lehetőség van, a lassú tempóval kocogás, amikor nem az idő, hanem a teljesítmény, a táv megtétele a lényeg. Még kitalálom, egyenlőre szedjem össze magam egy kicsit és induljanak el a kilók megint lefelé... Első célnak máris tökéletes terv! :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése