2012. október 7., vasárnap

2. Marchfelder Halbmarathon

És nekem is a 2. félmaratonom....

Nagyon szerettem volna ma hazajutni a pesti SPAR maratonra, hogy a DK csapattal futhassak váltóban, de mivel most váltottam munkahelyet, így bizonytalan volt, hogy mikor hol kell lennem, dolgoznom, úgyhogy ez a tervem sajnos bedőlt...
 
Viszont mivel azt tudtam, hogy vasárnap TUTI szabadnapos vagyok, így körbenéztem a környéken lévő futóversenyek listáján, hátha találok valami érdekes versenyt, ahol én is futhatok és kicsit szolidarítok a többi futótársammal, így találtam erre a rendezvényre, ami tőlünk kb. negyed óra autóútra volt, Gross Enzersdorfban.
 
A kiírás szerint medál is járt a beérkezőknek és a táv 21,1 km volt, egy félmaraton, így eldöntöttem, hogy lesz, ami lesz, megpróbálom most ősszel is, nekifutok a második félmaratonomnak. :) az elsőt ugye  májusban Siófokon 2 óra 20 perc alatt futottam le, ahhoz képest mindenképp szerettem volna javítani, a 2 óra 15 percet lőttem be célnak mára.
 
Sajnos reggel már esővel kezdtük a napot, ami kicsit el is bizonytalanított, legszívesebben nem mentem volna, de mivel a tesóm is jött, így próbáltam lazának mutatni magam, hogy minden rendben lesz, úgyis eláll addigra az eső. :) Bajban voltam, hogy mit is vegyek fel, hogy ne ázzak el teljesen és melegem sem legyen, végül egy rövidujjú futópolót és az új kapucnis tschibos futódzsekimet vettem fel + baseball sapit, 3/4-es futógatyát és kompressziós zoknit, ami már a WINK-en is szerencsét hozott. :)
 
Már 10 óra előtt odaértünk, egy erdei út vezetett egy kis faházhoz, ami egy étterem volt, nyáron hangulatos lehet a nagy terasszal, sok bringás, kiránduló jár arrafelé. Felvettem a startszámot és üldögéltünk a padon, a tesóm teázott, én L-karnitinos vizet iszogattam és 10:40 körül megettem a banánomat, a szintén szerencsét hozó banánomat, ami a wink óta minden versenyen tradició. :) Reggelire két szelet teljes kiörlésű kenyeret ettem párizsival és sajttal, okosan reggeliztem.
 
3/4 11 körül úgy tűnt, hogy elállt az eső, így elkezdtem agyalni, hogy akkor miben is kellene futni, hogy lenne a legjobb és a legkényelmesebb. Gyors döntés: poló lesz, a kabátot a kocsiban hagyom, majd futás után jó lesz belebújni. Felszerelkeztem fülhallgató, rajtszám, övtáska a telefonnak, papirzsepinek és készülődtünk a starthoz. Ez nem volt nagy verseny, nem voltak felfújhatós start és célkapuk, nem volt nagy zene, stb, de a hangulat meg volt és a lelkesedésünk is. :)
 
Pontban 11-kor elstartoltunk, elköszöntem a tesómtól, csináltunk még "előtte" fotókat :D , aztán indultunk az erdőbe. :) Megnéztem én itthon a leírást és a térképet, de azt azért nem figyeltem meg 100 %-osan, hogy a táv legalább 80 %-a terepen megy végig, volt ott ma minden: töltésen futás, fűben, sárban, kavicson, földúton és a végén kis falvakban. :)))) Először fura volt a terepfutás és ehhez még hozzájött, hogy kb. húsz perc után újra rákezdett az eső, így onnantól kezdve esőben futottunk végig.
 
Előttem futott két idősebb pasi, ők is egy futóklubhoz tartoztak, vicces volt, mert az egyikőjük kb. az 5. km környékén megállt pisilni, így leelőztem, aztán mindig valahogy egymás mellé kerültünk, Konradnak hivták. :)))) Mivel én zenét hallgatok futás közben és szeretek egyedül lenni, így mindig megzavart, mikor hozzámszólt. :D Elmesélte, hogy ő tavaly 2 óra 30 percet futott, idén örülne a 2 óra 20-nak is, megbeszéltük, hogy egyenlőre jól tartjuk a tempót és azt is, hogy magyar vagyok és nem Ildikónak hivnak, mert szerinte minden magyar lányt Ildikónak hívnak. :D
 
A 9. km-nél volt egy frissítőpont, mert ott váltottak először azok, akik csapatban futották le a távot, de olyan hirtelen jött, és éppen jó időben voltam, hogy azt kihagytam és futottam tovább, jól lehagyva ezzel Konradot, aki megállt inni. :D :D Nem sokkal később lehagytam egy másik futótársát is, aki csak lesett, hogy elhúzok mellette. :D Egészen a 18. km-ig én mentem előttük, de ők kitartóak voltak és jöttek utánam ügyesen. :)))))
 
A következő két frissítőpontnál már megálltam picit inni + banánt ettem, ezzel mondjuk elment egy kis idő, de mindegy, ennyi kellett ahhoz, hogy tovább bírjam abban a tempóban.
 
Ugyanis kb. a 17. km-ig végig tartottam, hogy 6-6,5 percek alatt futom le az egy-egy kilométert, mindig azt figyeltem, hogy az aktuális km felfestésnél az időm osztható legyen hattal. :D :D Jó kis elfoglaltság volt, de így az idő is gyorsabban telt, hat percekre osztottam fel a távot. :)
 
A 18. km környékén kicsit unni kezdtem a futást, de akkor már tudtam, hogy kb. húsz percen belül már bent leszek a célban és milyen jó lesz. :) Főleg, hogy az órámra nézve még 2 óra alatt jártam bőven, így tudtam, hogy a 2 óra 15 perc simán reális, bele fogok férni, ha nem jön közbe semmi. :)
 
Aztán beelőzött Kondrad és a társa, de jófejek voltak és tartották előttem az iramot a célig. :) Még elterveztem, hogy majd az utolsó km-nél jól belehúzok, de mivel egy erdőn át mentünk, inkább arra figyeltem, hogy nehogy kimenjen a bokám, úgyhogy maradt a 6:30-as km sebesség végül. :)
 
A célbaérve már mikrofon is lett szerválva, abba mondták be az érkezők idején, a helyi tűzoltó bácsika osztotta a nyakunba az érmet, jó hangulat volt, az eső ellenére is. :) A végeredmény 2 óra 11 perc lett, ami majdnem 10, azaz TÍZ perccel lett jobb a májusi WINK félmaratonom idejénél!!!! :) És nem éreztem magam annyira fáradtnak, mint akkor, nem futottam el az elejét, végig kényelmes tempóval futottam, kb. 167-es átlagpulzussal. Jó futás volt és kellemes terep, tényleg öröm volt futni.
 
Minden egyes km-nél eszembe jutottak a futótársaim, Panni, Bogesz, Edina és a DK Team, tudtam, hogy ma ők is egy nagyon jót futnak, csak Pesten, és csak remélni tudtam, hogy náluk legalább nem esik az eső. :D :D De ezt a mai távot nekik is futottam, örülök, hogy megismerhettem őket!!!!  
 
Viszont azt megint eldöntöttem, hogy a maraton nem vonz, 42. km-t nem érzek (még) kihívásnak, unalmasnak találnám, de talán jövőre a 30 km-t még el tudom képzelni, hogy megpróbálom majd. De ami biztos, hogy a félmaratonok maradnak, negyedévente mondjuk egy, és megpróbálok még fejleszteni az időmön. :) Mert úgy látom, hogy tényleg sokat lehet fejlődni egy-egy nagyobb futás között, odafigyelve a pulzusra, nem széthajtani magunkat, hanem okosan és lelkesen. :)
 
Már így is egy álom vált valóra azzal, hogy 85 kilóról lefogytam, megszerettem a futást és most már a második félmaratoni futásomat mesélhetem el itt a blogomon. :)
 
 
 
 

3 megjegyzés:

Bogesz írta...

Szuper csaj vagy! rengeteget gondoltam rád tegnap! És örülök hogy ilyen ügye voltál, és ilyen idő ráadásul terepen!! Fantasztikus vagy!
Amúgy meg tegnap is váltót dutottunk ám együtt, mert én kb akkora értem be mikor te indultál. Ezt a pulzust tanulnom kéne, az enyém az egekben volt! De nem is ez a lényeg! :)
BÜSZKE VAGYOK RÁD!!!
és klassz a DK-s pólónk! remélem hamar megkapod!
Postázzák??? Vagy elhozzam neked és küldjem el??? Mondjuk ha lett volna eszem ezt tegnap kérdezem meg... de még megoldható! ;f

Catherine írta...

Nagyon ügyes vagy! Büszke vagyok Rád nagyon. :)

Névtelen írta...

Hеy There. І found уour blog usіng
msn. This is a very ωell ωrittеn аrticlе.

I'll make sure to bookmark it and return to read more of your useful info. Thanks for the post. I will certainly comeback.

Also visit my website - online payday loans
My page: Payday Loans