Elöször is csütörtökön indul a Balaton Szupermaraton, ahol a roaDKillers csapatunkkal részt veszünk a négy napos futáson. A szakaszokat leosztottuk, a startszámokat és a hátizsákokat Zoli ma felvette, 4044-es rajtszámú csapat leszünk, kérjük majd a drukkokat! :))))
Este már elkezdek pakolni a táskámba, hogy ne maradjon semmi itthon, mert onnan elég nehéz lenne hazaugrani az elfelejtett cuccokért. :) Az idöjárás is szimpatikusnak tünik, figyelem az idöképen is és a köpönyeg.hu oldalon is, remélem, hogy tényleg szerencsénk lesz és beválik az eddigi körforgás, hogy minden második évben lesz szép idö. :)
A derekam javul, de még nem teljesen az igazi, Andi hozott nekem tigristapaszt, most azokkal vagyok teleragasztva és pénteken a doki is irt fel egy gyógyszert + hütökrémet. Vasárnapra nekem is volt nevezésem a szokásos márciusi Wien Energie futásra, de nem indultam végül, bár még elötte éjszaka is vaciláltam, de aztán gyözött a józan eszem (ami néha azért szerencsére elöfordul az agyamban :D ). Nehéz volt azért látni Andiékat startolni és futni, de jövö héten három ember versenyét is kockáztatom, ha hülye vagyok és eszetlenül futok bele a nagyvilágba. Ùgyhogy szurkoltam és fotóztam. :) Ès Andi nagyon ügyes volt, büszke vagyok rá, 6:11-es átlaggal futotta a 6,8 km-t!!!!
A második célegyenes pedig az életemben értendö, az elmúlt hónapok agyalásai, lelki mélypontjai után év végén döntést hoztam és év elején teljesen biztos lettem a dolgomban, hogy el szeretnék válni. Februárban beadtuk a válópert és szerdán lesz a tárgyalás. Talán igaz, hogy a sérülések is lelki eredetüek voltak, lassan kezdem elhinni, bár akkor lassan már vége lehetne, mert a lelkem kezd teljesen megnyugodni. Persze még böven nincs vége a dolgoknak, mert a szerdai tárgyalás még csak az elsö lépcsö, ezután tudok majd lakást kérelmezni, ami akár hónapokig is eltarthat, de a fö lépés az, hogy el tudjunk békében válni. Mert erre törekszünk, hiszen van egy közös gyerekünk, aki mindkettönknek a legfontosabb.
A napokban olvastam egy ismerösömnél azt az idézetet, hogy "inkább élek egyedül, mint egy boldogtalan, üres kapcsolatban", ezzel teljesen egyetértek. Tudom, hogy nem lesz könnyü, minden kezdet nehéz és minden újrakezdés nehéz, de hiszek ebben az útban és fiatal vagyok még ahhoz, hogy benne maradjak valamiben, ami nem tesz boldoggá.
Maradunk Bécsben mindenképp, nekünk már itt van az életünk, szeretek itt élni, majd szépen kialakul egy új rendszer és minden apró darabka a helyére kerül.
Ùgyhogy induljon a hét, ami sok dolgot tartogat a számomra...... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése