A hét második fele

Kétszer kezdtem el irni még az elmult napokban, de aztán mindig megzavart valami. :)

ùgyhogy gyors összefoglalást irok inkább.

A hét második felét is aránylag jól tudtam tartani, már amennyire egy szülihéten tartani lehet magát az embernek. :) 

Ez a kajarendelés nagyon bejött, rászoktunk a kolléganömmel arra, hogy délben meleg kaját együnk, így jobban birom a napot is egy fokkal. A hétre megint rendeltem, alakul a rendszer.

Reggelire kávé, tizóraira gyümölcs, délben ebéd, délután és este inkább fehérjében gazdag kajákat eszek, föleg sajtot, zöldséget. 

Mozogni még nem kezdtem el, a térdem két napja kezd fájdalommentes lenni, ma megyek megint kontrollra, szerintem már lassan kezdhetem óvatosan terhelni. Lépcsökön már járok, ott már nem kell ugrandoznom, megy a normális lépcsözgetés is. Szóval megmaradok....

De futni még nem igazán fogok, a hétvégi füredi futást elengedtem. òvatosan probálkozok majd, lépésröl lépésre. 

Tegnap kint voltunk a Vienna city maratonon szurkolni Andival. Annyira jó volt a hangulat. Èrdekes módon viszont az nem is fájt annyira, hogy én nem futhattam ott velük, valahogy most ezt is máshogy tudom kezelni, elfogadtam, hogy lesérültem és kész. Itt futott Kokó is, neki mentünk három pontra is szurkolni és Petrának a Schwedenplatzhoz, ö váltót futott. Volt még pár magyar, aki ránk köszönt, mikor látták a kezünkben a "Run Hungary Run!!" feliratú papírt. :) 

Egyedül a 40. km után éreztem egy kicsit, hogy szeretném egyszer átélni ezt az érzést, ami a maratonistákban végig mehet a táv vége felé, mikor láttam egy fiút, aki sírva jött. Nem szenvedös sírásnak tünt, inkább annak, hogy akkor kezdte elhinni, mindjárt bent van a célban, megcsinálta!! Tuti elsö maratonista volt, én ismeretlenül is büszke voltam rá. Ezt az érzést szeretném egyszer átélni, az idejét nem tudom, egyenlöre nincs tervben, de egyszer mindenképp..... 

Kokó nagyon jó idöt futott, a tervét elérte, amiért Bécsbe jött. Végig mosolyogva futott, a végén pedig a magyar zászlóval futott be. 

Jó volt kint lenni, talán jövöre megint indulok rajta, még meglátom. Remélem nem ugyanezen a napon lesz a pesti vivicitta is, akkor talán megint sok DK társam kijön és tudunk futni együtt. Mert azért tavaly úgy volt kerek a történet, hogy ök is itt voltak. :)