Meglepetés!

Az történt, hogy mire beértem 3-ra dolgozni és mire újra felnéztem facebookra, addigra pár üzenet várt, amiben tanácsokat kérnek idegenek ahhoz, hogyan tudnának lefogyni. Mindenki egy Norbi update oldalon megjelent történetemre hivatkozott, ami még teljesen valós is, mert másfél évvel ezelőtt megjelent a történetem, csak ma kicsit nem értettem, hogy miért kapok ma egymás után több ilyen kérdést is... közben egy ismerősöm is üzenetben gratulált és két csoportban is azt olvastam, hogy megint fent vagyok az update oldalon.

Mivel már legalább egy éve sem Réka, sem Norbi oldalán nem vagyok fent, így az ilyen híreket nem igazán látom, max. elbeszélésből, ha valaki említ ott olvasott dolgokat, vagy ha ismerőseim továbbítanak fotókat, híreket tőlük. Olvasni tudom attól még az oldalt, hogy nem vagyok tag, de bevallom, azt sem igen szoktam, pont azért léptem ki, mert már kicsit sok lett nekem az önreklám...

Viszont amiről mindenképp szeretnék ITT írni, és azért ITT, mert ez az én oldalam, ahova azt írok, amit szeretnék, nem lesz törölve vagy nem fog "véletlenül" eltűnni, cenzúrázás miatt, szóval amiről írni akarok, az pár helyesbítés, illetve tény:

A történetemet a tavalyi nyaralásunk után, 2010. szeptemberében küldtem be Norbiéknak. Minden egyes betűje igaz, tényleg úgy fogytam le, hogy az update elvet vettem alapul, de nem annyira szigorúan, hogy az egész életemet csak aköré építsem fel. Voltak lazább napjaim is, de alapjában véve figyeltem arra, hogy mit mikor eszek. Aki olvasta a naplómat kezdetektől fogva, tudja, hogy mit és mennyire tartottam be, azért igyekeztem a nagy fogyás mellett ÉLNI is, és élvezni is egy-egy éttermezést, kirándulást, stb... és ezt a mai napig így teszem.

Maga az update elv szerintem jó, működőképes, bárki meg tudja csinálni, aki eldönti, nekiáll és kitart!! A titok a kitartásban és az akaraterőben rejlik. Nem Norbiban, nem a drága update termékekben, hanem bennünk!!! ÉN döntöm el, hogy este megeszem e a tábla csokit, vagy kibírom, hogy ne nyúljak hozzá!!! Csakis ÉN! Néha mosolyognom kell, mikor egy-egy fórumon fiatal lányok, idősebb asszonyok, vagy akár pasik is kódokat nézegetnek, és kétségbeesve kérdezgetik a többieket, hogy mi van, ha megevett két falat fánkot vagy jaj, 3 óra után 10 perccel csúszott le valami, amit csak 3-ig lehet enni.... azért ennyire szigorúan nem kell venni a dolgokat, itt az élő példa, hogy nem ez a lényeg! :)

Sokan egy-egy ilyen történetet olvasva "csodatitkokat" várnak, hogy majd elmondom a tutit nekik, mitől lehet ledobni csak úgy 10-20-30 kilót, de mikor leírom, hogy mit mivel ettem, vagy hogy mennyit mozogtam, akkor már nem is válaszolnak. Nincs csodatitok, csak mi vagyunk. Tudom, uncsi, de ez van. :)))) A legfontosabb, hogy HIGGY MAGADBAN!!! Hidd el, hogy meg tudod Te is csinálni! Én elhittem.... két barátnőm volt a húzóerőm és egy volt iskola társam! Ha ők meg tudták, akkor nehogy már én lúzer maradjak!!! Igenis megcsinálom! :) És megcsináltam....

Másfél éve tartom a súlyom, bár a cikk bevezetésében arra utalnak, hogy azóta még fogytam, ez nem így van, 60 kg-t tartottam most jó pár hónapig, de az elmúlt hónapokban kialakult gerincproblémák miatt kicsit hullámvölgybe kerültem, így most kb. öt kiló van rajtam, amit le kell majd megint dolgoznom, de nem keseredtem el és nem adom fel, mert tudom, hogy megcsinálom! :)

A kommentek között az is állt, hogy újra írtam, újra jelentkeztem, nos erről én nem tudok, pláne azért nem, mert már egy éve nem is vagyok tag a csoportban. :) De mindegy, fő a motiválás! :))) Félre ne értsetek, nem azzal van a bajom, hogy a példám másokra ösztönzőleg hathat vagy ilyesmi, inkább azzal, hogy egy másfél éves történet lett előhúzva a süllyesztőből, leporolva és most megint feldobva, mintha újdonság lenne!

Másfél év óta sok víz lefolyt a Dunán és én is máshogy látok dolgokat. Ugyanúgy figyelek az étkezéseimre, a sport, a mozgás a napjaim része lett, és igen, megszerettem a futást, olyan szinten, hogy idén több versenyen is részt vettem és már jövőre is tervben van egy-kettő program, amit nem szeretnék kihagyni. :) Lefogyni szerintem könnyebb, mint megtartani, mert amikor már súlytartás van, hajlamos az ember lazáskodni, és hamar elszaladhat a ló vele. Ilyenkor kell észnél lenni! :)

Az elmúlt hónapokban kiszélesedett a látóköröm, örömmel fedeztem fel a magyar piacokon más csökkentett szénhidráttartalmú készítményeket is, amiket könnyű webáruházból megrendelni, így ha látogatóba hazajárok, mindig feltöltöm az éléskamrámat velük. :) Sütni ezekből sütök, édesítővel, reformosítva,ha tésztát kívánok ebédre, akkor ezekből válogatok, tornáknál pedig nagy kedvencem lett Péntek Enikő is! :) Érdemes őt is kipróbálni, ha már unjátok a megszokott mozgásformákat.

Persze a legjobban futni szeretek, ő örök szerelem marad, remélem, hogy most már újra óvatosan hetente párszor le fogok jutni, mert azt az érzést semmi más nem tudja pótolni, a futást vagy megszereted, vagy örök ellenség marad... nekem szerencsére az első jött be, és imádom!!!! :)))

Hogy mit akartam ezzel a hosszúra sikeredett bejegyzéssel mondani? Először is azt, hogy köszönöm szépen mindenkinek a gratulációt, a dícséreteket, tényleg megleptek vele, hogy újra előhozták a történetet, a képeken tényleg én vagyok (bár az első kép egy kicsit torz szerintem :D ), és tényleg update termékek nélkül fogytam le, kizárólag az elv alapján, de azt sem 100 %-ban, csak körülbelülre betartva. Még egy nagyon fontos tény ehhez: NEM A LEGÚJABB kódokra figyelve, hanem az első kettő könyv alapján, én abban hiszek!!!!!! Amikor még a puffasztott rizs, az abonett és társai nem voltak "ősellenségek", én azokat vacsoráztam, mégis fogytam! Ja, és amikor még zabkorpában paníroztunk, mert az sem volt "tiltott". ;) :) Mert a legnagyott titok a mértékletességben, a mozgásban rejlik, nekem ez vált be!!!!

Bármit el tudunk érni, ha kellően hiszünk benne és magunkban is! Éppen ezért ki is tűztem én is a következő nagy állomást az életemben: 2012. április 15én én is ott leszek a bécsi maratoni startvonalnál és ha elsőre még nem is a maratoni távot, de a félmaratont mindenképp le fogom futni, mert képes vagyok rá!!!!!!