Első futómedál

az idei szezonban! :))))

Szuper versenyen vagyunk túl, bár én nem vagyok teljesen elégedett magammal, mert rontottam tavaly óta 3 percet.... ami pont ellenkezőleg kellett volna, hogy történjen, 3 percet javítanom kellett volna, de sebaj...

Tegnap lementem ebéd után kocogni egyet, tesztelni, hogy mennyire gáz a helyzet a torokfájásom miatt, már tegnap is lomhább voltam, ráadásul 1 órakor már kemény meleg is volt, de azért 6,9 km-t sikeresen lekocogtam 46 perc alatt. Reménykedtem, hogy a torokfájásom enyhül, de sajnos reggel iszonyatos fájdalomra ébredtem, úgyhogy a héten el szeretnék menni a házidokihoz is, mert már lassan két hete lesz, hogy fáj és nagyon kellemetlen. :(((

A tesóm, apukám és a nagynénémék ma fél 9-kor indultak a nordic walking versenyen, így ők korábban odamentek a versenyre. Mi Bennyvel és anyáéval fél 9 után indultunk, a beérkezésüket mindenképp meg akartuk nézni. :) Bennynek nagyon tetszett a feeling, ő is futott egyik lámpaoszloptól a másikig és vissza hozzánk, figyelte a készülődő emberkéket, jól elvolt.

Jól előre sétáltunk, hogy majd lássuk az érkező tesómékat, Benny megtanulta a "Hajrá Tante, hajrá Zsuzsi, hajrá Józsi, hajrá Papi!" kiálltásokat is, sőt készült a mi futásunkra is a "hajrá anya" és a "hajrá Edit" drukkolással. :))))

A starttól eltelt 1 óra elteltével felbukkant a húgom, aki ügyesen végig csinálta a távot, őt még le tudtam fotózni, aztán nekem már sietnem kellett a rajtomhoz. :)))

Mire észbe kaptam, már 9 óra 40 volt, akkor értek oda Edit barátnőmék is, akinek a startszáma nálam volt, gyorsan hátizsákot cseréltem a tesómmal, Editnek felszereltük a startszámát, de közben már hallottuk, hogy még két perc van a startig... kapkodtunk egy kicsit, nehezen találtuk meg, hogy hogy tudunk odamenni a starthoz, körbe kellett menni, akkor már visszaszámoltak az utolsó percben. A pulzusmérő órámat még el tudtam indítani, de a telefonommal ott bénáztam, így nagyon kapkodva indultunk. Nagyon meleg volt, így én már trikóban és polóban futottam, a széldzsekit levettem korábban. Végre beállítottam a telefonomat és nekivágtam előzgetni, ahogy szoktam. Akkor még úgy éreztem, hogy nem lesz gond....

Kb. a másfél kilométer után viszont éreztem, hogy a torkom miatt hülyén veszem a levegőt, aminek köszönhetően beszúrt az oldalam... úgyhogy lassítanom kellett, hogy visszatérjek a normális pulzustartományba és rendesen tudjak lélegezni... Ez aránylag sikerült is, de akkor már fájt a nyakam is és nehezen bírtam szusszal. De nem adtam fel, nem álltam meg.... a táv felénél poharakban vizet lehetett vinni, ott ittam két kortyot, mert már ki volt száradva a szám... Kb. 3 km-nél megint egy kisebb sokk ért, az utánunk negyed órával startoló félmaratonosok közül az első, gyorsabb futók leköröztek minket... hát köszi. :)))) De hajtottunk tovább.... viszont éreztem, hogy nem lesz meg a jobb idő sajnos. :( Akkor már csak arra hajtottam, hogy beérjek a célba egyben... :)

Amikor a 6-ost láttam a kilométer mutaton, akkor már megnyugodtam, hogy nincs sok hátra.... :) a telefonom gps-e amúgy többet mért, kb. 7,5 km-t, szóval lehet, hogy több volt ez, mint 6,8 km...

A célegyenesbe érve már megkönnyebbülést éreztem, hogy mindjárt beértem és megcsináltam. :))) A vége 41:27 perc lett, de a körülményekhez képest végülis rendben van... :) Edit barátnőm egy perccel utánam ért be, nagyon ügyes volt!!!!!! Megkaptuk az érmeket, kis elemózsiás szatyrot banánnal, túrós batyuval, szendviccsel, almával. :))) Jó verseny volt, szezonnyitónak tökéletes!!! Ilyen gyönyörű időjárással ráadásul! :)

Végül 432. helyezett lettem a 634 indulóból, és 55. lettem a korcsoportomban a 89-ből és 168. lettem 301 női indulóból. Annyira nem rossz...

http://results1.pentek-timing.at/results/show_results_detail.php?v=11742&b=2&s=3126

Utána összeszedtük anyáékat, Bennyt és lassan hazajöttünk. :)))

Azért a nordic walkingos családomról is sikerült egy csoportképet csinálniuk, míg én futottam:

Nagyon büszke vagyok rájuk is, mert hobbi szinten járnak hétvégente otthon nordic walkingolni, de most eljöttek erre a versenyre és ügyesen teljesítették ők is a távot!!!!!

Számomra annyi a mai verseny tapasztalata, hogy több dolgon kell változtatnom: újra vissza kell fogynom a "versenysúlyomra", mert 5 kg , az 5 kg, megérzi az ember futáskor nagyon is.... el kell mennem dokihoz a torkommal, mert ez nem állapot, és hetente legalább 3-4-szer le kell jutnom futni ahhoz, hogy fitt legyek. Ha tényleg le szeretném futni május 19-én Siófokon a félmaratont, akkor azt okosan és felkészülten kell!!! Másképp nem megy... márpedig le akarom futni!!! :))))) Úgyhogy a feladat adva van... a többi már csak rajtam múlik.... :)