2012. szeptember 14., péntek

Újra itthon...

rázódok vissza a hétköznapokba.

Mióta visszajöttünk ismét nem unatkozunk, másnap már mentem dolgozni, most az utolsó hetekre besűrüsödtek a munkanapjaim is, mivel még mindig nem találtak helyettünk új recepciósokat, ami miatt kicsit meg vagyunk szorulva személyzetileg... Mondjuk a főnökasszony szerintem annyira nem is izgulhat a szituáció miatt, holnap ugyanis a lányával Madeirára repül egy hétre.... megjegyzem, most jött meg hétvégén egy két hetes németországi bringás nyaralásból, szóval no comment.... de ezt a két hetet most már fél lábon is kihúzom, aztán jöhet az új motiváció, az új kihívás. :))))

Addig is amikor csak tehetem futócipőt húzok és játszok egy gondolattal, hogy három hét múlva futok egy nagyobb távot egy közeli versenyen, de még a következő két hétben meglátom, hogy mennyire vagyok formában. :)

Az időjárás nekem kedvez, imádom ezt az enyhébb időt, tegnap is csepergett az eső, de szerettem volna kicsit kikapcsolni, így futócuccot húztam és lementem egy kicsit futni... tényleg úgy indultam neki, hogy max. kb. egy órát futok. Figyeltem a pulzusra, nézelődtem, zenét hallgattam és az első 9 km kör után még nem volt kedvem hazajönni, így elindultam egy második körre. :) Nos, a vége 14,5 km lett 1 óra 40 perc alatt, de csak azért jöttem haza, mert éhes lettem, mivel nem vittem semmit inni, enni, mert nem hosszúra indultam neki. Nagyon jól ment, úgyhogy jövő hétre már célirányosan betervezek egy hosszabb futást megint. :)))

Kedden az Alte Donau felső részét futottam körbe, 10 km lett 64 perc alatt, imádom azt a környéket, olyan nyugodt és gyönyörű.

Talán még holnap is lejutok egy kis átmozgató edzésre, ha a tesóm este is bevállalja Bennyt. ;) :)

Jövő héten szombaton lesz a Reebok women's run futás, ott 8 km-t fogunk futni, jön Edit barátnőm is. Tavaly 42 perc alatt futottam le, amit a mai napig nem értek, hogy hogy sikerült.... szerintem valamit elmértek rendesen,mert idén a 6,8 km-t futottam le annyi idő alatt. Idén tuti, hogy lassabb leszek, de arra már rájöttem, hogy nem mindig az idő a legfontosabb, hanem jobb átélni, élvezni is a futás pillanatait is, és nem széthajtani magunkat.
Vasárnap is ez tetszett a pesti nike versenyen. :)

Úgyhogy futásra fel, itt a futóidőjárás, már nincs kifogás, hogy meleg van, rétegesen kell öltözni, feltankolni papírzsepivel, sapkával, aztán hajráááá! :)

Nincsenek megjegyzések: