2013. január 20., vasárnap

Futó lettem! :)

Azt hiszem, hogy ma végleg átestem a tűzkeresztségen és elmondhatom, hogy igazi futó vagyok!!!! :)

Sajnos ezen a héten esélyem sem volt lejutni futni, vagy dolgoztam, vagy Magyarországon voltunk temetésen, tegnap pedig Bennyvel kettesben voltunk, így maradt a hólapátolás, ugyanis a kocsival pénteken csak éppen becsusszantam egy parkolóhelyre, de mindenhol hó lett a kocsi körül, így tegnap beszereztünk egy hólapátot és délután körbetakarítottuk a kisautómat. :)
Rólam még tudni kell (ha még nem írtam volna elégszer :D ), hogy utálom a telet, a havat pláne, a kedvenc évszakom inkább a tavasz és az ősz, de a nyarat is szeretem. Viszont a téllel nem tudok megbarátkozni, utálom, hogy több kg ruhát magamra kell vennem, mert megfagyok, utálom, hogy az autókkal nem lehet rendesen járni, ha leesik a hó stb.... Szerencsére Benny nem rám ütött ezen a téren, mert neki nagyon bejön a hó, bár az ő korában még én is imádtam órák hosszat kint lenni a hóban, fetrengeni, szánkózni, bandázni.
Amióta futok, az ilyen havas időszakok kiestek az edzéseimből, mondjuk az első évben március környékén indultam neki a szabadban mozogni, először akkor is csak sétáltam, aztán felváltva sétáltam és kocogtam, majd kocogtam és futottam. De az elején csak sétáltam, akkor voltak néha hidegebb napok, de ekkora hó sosem volt.
Tavaly télen nem futottam, mert szétment a derekam és kezelésekre jártam februártól, ősztől pedig alig-alig futottam, meg is lett az eredménye, enyhe depi és + kilók formájában. De hóban futást akkor sem sikerült kipróbálni és hogy őszinte legyek, nem is vágytam rá. :))))
Aztán jött az elmúlt ősz, az új futócipőm és a két sikeres félmaraton. Szárnyakat kaptam és még jobban ráéreztem a futás örömére, alig vártam, hogy mehessek és rójjam a köröket. :) Megjött az ősz, semmi gond nem volt, rétegesen öltöztem és hajrá! :) Nem volt gond január elsején sem a Rabbit Run futáson tartani az elején a gyors tempót a többiekkel, simán megmásztuk a Citadellát Ildiékkel és a vége 16 km lett annak a körnek. :) Élveztem minden percét, attól függetlenül, hogy -3 fok volt. :) De hó nem volt akkor sem...
Ebben az évben eddig simán tudtam tartani, hogy ha lejutottam futni, akkor a minimum 10 km táv meg legyen. Nem esett nehezemre, simán ment. :)
Szépen gyűltek a kilométerek, de hó még akkor sem volt. :) általában, ha esett is kicsi, elolvadt, mire mentem futni. :D Szerencsém volt... ;)
Aztán elmúlt héten nem jutottam le és már nagyon hiányzott, de közben durván behavaztunk... Bécs durvább, mint otthon anyáéknál.... ennyi havat már régen láttam, talán Tirolban 2003 telén. :))))
Mára szabad délelőttöt kaptam, mert Opa elvitte Bennyt szánkózni és náluk ebédelt, így adott volt, hogy futni kellene.... de nagyon nehezen szedtem össze magam, a hátam közepére nem hiányzott a hóban futás. :) Aztán láttam, hogy Roberta barátnőm is készül le futni, gondoltam, nem ám, hogy én pedig itt punnyadok, ő pedig ilyen ügyes, hogy lemegy... úgyhogy én is gyorsan felöltöztem és nekiindultam, de még akkor is kb. nulla kedvvel. :)))) Beállítottam az endomondo-t a telefonomon, elindítottam a garmint + a zenéimet, aztán hajrá... gondoltam, majd futok arra, amerre el van takarítva a hó, de már az első méterek a tónál nehézségekbe ütköztek, mert ott pont nem volt eltakaritva... viszont nem is volt rossz a friss hóban futni. Fellelkesedtem, hogy ez nem is olyan rossz, mint hittem... persze nem tudtam gyors tempót tartani, de kényelmes kocogósat igen, 160-as átlagpulzussal, ami tökéletes. :) Úgyhogy így tettem meg az első tókört, ott kitapasztaltam, hogy hol van eltakarítva és hol nincs, felbátorodtam és mentem és mentem. :))) ma akár egy félmaratonnyi távot is le tudtam volna így kocogni, de nem akartam így terhelni magam egy hét kihagyás után. :)))
Szinte jobb volt a hóban futni, mint az eltakarított járdákon, mert azok részben csúsztak és ott csak totyogva tudtam áthaladni, viccesen nézhettem ki. :))) amúgy meglepően sokan voltak futók, szeretek itt futni a környéken, mert mindenki jó fej, intenek, mosolyognak. :))) Mert ők is tudják, hogy mit érzünk egy-egy ilyen futás alatt és után. ;)
A vége 15,3 km lett, 1 óra 47 perc alatt, kellemesen elfáradtam és utána nagyon jól esett a forró vízes tusolás. :)))) Holnap folyt. köv.... mert ez tényleg jóóóóó!!!!!!! :)))))

És hogy lássátok, nálunk milyen a tél, tegnap sétáltunk egyet a tó körül Bennyvel:










1 megjegyzés:

Catherine írta...

Nagyon ügyes vagy! :)
Szégyenlem is magam rendesen, hogy én még mindig nem kezdtem el futni.