2012. július 1., vasárnap

Egy újabb rekord...

...de egy negatív rekord!! :(


Életem legrosszabb futásán vagyok túl, sajnos ez a nap nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna.


Ha még egyszer nyári futóversenyre akarok menni, akkor légyszi Ti is vágjatok fejbe, hogy észhez térjek, már nálam bolondabb már csak az a kb. 150 ember volt, akikkel részt vettünk a mai futóversenyen a kánikulában...

Bíztam benne, hogy reggel 10-kor még elviselhető lesz a meleg, hát tévedtem, iszonyatos volt. Minimális szellő lengedezett, de a hőség meg volt. Még az sem segített, hogy fák között futottunk, mert ha néha ki kellett jönnünk a napra, még jobban megdobott minket a hőség.

Frissítési lehetőség is csak 4 km-enként volt, tehát egyszer a 8 km alatt. Kevés ilyen melegben ez....

Reggel még vigyorogtam, és izgatott voltam, de már az első körnél éreztem, hogy ennek a fele sem tréfa, ez nagy küzdelem lesz. Először is fura volt az elején, hogy a pázsiton futottunk nagy részben, mindig azt figyeltem, nehogy kimenjen a bokám, mire végre megszoktam a terepet, addigra a melegtől szenvedtem. Pedig ugyanúgy ettem, mint a félmaraton verseny előtt, de nem volt elég ma sajnos.

Az első kört még séta nélkül megtettem, a 4 km-t, de az 5.nél már a feladást fontolgattam. Viszont mivel nagyon nehezen adok fel bármit, így végül győzött a kitartás, de már sokat belegyalogoltam. Kicsit szánalmasnak éreztem magam, hogy kifog rajtam 8 km, de estére már megnyugodtam, hogy ilyen is van...

Az utolsó km-t már tényleg végig szenvedtem és csak az volt a szemem előtt, hogy mindjárt vége... nem mondhatom el, hogy annyira élveztem volna, pedig maga a terepfutás tényleg tetszett, érdekes lett volna mondjuk ősszel vagy tavasszal... de nem július elsején 38 fokban..

Szóval rekord rossz időt futottam, 54 percet, de legalább beértem a célba. :)) Láttam, ahogy egy nőt futás alatt vitt el a mentő és láttam azt is, hogy sokan feladták a versenyt. Akkor nem is voltam olyan rossz. :D :D

Sokszor eszembe jutott ma a "küzdelem" alatt Benny keresztapukája, aki ma Klagenfurtban az Ironman versenyen indult, ahol 3,2 km-t úsztak, 180 km-t bringáztak és futottak egy maratont.... vajon ő hogy bírta a mai napot??? Remélem, hogy épségben van, egyenlőre még nem kaptunk róla hírt, azt mondta, hogy hétfőn jelentkezik. De nem lehetett neki sem egyszerű dolga ma.... :/

Mindegy, ez is megvolt, egy újabb lecke, amiből tanultam: SOHA TÖBBÉ NYÁRI VERSENY!!!! És még egy valamit eldöntöttem: a szeptemberi, pesti félmaratonon nem indulok, max. váltóban Bogival vagy Katával, de nem fogok tudni megint 6 hétig felkészülni ebben a melegben. Inkább majd a jövő áprilisi bécsire jelentkezek, az megint reális a felkészüléssel, még nincs olyan meleg. Mert azért egynek nagyon örültem futás alatt: nem fájt a lábam!!!!! :))))) Úgyhogy talán az rendbe jött, most majd megint óvatosan szoktatom vissza, kisebb körökkel és lassan emelve a távot.

Tesóm csinált pár képet, és talán majd lesz a rendezvény honlapján is a következő napokban, addig íme ez a pár:
Itt még vigyorogtam...


Még itt is, az első km környékén :)))



Itt már inkább csak próbáltam mutatni, hogy milyen happy minden :D



Itt pedig már örültem, hogy beestem a célba :D


2 megjegyzés:

Ágibági írta...

Az a lényeg, hogy beértél a célba!!!! Te legalább nem adtad fel. Kitartásból jelest érdemelsz! :)
Én el sem indultam volna ilyen melegben.

kovtama írta...

Nálunk reggel 9-kor már 31 fok volt ezen a napon, árnyékban. még jó, hogy tényleg nem lett semmi bajod.