Az elmúlt napokban már nem is foglalkoztam a röntgen leletemmel, nem olvasgattam a neten utána, mert kicsit megijedtem azoktól, amiket eddig találtunk a csajokkal, vártam a mai orvosi látogatást, de sajnos sokkal okosabb nem lettem és még koránt sincs vége ennek az egésznek..
Ma 9:45-kor volt időpontom, vittem a röntgeneredményemet, kb. 10 körül be is mehettem, most egy dokinőhöz kerültem. Elmeséltem neki röviden a történetet, amiért eljöttem hozzájuk, ő megnézte a röntgent és azt mondta, hogy igen, felül a gerincemben van egy 8 mm-es elcsúszás, de ez nem okozhatja lent a fájdalmat, azért egy másik dolog a felelős.
Ugyanis alul, a gerincem aljánál lévő két csigolyám nincs teljesen a helyén, ezért be tud közé csúszni egy ideg (amit anno a csontkovácsom is mondott, mikor Benny kb. egy éves korában durván becsípődött, mozdulni sem bírtam), és ha becsípődik, de még nem olyan durván, hogy ne tudjak mozogni, akkor gyulladást okozhat, ezért fájhat. Most megint elküldött röngtenre, célirányosan a gerincem alját röntgenezni, hogy megnézzük, ha előre hajolok, tehát mozdulnak a csigolyák, akkor mi történik, elcsúsznak e a helyükről vagy nem, és ha ez a lelet is megvan, utána tudunk elindulni a kezelésében.
Úgyhogy sokkal okosabb nem lettem, majd jövő héten talán... de szerintem januárnál előbb már nem fognak kezeléseket felírni, de jobb is úgy. Kérdezte a dokinő, hogy mennyire fáj most, adjon e szurit? :) mondtam, hogy annyira nem fáj, épp ezért járok ide, hogy elkerüljem, hogy egyszer tényleg ne tudjak kiegyenesedni.
Hát ez van.... nem tudom, hogy ez miatt e, de most valahogy a helyemet sem találom igazán, nulla motivációm van, így nem is igen figyelek arra, hogy mit eszek, mennyit mozgok stb... eljárok fittnes terembe, az jól is esik, de a kajára figyelni most nincs kedvem. Ebből következik, hogy a ruháim kezdenek szorítani, össze kellene kapnom magam, de még nem jött el a katt... talán majd megint január 4-én fog? :)))) a fene tudja... ha így haladok, addigra elég nagy lesz a katt, mert addigra durván eltunyulhatok, de azért igyekszek, igyekszek... nem vagyok büszke magamra, főleg, hogy sokan olvastok, akiket eddig motiváltam esetleg, de innen is látszik, hogy én sem vagyok mindig tökéletesen motivált, nekem is vannak hullámvölgyeim. Most élvezem a finom karácsonyi ízeket, a puncsot, a krumplis lepényt, a sütiket, egyszerűen nincs erőm azt mondani, hogy "most nem".... évente egyszer van advent időszak, itt Bécsben szuper karácsonyi vásárok vannak, talán ma is elmerészkedünk az egyikbe Bennyvel. Néha élvezni is kell az ízeket, a saláták, a kevés kalóriás ételek megvárnak (sajna :D )....Most inkább az a legfontosabb gondolatom, hogy a gerincemmel minden rendbe legyen, és minden más mellékes. :((
9 megjegyzés:
Kb. nekem is ez a bajom csak durván hatványozva (ismered az esetemet). Nem kell megijedni, belehalni nem ebbe fogunk, csak azért kellemetlen. Az tuti, hogy vigyázni nagyon kell, a maratonra pedig úgy menj, hogy nem az idő legyen a fontos. Inkább fusd le, érj célba kényelmesen mint félúton abbahagyd.
Mindig öltözz fel, vigyázz nehogy megfázz és ne hajszold túl magad.
Szia! Tegnap olvastam egy cikket, hogy azok a hátfájósok, akik sportolnak és figyelnek magukra hamarabb gyógyulnak.
Az pedig saját tapasztalat, hogy ha van súlyfelesleg az emberen, akkor erősebb a fájdalom.
Szóval szerintem kezdj el odafigyelni az evésre és a gerincet, hátizmokat erősítő mozgásokra. Ajánlom Tatarek Rezsőt neked is.
Amióta csinálom rezsit és egészségesebben eszem nekem sokkal kevesebbet fáj a hátam, pedig előtte volt, hogy hetekig fájt, most hetek óta nem fájt ;-)
Bocsi nem akarlak kioktatni, hiszen te sokkal többet elértél már mint én.... szorítok!!!
Én még azt is megkockáztatom, hogy nincs túl sok értelme az orvoshoz szaladgálásnak, amit ha egyszer elkezd az ember, nem lehet abbahagyni, mert a dokik mindig találnak valamit, az ember nem tökéletes, nem szimmetrikus (volt benne részem). Fejben rendben lenni az egyik legtöbb amit tehetünk magunkért. Advent, karácsony...ezek mind csak kifogások. Van egy rossz alvó kétéves gyerekem,aki mellesleg a 3., heti többször hajnal 4 körül kelek azért, hogy mozoghassak, anélkül megkattannék még advent idején is :)).
üdv,
Vica
Te is ember vagy, Bambi, belefér, hogy nem teljesítesz mindig 100%-on. :) Nekem így is példakép vagy, evésre figyelés ide vagy oda. :)
Köszi Csajok!
Martinelli, nekem is eszembe jutottál, hogy hasonló problémád lehetett Neked is, mostantól még jobban fogok figyelni, hogy mit és hogyan mozgok és tényleg jól felöltözök.
Macska, igazad van teljesen, ma beszélgettem a barátnőmmel telefonon, aki anno motiváció volt, hogy elinduljak én is a fogyás útján és jót tett, kicsit észhez tértem. :) Rezsit én is szeretem, bár már rég tornáztam rá, holnap előkeresem, úgyis itthon fogok tornázni délután. :)
Vica, nem semmi vagy, le a kalappal előtted is!!! Hajnal négykor kelsz? és mit tornázol? otthon vagy esetleg lejársz futni??? amúgy dokihoz azért indultam el, mert minden vágyam az, hogy tavasszal ott legyek a bécsi maratoni startnál és így momentán nem megy, mert fájdalom minden egyes lépés a futásnál, és tudnom kell, hogy kezeléssel lehet e segíteni rajta, vagy fel kell adnom az álmomat...
bár azt nem szeretném. :) ahogy Martinelli is írta, úgy gondolom én is, hogy akkor is ott leszek a startnál, csak max. nem fogok rekordot dönteni, hanem az én rekordom az lesz, hogy teljesítsem a távot! :)
Bambi bár nem értek nagyon a dolgokhoz, de KIROPRATŐR-t nem próbálsz felkeresni???
Nekem is volt egy két bajom, becsípődés, felállni nem tudtam, menni meg végképp, ide jöttek inekciózni hogy egyáltalán meg tudjak mozdulni, szörnyű élmények stb stb... okolták a mozgást okoltak mindent... de nem segítettek, ha el is múlt időről időre visszatértek, így meg babázni... NO COMMENT. Aztán a páromnak ajánlotta valaki aki gerincsérv műtét előtt állt, mikor elkerült egyhez. Elmentünk... nagyon sokba került (legalábbis a mi tárcánkhoz képest) 1 teljes évig jártam hozzá, közben terhes is lettem... azóta néha néha elmegyek de teljesen jól vagyok és nem fáj semmim! Nem hittem ezekben a dolgokban úgy álltam hozzá hogy nincs veszteni valóm. Amikor hallottam az árakat fejvesztve menekültem... de a párom rábeszélt! Hálás vagyok neki érte.. és annak is aki ajánlotta!
Egy kis lazulás belefér! Én azt mondom! Majd én is betervezem de csak néhány napra! :) És a bécsi adventért most kicsit irigy vagyok! ;) De egyszer eljutok én is!
Bocs hogy regényt írtam!
Puszi
Bambi, ezt most sajnos tapasztalatból mondom: nehéz elfogadni, hogy nem vagyunk egészségesek. Én nem azzal a tudattal élek, hogy nem vagyok egészséges de sajnos a test jelzi nekem.
A startnál nem lesz ráírva a hátadra vagy a homlokodra, hogy te nem vagy egészséges, de gondolj arra mit jelent Neked „nem egészségesen” lefutni a félmaratont és célba érni. Hidd el, ez sokkal nagyobb teljesítmény mint egészségesen lefutni. Azt hiszem, ha Erőss Zsolt nevét leírom, akkor leírtam mindent (most hirtelen ő jut eszembe).
Magaddal törödj, saját magadnak kell bizonyítani, nem másoknak.
Te hajlamos vagy az „extrém” dolgokat/teljesítményekre. Ezt továbbra is elérheted, csak kicsit másképp.
Bambi kemény csaj vagy Te, jön az a katt nemsokára, néha pihenni is kell!!:D
Megjegyzés küldése