Tegnap délelőtt megint eljutottam úszni, szerencsére nem voltak annyira sokan, mint első alkalommal, de néha azért kellett kerülgetnem más úszókat. Most jobban ment valahogy az egész, lefoglaltam magam az uszoda, a gyerekek, az úszóedzők megfigyelésében és mire észre vettem, már majdnem egy órája úsztam. :) Kicsit a kedvenc zenéim hiányoznak még, de azokat majd egyszer futásnál fogom hallgatni. :)
Végül 75 percet úsztam megállás nélkül mellúszásban, utána még kiültem kicsit a nyugágyak egyikébe, olvasgattam (végre elkezdtem a legújabb Danielle Steel könyvet!!!), utána indultam csak az öltözőbe és tovább a dolgomra.
Ebédre virslis, tejfölös karfiolt ettem, Szoó Judit egyik könyvében olvastam, végre egy olyan recept, amit nem tudtam elrontani és ízlett is. :))))
Délután picit csavarogtunk egyet Bennyvel, fogyóban volt a Himalája só itthon, így elautókáztunk a közeli bevásárlóközpontba, ott csatangoltunk kicsit, vásároltunk, megint sikerült tavaszra Bennynek féláron geox cipőt venni, minden évben beleszaladok nagyon jó akcióba. :)
Próbálgattuk még a farsangi kalapokat, jelmezeket, Benny nagyon élvezte. :) Starbucksban is voltunk, sütit Benny kapott, én egy kis tejeskávét ittam uzsira.
Este már kicsit nehezebb volt vele, egyre feszegeti a határait, nehéz mindig következetesnek és kitartónak lenni! De azért igyekszek, csak sokszor este eresztek le, mint tegnap is. Hasazni akartam, de nem tudtam rendesen koncentrálni, így negyed óra lett csak belőle... Gondoltam, majd ma...
A mai napom káosz a köbön volt, így torna-és pihenőnapnak neveztem ki így estére. :) Mivel nem sokszor járok délelőttre, így elég rosszul alszok az előtte lévő éjszakákon, mert félek, hogy elalszok, ezért éjféltől szinte óránként lesem a telefonomat, hogy nincs e még fél 6.... Tehát nagyon ki vagyok pihenve reggelente. :(
Beérve a hotelbe csodálkoztam, hogy ott a kolléganőm, mint kiderült, ő csinálta a reggeliztetést, megkérték a főnökasszonyomék, aki a lányával együtt tegnap elrepült a Kanári szigetekre, így magunk vagyunk. Ami nem is lenne baj, ha a 3 szobalányból egy nem lenne már eleve betegállományban térdfájdalmakkal. A másik, aki már évek óta itt dolgozik, ma nem tudott jönni, mert a kisfiának nem volt DÉLUTÁNI felügyelete. (ezért DÉLELŐTT nem tudott dolgozni!!!!). Maradt a harmadik szobalány és a reggeliztetős kolléganőm, akit ma beosztottak még tegnap szobát csinálni, a recepciós kollégát reggeliztetni, én pedig lettem volna egyedül a recin... Épp arról beszéltünk, hogy csak ne legyen senki beteg, mikor a harmadik szobalány hívott, hogy lázas a fia, nem tud jönni... áááááááááá.
A kolléganőm, akire a hotel van bízva teljesen kiakadt, ugyanis ma telt házunk van, tehát minden szobára szükség volt... Felhívtuk a másik kollégát, akinek a gyereke volt eddig a probléma, de csak a félrebeszélés ment, hogy fél 11-re kell mennie a kisfiáért az iskolába stb.. Mikor feldobtuk, hogy csak pár órára ugorjon már be, addig hozza be a fiát , iskolás fiú, elrajzolgat majd a hotelben stb, a válasz az volt, hogy "meg egyébként is neki is fáj a feje"..... áááááá, na ez feltette a pontot az i-re mindenkinél, egyértelmű volt, hogy semmi kedve jönni a szobalányunknak. Szép dolog a kollegalitás, mi? :(
Gyors osztás-szorzás után végül a reggeliztetős csaj csinálta az elutazós szobákat, én a maradósokat, a kolléganőm befejezte a reggeliztetést, előkészítette holnapra a büféhez a cuccokat, és ő is utána jött szobákat csinálni. Még szerencse, hogy anno a hajón dolgoztam szobalányként, így egész gyorsan rendbe raktuk a hotelt, de közben azért néha megálltunk mérgelődni egyet. :)
Hazaérve éhes is voltam + nem is, nem igazán esett jól semmi, így inkább alig ettem, persze később éheseb lettem, úgyhogy többet ilyet nem csinálok.
Estig még egész jól tartottam magam, de aztán lecsúszott pár kanál krumplipüré, sütöttem pestos kiflit holnapra Bennynek uzsira, abból is ettem vagy hármat + fürdésnél felhúzott Benny is, így végül manner nápolyinál vígasztalódtam. Nem is mérgelődök rajta, ez most jól esett, majd holnap minden megy remélhetőleg sokkal jobban tovább!
Holnap megint délelőttös leszek, aztán péntek-szombat-vasárnap délutános, beugrok a főnökasszony helyett, aki vasárnap dolgozott volna. Legalább lesz egy plusz napom, amit majd kivehetek, amikor szeretném. Holnap azért majd lesz torna, mára is a csípő torna volt betervezve, de végül érdeklődés hiányában elmaradt, de holnap nem menekülök, pénteken pedig a kezelés után úszni szeretném megint menni még munka előtt hétvégén.
Most viszont megyek tusolni, aztán irány az ágy, hátha ma már kicsit jobban tudok aludni, hamar itt lesz ez a fél 6, amikor is indul a nap.... remélem, hogy holnap jobb napom lesz....
2 megjegyzés:
A munkahelyi zűrök, az idegeskedés engem is kilendítenek a megszokott kerékvágásból, akkor nem tudok megálljt parancsolni magamnak.
Érdekes, én ilyenkor nem tudok enni, csak a folyadék megy le a torkomon. Aztán, ha már sok idő eltelt és még mindig ideges vagyok, akkor eszek valami keveset, hogy ne haljak étlen.
Megjegyzés küldése