A mérleg ma reggel kellemes meglepetéssel várt, ugyanis 63,7 kg-t mutatott, testzsír % pedig 24,6 volt. :)))) Nagyon feldobott ez a tény, hogy végre elmozdultam a 65 kg-tól, remélem, most már nem lesz stagnálás 60-ig. :)))
Futni ma nem jutottam le reggel, pedig be volt állítva a vekkerem, de Kismaci negyedórával megelőzte az ébresztőmet, mert úgy döntött, ma a tyúkokkal keljünk... úgyhogy talán holnap sikerül kocogni reggel. Azért este tornáztam, 200-200 hasprést és lábemelést, 150 guggolást és pár feladatsort a popóra. :))) és vasaltam másfél órát, ami állítólag szintén éget zsírt, bár izzadni nem izzadtam meg benne. :)))))
Reggelire két pufirizst ettem párizsival és gouda sajttal és pár szelet uborkával. Tízóraira egy negyed banánt ettem, a többi Kismacié volt. Ebédelni egy hangulatos kis étterem teraszán voltunk, spárgakrém levest ettem és roston sült halacskát pici petrezselymes krumplival, fokhagymával, nagyon finom volt. Uzsira dinnyét ettünk, végre kezd finom édes lenni, amit imádok. :)) Vacsira két pufirizst ettem, egyet tojáskrémmel, a másikat párizsival és sajttal. Na, eddig még aránylag oké is lenne a nap, ha nem lenne az a LENNE ott.... mert utána benasiztam. :(((( Ma M. hozott pár új nasit anyukájának, hogy legyen mit a kávéhoz ropogtatnia, mig Kismacira vigyáz (mi csavarogtunk és ebédeltünk) és az egyik olyan nagyon finom volt, hogy este megettem egy maréknyit belőle. :((((
Mindegy, ezen már nem agyalok, bár meg is fájdult a hasam, biztos a lelkiismeretem jelez így. :))))
Ja és ahogy készülődtünk délelőtt csavarogni, át kellett egy párszor öltöznöm, mert már azok közül a ruhák közül is van, ami lötyög rajtam, amiket nemrég vettem.... durva. :))) durva, de jó érzés. :))))))) viszont amin nagyot csodálkoztam, az a farmer csőnaci, mert az már szinte leesik rólam. De most már őszig nem akarok farmert venni, felesleges szerintem. Egyenlőre jöjjön a nyár, bikinit kell majd néznem.
Délután pedig az jutott az eszembe, hogy ennyire (64 kg) még sosem sikerült lefogynom, mióta évek óta fogyókúrázok. Idejét sem tudom, hogy mikor voltam ennyi kiló, egy biztos: 2003 őszén 56 kilóra fogytam magánéleti változások miatt. Tehát úgy saccolom, hogy kb. minimum 5, de akár 6 éve is van, hogy én 65 kg körül voltam. Furcsa és egyben szuper érzés, hogy most ennyire erős vagyok, kitartó és elérem a kitűzött célomat. Mindegy egyes minusz deka erőt ad, ha pedig jönnek a hullámvölgyek, mindig elszégyellem magam, hogy elgyengülök, leszidom magam, hogy gyenge vagyok, esetleg egy napot bekajálok, de utána minden megy tovább, ahogy már több hónapja. :)))) A sok pozitivumból veszem a további erőt, olyankor a bókokra gondolok, amiket egyre többet kapok, a szoknyáimra gondolok, amiket újra büszkén hordok, a combjaimra, amik szoknyában már nem dörzsölődnek össze (és mellesleg ez nagyon király így!!!!!!!!), a reggeli madárcsicsergésre, amit a futás alatt hallok és még sorolhatnám.
Nehéz, mert néha marha nehéz, ez tény, de az eredmény kárpótol mindenért szerintem!!!
Futni ma nem jutottam le reggel, pedig be volt állítva a vekkerem, de Kismaci negyedórával megelőzte az ébresztőmet, mert úgy döntött, ma a tyúkokkal keljünk... úgyhogy talán holnap sikerül kocogni reggel. Azért este tornáztam, 200-200 hasprést és lábemelést, 150 guggolást és pár feladatsort a popóra. :))) és vasaltam másfél órát, ami állítólag szintén éget zsírt, bár izzadni nem izzadtam meg benne. :)))))
Reggelire két pufirizst ettem párizsival és gouda sajttal és pár szelet uborkával. Tízóraira egy negyed banánt ettem, a többi Kismacié volt. Ebédelni egy hangulatos kis étterem teraszán voltunk, spárgakrém levest ettem és roston sült halacskát pici petrezselymes krumplival, fokhagymával, nagyon finom volt. Uzsira dinnyét ettünk, végre kezd finom édes lenni, amit imádok. :)) Vacsira két pufirizst ettem, egyet tojáskrémmel, a másikat párizsival és sajttal. Na, eddig még aránylag oké is lenne a nap, ha nem lenne az a LENNE ott.... mert utána benasiztam. :(((( Ma M. hozott pár új nasit anyukájának, hogy legyen mit a kávéhoz ropogtatnia, mig Kismacira vigyáz (mi csavarogtunk és ebédeltünk) és az egyik olyan nagyon finom volt, hogy este megettem egy maréknyit belőle. :((((
Mindegy, ezen már nem agyalok, bár meg is fájdult a hasam, biztos a lelkiismeretem jelez így. :))))
Ja és ahogy készülődtünk délelőtt csavarogni, át kellett egy párszor öltöznöm, mert már azok közül a ruhák közül is van, ami lötyög rajtam, amiket nemrég vettem.... durva. :))) durva, de jó érzés. :))))))) viszont amin nagyot csodálkoztam, az a farmer csőnaci, mert az már szinte leesik rólam. De most már őszig nem akarok farmert venni, felesleges szerintem. Egyenlőre jöjjön a nyár, bikinit kell majd néznem.
Délután pedig az jutott az eszembe, hogy ennyire (64 kg) még sosem sikerült lefogynom, mióta évek óta fogyókúrázok. Idejét sem tudom, hogy mikor voltam ennyi kiló, egy biztos: 2003 őszén 56 kilóra fogytam magánéleti változások miatt. Tehát úgy saccolom, hogy kb. minimum 5, de akár 6 éve is van, hogy én 65 kg körül voltam. Furcsa és egyben szuper érzés, hogy most ennyire erős vagyok, kitartó és elérem a kitűzött célomat. Mindegy egyes minusz deka erőt ad, ha pedig jönnek a hullámvölgyek, mindig elszégyellem magam, hogy elgyengülök, leszidom magam, hogy gyenge vagyok, esetleg egy napot bekajálok, de utána minden megy tovább, ahogy már több hónapja. :)))) A sok pozitivumból veszem a további erőt, olyankor a bókokra gondolok, amiket egyre többet kapok, a szoknyáimra gondolok, amiket újra büszkén hordok, a combjaimra, amik szoknyában már nem dörzsölődnek össze (és mellesleg ez nagyon király így!!!!!!!!), a reggeli madárcsicsergésre, amit a futás alatt hallok és még sorolhatnám.
Nehéz, mert néha marha nehéz, ez tény, de az eredmény kárpótol mindenért szerintem!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése