2011. április 12., kedd

Utolsó munkanap

volt tegnap most már tényleg.

Nem is unatkoztam, mert sok vendég érkezett, ráadásul egy új kollégát kellett betanítani, de ügyes, úgyhogy nem lesz vele probléma szerintem.

A főnökasszonyom nagyon szép referenciát írt az elmúlt öt évről, meg is hatott, hogy tényleg ennyire pozitivan összeszedte a jellemzésemet és jó szívvel ajánl engem tovább. :) Egyenlőre még nem keresgélek, csak nézegetem az álláshírdetéseket, október végéig vagyok itthon Bennyvel, addig még van egy kis idő, hogy körvonalazódjanak a továbbiak.

Ráadásul volt egy nagyon kedves, müncheni házaspár is a hotelben, akikkel vasárnap délután beszélgettem picit, meséltek az unokáikról, én a kisfiamról, erre tegnap egy gyönyörű, rózsaszín rózsát hoztak nekem, mivel már nem találkozunk, ezzel kívántak minden jót nekem és mert annyira kedves vagyok. :))) Nagyon meghatottak, ilyenkor tényleg öröm a munkám, bár általában tényleg szerettem/szeretem is a recepcióskodást, ritka az, mikor nem élveztem.

Úgyhogy szépen elbúcsúztam a hoteltől, ezután már csak látogatóba megyek, a kapcsolatot azért tartani fogjuk, abban megegyeztünk. :)

Tegnap végül pihenőnapot tartottam, de már annyira megszoktam, hogy reggel kelek, hogy tegnap teljesen szét voltam csúszva egész nap, túlaludtam magam. :)))) Sokkal jobb reggel futni, utána letusolni, nyugiban megreggelizni, és várni, hogy Benny is ébredjen. De kellenek a pihinapok is, mert tényleg az sem jo, ha minden nap hajtom magam. :((

Ma már azért fél 7-kor futócipőben lent kezdtem a napot, egy pihenőnap elég volt. :)))) Jo is, hogy még reggel lementem, mert egész délelőtt hol esett az eső, hol kisütött a nap, de nagyon kinti programot tervezni nem igen lehetett. :((( pedig ma akartuk kipróbálni Gabi barátnőmék bringáját a gyereküléssel, de beijedtem a fekete felhőktől és igazam is lett, mert jött a zuhi utána nem sokkal. :(

Holnap este fél 7-kor lesz az 5 km-es futóverseny, nagyon remélem, hogy nem fogunk nagyon elázni, de engem az eső sem tántoríthat el attól, hogy megnézzem, mennyi idő alatt futom le azt a távot. :)

És ha már futásnál tartunk, ezt el kell mesélnem, le kell dokumentálnom:
Ma hívtam Gabi barátnőmet, aki nem vette fel a telefont, de nemsokára felhívott és közölte, hogy képzeljem el, hogy hol volt: FUTNI!!! Mert hogy már annyira "idegesítettem" a futással, rágtam a fülét a bejegyzéseimmel, hogy ma erőt vett magán és lement kocogni. :))))  És tetszett neki, jól bírta a tempót is, tisztára fel volt dobva. :)) Annyit azért még tudni kell Gabiról (remélem, nem baj, hogy leírom), hogy pár éve elég komoly műtéten/műtéteken esett át, én azon is csodálkozok, hogy ilyen jól felépült, de pár "apróságban" vannak következmények, mint például az egyensúlyérzéke, ami a futáshoz eléggé kell. De ma nem érezte magát rosszul futás alatt, ügyes volt és én pedig annak örülök, hogy tényleg átjön a bejegyzéseim által a futás öröme, és meg tudok győzni másokat is, hogy érdemes futócipőt húzni és kipróbálni. :))))

6 megjegyzés:

martinelli írta...

Ugyem mondtam, hogy mindenkit "megfertőzöl"? Ez a vírus ragályos :))))

Vivien írta...

EGyébként már én is kacérkodom a gondolattal :-)

Csillámpóni írta...

Tényleg ragályos, már én is elkeseredek ha 1-2 napig nem tudok lemenni. Nekem az ugri-bugri nem jön be, ez az én sportom is.:)))

Gaabee írta...

jaj, dehogy baj! de hös azért még nem vagyok :) majd ha rendszeresedik a dolog :)

Gaabee írta...

ha... :)

Judit írta...

Engem is abszolút te fertőztél meg,pedig világ életemben utáltam futni.Most meg....hiányzik nagyon!