A délelőtt jól indult, szerencsére megint napsütésre ébredtünk, bár elég hideg volt a nap ellenére is. P felfúrta a faliórát a helyére, most legalább van sztorija, amivel büszkélkedhet, mert egyébként nem egy ezermester, hanem inkább Mekk Mester, így nagyon büszke tud lenni arra, ha valami pofon egyszerű dolgot elintéz a lakásban. :))))) Nekem még mindig nem tetszik az óra, de majd megbarátkozok vele....(vagy leesik idő előtt és megint én jövök a választásban ;) :) )
Délelőtt lementünk boltba, de annyira gondolkoztam lent, hogy mit is akartam venni, hogy délután ugrott be, tulipánt megint elfelejtettünk... na, majd hétfőn felirom a listámra, mert tényleg jól jönne már a kis tavasz a lakásban. Ebédre P currys-zöldséges csirkét csinált, nagyon finom lett, eddig nem igen kóstoltam a currys kajákat, de ez nem lett rossz, még Benny is megette az adagját. Ebéd után aludtak a fiúk, én megnéztem először a lemaradt Barátok közt részeket a neten, aztán 2-kor lementem futni, mert már olyan szépen sütött a nap és + 1 fok is volt, így vétek lett volna elpazarolni a mai napot. :)))) Nagyon jól esett, a kesztyűmben melegem volt, így egy kör után levettem és anélkül futottam tovább. Sokan voltak lent, ki sétálgatott, ki kocogott, ki nordic walkingolt. A jó idő mindenkit kicsalogatott. :))) Megint két kört tettem meg, ami 4 km, de arra azért rájöttem ma, hogy már nagyon várom a még jobb időt, mikor reggel tudok majd menni, mikor már nem lesznek minusz fokok reggel, mert valahogy a reggeli futás esik a legjobban. Most azért éreztem az ebédet a hasamban, még ha másfél órával később is mentem, nehezebben ment a mozgás. Nem álltam meg, de valahogy lomhább voltam, mint mikor reggelente futok. Mindegy, a semminél több ez is, már annak is örülök, hogy mostanában már néha-néha ezt is meg tudom oldani, hogy lejussak beöltözve két körre. :) Lesz ez még jobb is. :)
Délután Benny keresztapukájához mentünk át szülinapot köszönteni, de mivel nem járunk hozzá sűrűn, legtöbbször ő jön inkább hozzánk, így általában minden második alkalommal eltévedek. P-nek nincs jogsija, de nagyon okos tud lenni az anyósülésről és a legtöbbször ő bizonytalanit el és térünk le a jó útról a rosszra. Utána persze tudja osztani az észt, hogy mit hogy kellene, de ma valahogy nem voltam ráhangolódva a "tanácsaira", így majdnem kiraktam a kocsiból..... :))) Emlékszem, mikor a jogosítványomat megszereztem, az akkori barátom az elején hagyott vezetni, de néha úgy rám mordult, hogy kétszer is megálltam a kocsival és átadtam neki a kormányt, hogy vezessen ő.... utána már nem is vezettem a kocsiját, mert nem szeretem, ha beledumálnak a vezetésbe. Sajnos P-nél ezt nem tudom megcsinálni, mert neki nincs jogsija, de ha lett volna, ma tuti, hogy átadom a kormányt. Igy is közöltem vele, hogy ma utoljára voltam autóval a barátjánál, ezután nekem nyolc, hogy hogy megyünk, tömegközlekedve egy órát vagy mindegy, nem vagyok hajlandó még egyszer autóval VELE abba a kerületbe átmenni, mert eleve utálom azt a részt, legtöbbször elkeveredek. Persze nála ahogy jön az ilyen puffogás, úgy is megy, de engem ma valahogy nagyon felhúzott és még most is bennem van a tüske. :((( Odaérve így már nem is érdekelt az odafigyelés, szénhidrátra volt szükségem,, így ettem a szülinapi tortából, ropiból, mogyoróból is picit.
Most este pedig kínait hozott P, abból is ettem, mert tegnap nagyon megkívántam, így ma ezt is letudtam. :)
A holnapra tervezett ananász napom végül picit változik, mert hívott az anyósom, hogy mivel P dolgozik, így menjünk át Bennyvel ebédre, sült csirkét csinál rizzsel és salátával, én pedig nem akartam lemondani, így a terv az, hogy délelőtt ananász, ebédre sült csirke salátával és délután ananász. Remélem, hogy ez is ér valamit, bár most valahogy az sem érdekel, ha nem....
Úgy vagyok vele, hogy már csak napok vannak hátra remélhetőleg a tavasz beköszöntéig, maximum szerintem három hét (de remélem, hogy kevesebb), azt már fél lábon is kibírom, onnantól pedig ha meglesz a heti legalább 3-4 futás, többet lehetünk lent, akkor a kedvem is jobb lesz és újra motivált leszek. Most egyenlőre picit leeresztettem és nem is érzek magamban erőt és olyan nagy kedvet sem ahhoz, hogy néha ne lengjek ki. Általában tartom a megszokott napi kajáimat, de néha vannak és kellenek is ilyen "mindent bele" napok.... Addig, míg a mérleg nem kúszik fel 62,5 fölé, addig lazáskodok, aztán tavasszal úgyis letornázom a 60-hoz, ezt tudom! :))) Most ez esik jól, elfáradtam egy kicsit, azt hiszem.... :(
1 megjegyzés:
Ugyan már!!! Annyira ügyes vagy, és amíg így tudod a súlyodat kontrollálni, addig nincs semmi gond!!!!!
Megjegyzés küldése