A facebookon Paulo Coelho az alábbi tanácsot írta ki újév napján, amit gondoltam, itt is megosztok, mert nagy igazság van benne és talán sokaknak jól jöhet ez a tanács.
Legyen az egy kapcsolat, barátság, új munka, fogyókúra, bármi, amihez erő és változtatás kell. Ne féljünk, merjünk belevágni és legyünk készek a változtatásra! :)
"Az embernek mindig tudnia kell, ha egy szakasz lezárul. Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy hosszabb ideig maradjunk benne, mint ami szükséges, elveszítjük a boldogságot és más olyan szakaszok jelentőségét az életünkben, amit még át kell élnünk. Időszakokat lezárni, ajtókat bezárni, fejezeteket lezárni- bármilyen nevet adunk neki, ezek mind dolgok, amik befejeződtek, és amit a múlt pillanatában kell hagyunk.
Elveszítetted a munkádat? Egy szerelmi kapcsolatnak vége szakadt? Elhagytad a szülői otthont? Külföldre mentél? Egy hosszantartó barátság befejeződött talán és mindez nagy hirtelen? Hosszú időt eltölthetsz azzal, hogy csodálkozol rajta, miért is történt ez meg.
Megfogadhatod magadnak, hogy nem teszel egyetlen lépést sem tovább addig, amíg rá nem jössz, hogy ezek a bizonyos dolgok, amelyek olyan fontosak és szilárdak voltak az életedben, miért vettek hirtelen ilyen fordulatot. Viszont ebben az esetben szörnyen lehangoló lesz az egész mindenkinek, akit bevonsz ebbe a gondolkodásodba: szüleidet, férjedet, vagy feleségedet, barátaidat, gyermekeidet, testvéredet. Mindenki fejez be szakaszokat az életében, történik új fordulat vele, boldogul az életben és mindannyian rosszul fogják érezni magukat, ahogy látnak téged ebben a mozdulatlanságban.
Dolgok elmúlnak és a legjobb amit tehetünk, hogy tényleg hagyjuk elmúlni őket.
Ezért ilyen fontos (mégha néha fájdalmas is!) emlékeket eltörölni, elhagyni, dolgokat odaadni árvaházaknak, könyveket otthonról eladni vagy adományozni.
Ebben a látható világban minden egy láthatatlan világ megnyilatkozása, arról, hogy mi történik a szívünkben - és megszabadulunk bizonyos emlékektől, amely azt is jelenti, hogy teret engedünk más emlékeknek, amelyek el kell, hogy foglalják a helyüket. Engedjük el ezeket a dolgokat. Eresszük el őket. Válaszd el magad tőlük.
Senki nem játssza ezt az életet cinkelt kártyákkal, így néha nyerünk és néha veszítünk. Ne várj valamiért viszonzást, ne várd, hogy a fáradozásaidat értékeljék, észrevegyék zsenialításodat, vagy megértsék a szerelmedet.
Ne nézd meg újra és újra a saját érzelmi televíziódon ugyanazt a programot, azt, ami megmutatja, hogy mennyire szenvedsz egy bizonyos veszteségtől: ez csak megmérgez téged, semmi mást nem csinál.
Semmi sem veszélyesebb, mint nem elfogadni a megromlott szerelmi kapcsolatot, ígéreteket tenni kezdő dátum nélkül, döntéseket hozni, melyeknél mindig várunk az „ideális pillanatra”.
Mielőtt elkezdődik egy új fejezet, a régit be kell fejezni: mondd el magadnak, hogy ami elmúlt az sosem jön vissza. Emlékezz arra, hogy volt idő, amikor az adott dolog vagy személy nélkül is tudtál élni- semmi sem pótolhatatlan, egy szokásra meg nincs szükség. Ez lehet, hogy nyilvánvalóan hangzik, lehet nehéz is, de nagyon fontos.
Zárjuk be a köröket. Nem büszkeség, gyengeség és arrogancia miatt, hanem egyszerűen azért, mert már nem illeszkedik az életedbe.
Csukd be az ajtót, cserélj lemezt, takarítsd ki a házat, szabadulj meg a portól.
Ne legyél tovább az, aki voltál, változz át azzá, aki vagy. BOLDOG ÚJ ÉVET!"
Szerintem minden benne van a szövegben, nem egészíteném ki semmivel.
Sok szerencsét Mindenkinek a változtatásban!
u.i.: A szöveget a húgom fordította, ezúton is köszönöm neki. :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése