Ortopédia

1.rész

Mára volt időpontom az ortopédiára, de még nem lettem sokkal okosabb.

Reggel esőre ébredtem, úgyhogy jó is, hogy ma tartottam pihenőnapot a tegnapi helyett. Délelőtt itthon voltunk, az ebédet készítettem elő, P konditeremben volt, ebéd után pedig lassan átautókáztam a közeli bevásárlóközpont garázsába, mert abban az épületben van az ortopédia is.

Mint kiderült, már több, mint két éve voltam ott utoljára, ezért ki kellett megint töltenem az űrlapot. Jó sokan voltak ,de egész hamar bejutottam. Itt úgy van, hogy van vagy 10 vizsgáló és a között járnak a dokik folyamatosan. Bemész, leülsz és vársz, majd jön a doki...

A szomszédos vizsgálóban a bácsika nem igazán akart elköszönni, már hallottam, ahogy a dokicsaj próbálta volna finoman kitessékelni, de ő csak mesélte az életét egyre csak tovább... úgyhogy kb. 3 óra körül oda is ért a doktornő hozzám. :) Egy fiatal csajszi volt, szerintem nálam is fiatalabb, nem akarom bántani, de nem nézek ki belőle nagy szakmai hátteret, de mindegy... elmondtam neki gyorsan a kórtörténetemet, hogy két éve még bőven 100 kg felett voltam terhesen és Benny születése után iszonyat módon fájtak a térdeim, amire aztán itt fizoterápiát javasoltak, ami szerencsésen rendbe is hozta a lábaimat + azóta lefogytam pár kilót, tehát gondom ezzel nincs, de mivel akkor a röntgen cisztát mutatott a térdemben, így meg kellene nézni most megint. Adott röntgen beutalót, és utána rátértem arra is, hogy futok most már rendszeresen rövidebb távokat, de problémám van a lábaimmal, nem tudom, hogy mi okozhatja. Mondtam, hogy cseréltem már cipőt, ami egy kicsit javított a dolgokon, de még mindig nem az igazi és mivel jövőre tervben van a félmaraton lefutása, így szeretném tudni, hogy van e értelme a felkészülésnek rá.

Megnézte a talpamat, és mennem kellett pár lépést, lábujjhegyre állni, aztán azt mondta, hogy ő ajánlaná a speciális betétet, ami a lábam mintájára lenne kialakítva, és náluk is lehet csináltatni. A tb egy részét állja, az önrész kb. 50 euró lenne... és menjek vissza majd a röntgen eredménnyel hamarosan. Ennyi volt a vizsgálat...

Lefelé bementem a röntgenre, mert az is abban az épületben van és szerencsére azonnal tudtak fogadni, úgyhogy holnapra már kész is az eredmény, úgyhogy jövő héten megyek vissza megint és szerintem azért megcsináltatom azt a betétet a cipőmbe. Ennyit kibírok, hátha tényleg segít... ha nem, akkor passz, hogy még mit tudnék csinálni, a futást abbahagyni nem igazán szeretném....

Röntgen után még mentem egy kis kört a bevásárlóközpontban, bementem az intersparba vásárolni, mert ott jó nagy üzletük van és szeretek böngészgetni nyugiban, ha nincs velem Benny. :) de mivel már uzsonna idő volt, eléggé éhes voltam, és addig is nehezen birtam ellenállni a jobbnál jobb csokiboltok előtt, csak a nyálamat folyattam és elképzeltem a finom csokik ízét a számban. :))) Bent az intersparban is mazohistaként kétszer is végigmentem az édességes részen, hogy valamit azért jó lenne megenni, de aztán végül nagy nehezen megúsztam csokivásárlás nélkül a dolgot. Igaz, egy csomag diákcsemege lett végül a vesztem, mert egy maréknyit akartam enni, aztán a kocsiban is elől hagytam és mire hazaértem, addigra szépen megettem szinte az egész zacsival, de úgy vagyok vele, hogy még mindig jobb, mint az édesség. :) Néha kellenek a magvak is :D

Vacsira P bevásárolt hideget, de azért igyekeztem tartani magam, pedig egy jó kis fehér bagett nekem is lecsúszott volna, de maradtam az abonettnél. Mikre nem vagyunk képesek az álomalakért, hihetetlen.... olyan jó azoknak, akik bármit és bármennyit ehetnek, mégsem híznak, én már ha csak rágondolok két kocka csokira, attól is hízok. :((((

Épp ma este telefonáltam hosszú idő óta újra azzal a bécsi, magyar barátnőmmel, aki egyike volt az én két példaképemnek, akiknek a fogyása láttán én is elindultam ezen az úton. Mindig oda lyukadunk ki a végén, hogy most már tényleg hetente legalább egyszer telefonáljunk vagy találkozzunk, mert így tök motiváljuk egymást, mindig feldobódunk és új erőre kapunk a folytatáshoz. Most neki is épp aktuális, mert nyaralni készülnek, úgyhogy szuper volt ez a telefonálás. :)))))

Ja, és ő is jön a Reebok-os szeptemberi futásra és az októberi, éjszakai futásra is!!!! :)))) A motiváció, az új kihívás meg van, már csak továbbra is erősnek és kitartónak kell maradni, akkor nem lesz gond!!!!! :)))